A dokumentum elsősorban azt vizsgálta, hogy Ausztria miképpen segíthetné azoknak a menekülteknek a beilleszkedését, akik már menedékjogot kaptak és hosszabb ideig maradnak az országban. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter mérföldkőnek nevezte az Ausztriában idén februárban elfogadott, úgynevezett iszlámtörvényt, amely megháromszorozta a nyelvi felzárkóztatásra szánt támogatást és a radikalizálódás megelőzésére tett kormányzati intézkedésék eredményességéről is beszélt. A jelentésben közölt szakértői javaslat szerint mielőtt a gyerekek elkezdenek Ausztriában iskolába járni, német nyelvi képzésen kell részt venniük.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A szakértők szorgalmazzák azt is, hogy a felnőtt bevándorlók is további nyelvtanfolyamokra mehessenek, egyúttal bővítenék az online tanfolyamok kínálatát. A tanulmány szerint meg kell könnyíteni a menekültek foglalkoztatását is. Ennek érdekében javasolják, hogy a munkaügyi szolgálat (AMS) mérje fel nyelvtudásukat és képzettségüket.

A szakértő csoport elnöke, Heinz Fassmann tájékoztatása szerint ugyan a médiában bemutatott helyzet sokakat elbizonytalanít, az integrációs környezet, illetve a menekültek megítélése ma kedvezőbb Ausztriában, mint korábban.

A most bemutatott jelentés kitér arra is, hogy a migránsok többsége, 90 százalékuk otthon érzi magát Ausztriában, míg korábban hat, jelenleg három százalékuk gondolja úgy, hogy Ausztriában nem tud teljes életet élni. A migránsok hetven százaléka úgy véli, hogy sokkal inkább Ausztriához tartozónak érzi magát, mint ahhoz az országhoz, ahonnan ők vagy a szülei származnak.

Az ellenzék és a civil szféra kritikusan reagált az integrációs jelentésre. A Zöldek szerint el kell kerülni, hogy „gettóosztályok” jöjjenek létre, ezért már a menekülteljárás kezdetekor lehetőséget kell biztosítani a németnyelv-tanfolyamokra. A szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a kormány kudarcáról beszélt és szociális juttatások elvonását szorgalmazta a menekültektől. A civil szervezetek képviselői egyetértenek abban, hogy minél előbb meg kellene kezdeni az integrációt, már a menekültügyi eljárás kezdetekor.

Az osztrák munkaügyi szolgálat (AMS) szerint a menekültek képzettségének felmérése a jelenleg rendelkezése álló forráshiány miatt nem megvalósítható országszerte, a nyelvtudás felmérését pedig azzal utasították el, hogy nem tartozik elsődleges feladataik közé. A Die Presse című osztrák napilap információi szerint azonban az AMS bécsi szervezete kísérleti jelleggel ugyan, de megkezdi a bécsi menekültek képességeinek felmérését.

2014-ben 28 ezer menekültkérelmet nyújtottak be Ausztriában, ezekből kilencezret fogadtak el. A külügyminisztérium számítása szerint idén 70 ezer kérelmet nyújtanak be, és csaknem 30 ezret el is fogadnak majd. Ausztria csaknem 8,5 millió lakosa közül 1,7 milliónak a felmenői bevándorlók vagy ő maga az. Közülük 672 ezren uniós tagországból érkeztek, 495 ezren volt jugoszláv államból (Horvátországot és Szlovéniát kivéve), 263 ezren Törökországból és 285 ezren egyéb nem uniós országból.