-
mederi: @szigetva: 39 a 44-es hozzászólásomból az látszik, hogy meddig tartott a jegesedés határa....2023. 03. 31, 13:35 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: A jegesedés Észak-Nyugat Afrikát nem érintette: www.tankonyvkatalogus.hu/pdf/AP...2023. 03. 27, 10:45 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: Nincs igazad, van a germán 'szelid', van a szláv 'ott', van az arab 'kész, teli' ...2023. 03. 26, 10:36 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
mederi: @szigetva: Az ősnépek természetközeli gondolkozása mivel általános lehetett valaha azáltal...2023. 03. 26, 08:10 Egy érdekes változásról: elvessze és...
-
szigetva: @mederi: És vajon minek említetted, ha nem azt akartad vele sugallni, hogy valami köze van...2023. 03. 25, 09:41 Egy érdekes változásról: elvessze és...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az egyetemi előadásoknak legfeljebb a tanítási idő ötödét lenne szabad kitölteniük, és a gyakorlati ismeretekre kellene áthelyezni a hangsúlyt.
Az egyetemi előadások műfaja az utóbbi években nagy változásokon ment át. Az előadás műfaja eredetileg arra szolgált, hogy a professzorok saját kutatási eredményeiket megosszák a hallgatóikkal. Ma az egyetemi előadók túlnyomó többsége arról beszél, amit ő maga is valahol valakitől olvasott – írja Jaak Aaviksoo észt oktatásügyi miniszter az Eesti Päevalehtben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jelenleg az egyetemi oktatás körülbelül felét előadások teszik ki. Ugyanakkor azokhoz az információkhoz, melyeket az előadó összegyűjtött, a jelenlegi technológiai viszonyok között a hallgatók maguk is hozzáférhetnek. Az információ ma más mindenki számára elérhető – a különbséget az jelentheti, hogy ki mihez tud kezdeni vele. Éppen ezért Aaviksoo szerint az előadások arányát törvényileg 20%-ban kellene korlátozni, és a hangsúlyt a gyakorlati oktatásra kellene helyezni.
Aaviksoo arra is felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatásban gyors átrendeződés megy végbe: bizonyos erős tudományegyetemek egyre inkább magukhoz vonják a kutatási pénzeket és az emberi erőforrásokat, és a tudományos kutatás élvonalában mutatnak fel eredményeket. A többi felsőoktatási intézménytől viszont inkább azt várja a társadalom, hogy gyakorlati ismeretekkel lássa el a hallgatókat. Ennek következtében az egyetemi oktatók esetében sem az a fontos, hogy mit tudnak, hanem hogy mire képesek.
A gyakorlati oktatás előtérbe helyezése azonban nem azt jelenti, hogy az egyetemeket szakmunkásképző iskolákká kellene visszaminősíteni. Arra van szükség, hogy az egyetemek a kor által igényelt képességek kifejlesztéséhez szükséges intézményi struktúrával, illetve az erre épülő tudományos és oktatási rendszerrel rendelkezzenek.