Az emberek egy jelentős része nem akarja vagy nem tudja elfogadnia azt, ha valaki különbözik az átlagtól, pedig hát valójában mindenki kisebbségi helyzetben van. Ugyanis nem csak a bőrszín, a nyelvhasználat vagy a vallás alapján lehet elítélni másokat. A testsúly, az öltözet, a foglalkozás, de még a hajszín is lehet egy-egy sztereotip gondolat vagy a hátrányos megkülönböztetés alapja. Na persze ebbe bele sem gondolnak azok, akik más emberekkel szemben diszkriminatív módon járnak el, mondjuk azok siketsége, autizmusa, vaksága vagy bármely más fogyatékossága miatt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hogy hogyan viselkedünk egy fogyatékkal élővel (vagy akármilyen mássággal rendelkezővel) szemben, igen széles skálán mozoghat. A teljes elfogadástól és segítőkész hozzáállástól kezdve egészen a teljes elutasításig és elítélő magatartásig, nagyon sokféle viszonyulást lehet észrevenni az embereken. Egyesek az „elfordítom a fejem” stratégiát alkalmazzák, de vannak olyanok, akik lenéző sajnálattal tekintenek fogyatékkal élő társaikra. Nyilvánvaló, hogy ezek közül egyik sem helyes hozzáállás.

„Ma épp kerekesszékkel jöttem, az a baj”
(Forrás: castellum.do)

A videoklip néhány, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán tanuló hallgató vizsgamunkája volt. A felvételhez a Bëlga (és sok más neves zenekar) kiadója, az 1G Records adta nemcsak az engedélyt, hanem a zenei alapot is, ezzel jelezvén a fogyatékkal élők ügyének fontosságát.

Többek között erre, hívta fel a figyelmet néhány remek előadó, akik nem mellesleg maguk is különféle fogyatékosságokkal élnek együtt. A különféle művészi és zenei területekről összeverbuvált csapat a Bëlga nevű zenekar Az a baj című számát gondolta újra.