-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Orbán Viktor megvédte a „lesajnált” magyar iskolarendszert. De milyen érvvel?
Nemrégiben az MTI hírt tett közzé a diákolimpikonok országházi kitüntetéséről. Ebben szerepelt az alábbi mondat:
Beszédében a miniszterelnök kiemelte, a nemzetközi diákolimpiákon elért magyar sikerek azt bizonyítják, hogy a sokszor lesajnált magyar oktatási rendszer még mindig képes lépést tartani a világ élvonalával.
De vajon igaza van-e Orbán Viktornak?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Abban kétségtelenül igaza van, hogy ezek a sikerek is azt bizonyítják: a magyar iskolák egy részében bizonyosan fel tudják karolni a tehetségeket, a tehetséggondozás viszonylag hatékonyan működik. Csakhogy ez önmagában nem bizonyítja azt, hogy a rendszer mindenhol hatékony – nem tudjuk, hány tehetség veszik el.
A másik probléma a kijelentéssel, hogy amikor a magyar oktatásügyet „lesajnálják”, nem a tehetséggondozással, hanem a „mezőny” másik végével kapcsolatban szoktak kritikát megfogalmazni: a magyar oktatási rendszer a lemaradókkal nem tud mit kezdeni: azokkal, akik kevéssé tehetségesek, vagy akik olyan családból jönnek, amelyből eleve hátránnyal indulnak.
A legutóbbi PISA-felmérések – melyek a jelenlegi kormány működése alatt az eredmények romlását mutatták – is arra hívják fel a figyelmet, hogy a szelektív, a tehetségeseket a kevésbé tehetségesektől (vagy tehetőseket a kevésbé tehetősektől) elválasztó iskolarendszer, a képességek helyett a lexikálist tudást előtérbe helyező oktatás rossz eredményeket produkál. (Társadalmilag sem előnyös, ha az ország ugyan rendelkezik kiváló szakemberekkel, de jelentős rétegek nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.) Szakemberek szerint sokkal jobb lenne, ha az iskola nem versengésre, hanem együttműködésre késztetné a tanulókat.
Hasonlatos a helyzet ahhoz, amit a sportban tapasztalunk. Miközben a magyar élsportolók figyelemre méltó eredményeket érnek el az olimpiákon, a lakosság nagy része keveset mozog, egészségtelenül él. Lehet, hogy kevesebb éremmel, egészségesebb átlagemberekkel jobban járnánk.