-
mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...2023. 02. 04, 09:06 A mi latinunk
-
mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...2023. 02. 04, 08:18 A mi latinunk
-
bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.2023. 02. 04, 00:14 A mi latinunk
-
mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...2023. 02. 03, 18:12 Urál‒Altaj
-
szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...2023. 02. 02, 10:55 Urál‒Altaj
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Gyertyagyújtással, tudományos konferenciával, rendhagyó történelemórával és kiállítások megnyitásával kezdődött el április 16-án Beregszászon a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiájára emlékező rendezvénysorozat, amely része a magyar holokauszt-emlékévnek.
A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézettel (KMMI) és a Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesületével (KMZSE) közösen emlékezik meg Beregszászon, Ungváron, Munkácson és több más településen a kárpátaljai zsidóság gettókba zárásának és elhurcolásának 70. évfordulójáról. Az 1944. április 16-án kezdődött deportálás során Kárpátaljáról több mint 100 ezer zsidót hurcoltak koncentrációs táborokba.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A rendezvénysorozat nyitásaként Beregszászon az emlékezők a városból és a Bereg-vidékről elhurcolt zsidóság emlékére gyertyát gyújtottak a járási kultúrház (az egykori nagy zsinagóga) falán lévő holokauszt-emléktáblánál. A szónokok emlékeztettek arra, hogy 1944 tavaszán az akkor 19 ezres Beregszászról 5800, a város környékéről pedig további 5 ezer zsidó lakost hurcoltak haláltáborokba.
A kárpátaljai zsidóság 70 évvel ezelőtti tragédiájáról az Európa-Magyar Házban szervezett tudományos konferencián elhangzott, hogy – ukrán levéltári források szerint – a jelenlegi Kárpátalja területén 1944 tavaszán 12 gettó működött, amelyekbe 112 500 zsidót deportáltak. Az elhurcoltak közül 104 177-en meghaltak a lágerekben, és az életben maradottak közül alig 7 ezren tértek vissza szülőföldjükre.
A kárpátaljai zsidóság jelenlegi helyzetét ismertető előadásában Huber Béla, a KMZSE elnöke elmondta, hogy a magyar ajkú zsidók száma Kárpátalján mostanra 80 fő alá csökkent, és a közösségnek gyakorlatilag megszűnt az utánpótlása, mert a fiatalok elhagyják az országot. Úgy vélte, hogy amennyiben nem következik be pozitív változás, két-három évtized múlva nem lesz magyar zsidó az ukrajnai megyében.
A rendezvény keretében az Európa-Magyar Házban Robert Capa képeiből nyílt fotókiállítás. A konferencia zárásaként a résztvevők főhajtással tisztelegtek Hirsch Salamon (1891–1944) egykori beregszászi főrabbi emléktáblájánál a beregszászi izraelita temetőben.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán holokauszt-emléknapot tartottak, amelynek keretében a tanintézet diákjai és az érdeklődők rendhagyó történelemórán ismerhették meg a kárpátaljai zsidóság 1944. évi tragédiáját és a zsidóságnak a régió történelmében betöltött szerepét. Az intézményben Emberségről példát… címmel Raoul Wallenbergről készült poszterekből nyílt kiállítás.
A holokausztra emlékező rendezvénysorozat április 25-éig folytatódik Kárpátalja magyarlakta településein.