nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Antalok a magyar nyelvtudományban

Mi a közös egy hírhedt szegedi professzorban, egy beteges, ám lelkes utazóban, egy precíz bencés szerzetesben és egy hazát cserélő nyelvzseniben? Mi a Horger-törvény? Ki volt az egyik első terepmunkás a keleti finnugor népeknél? Hogy lehet mordvin adatokat gyűjteni Pannonhalmán? Ki volt a szinkron nyelvleírás első magyarországi szószólója? Antal nevű magyar nyelvészek nyomába eredünk.

Wenszky Nóra | 2013. január 17.
|  

Bár a 18. század végén még minden 25. fiúgyermeket Antalnak kereszteltek, mára a név népszerűsége erősen megkopott: 2005-ben csupán 66 gyermek kapta ezt a nevet. 2006-ban hazánkban még így is körülbelül 38 ezer Antal nevű ember élt. Az Antalok közül az idők során többen igen elismert nyelvészek is lettek. Közülük mutatunk most be néhányat, január 17., azaz Remete Szent Antal napja alkalmából.

Az egyetem fura ura

Horger Antal (Lugos, 1872 – Budapest, 1946)

MTA tagja, nyelvész, egyetemi tanár

szakterület: etimológia, hangtörténet, székely nyelvjárás

legfontosabb eredmények: Horger-törvény, nyelvjárási térképek

Horger Antal nevét mindenki ismeri József Attila Születésnapomra című költeményéből. A vers hátterében az állt, hogy a nyelvészprofesszor a költő nagy vihart kavaró, Tiszta szívvel című versére reagálva behívatta József Attilát. Eltanácsolta a tanári pályáról és megfenyegette, hogy nem kaphat diplomát. Sokan csupán ennyit tudnak Horger Antalról, esetleg botrányos magánéletéről hallhattak valamit, viszont nem ismerik Horger nyelvészeti munkásságát. Pedig a szegedi, majd kolozsvári egyetemen oktató tanár nevéhez több jelentős eredmény is köthető. Horger szenvedélyesen szerette a nyelvtudományt, melyről így írt:

[a nyelvtudomány fő tárgya] „maga a nyelv, a lélektani, élettani és társadalmi törvényeknek e legcsodálatraméltóbb közös eredménye, amely százával és ezrével tárja elénk az érdekesnél érdekesebb jelenségeket és kifogyhatatlan gyönyörűséggel jutalmazza e jelenségek vizsgálóját.”

Horger Antal (1926) A nyelvtudomány alapelvei. 5. o.

A nyelvész egyik kedvelt témája az etimológia volt, melyről meglehetősen bőbeszédű, népszerű stílusban, ám tudományos alapossággal kötetet jelentetett meg. A könyv előszavában elrettentő népetimológiás példák sorolásával és meglepő, ám helytálló szófejtésekkel igyekszik felkelteni a közönség érdeklődését, bár kimondott célja az, hogy „magyarabbá, nemzetibbé, s így hazánkra nézve értékesebbé váljék az olvasó műveltsége”. Álljon itt néhány példa tőle.

Téves, ám széles körben elterjedt szófejtések

káposzta – egy Káp nevű baka hozta Olaszországból

huszár – egyikük halálának az ellenségből húsz az ára”

Valós, de megdöbbentő szófejtés

A TESz. bővebb magyarázata szerint a banya a régi magyar jób+anya ’nagyanya’ összetételből származik: a szabálytalan jobb középfokának általánossá válása után a nyelvhasználók jó+banya szerkezetet tulajdonítottak neki, és ebből vonták el a banya alakot.

banya – nem egyéb, mint az anya szó, csakhogy az elejéhez odafüggedt a középfok jelzője”

Horger Antal (1924) Magyar szavak története. 4–5. o.

Nyelvtörténeti vizsgálódásai során fedezte fel a később róla elnevezett Horger-törvényt. A két nyílt szótagos tendencia néven is ismert jelenség abban állt, hogy a két nyílt szótaggal kezdődő, legalább három szótagú szavak második magánhangzója hajlamos volt kiesni, amennyiben rövid volt – főként az ómagyar korban. (Emellett az első szótag magánhangzója gyakran megnyúlt.) A legismertebb példák a szláv eredetű malina > málna, palica > pálca, illetve az úr szó uru előzményéből keletkezett uruszág > urszág > ország, vagy a mindkét alakban használatos halovány > halvány.

Malina > málna
Malina > málna
(Forrás: Wikipedia Commons / Marco Finke)

Horger a szófejtés, azaz az etimológia mellett élénken érdeklődött a nyelvjárások iránt is. Elsősorban a székely és csángó nyelvjárásokról publikált. Úttörőnek nevezhető munkássága abban, hogy a különböző nyelvi jelenségek elterjedését térképen is ábrázolta. Első, ilyen jellegű próbálkozásait a 20. század legelején szakfolyóiratokban publikálta. 1934-ben jelent meg átfogó munkája A magyar nyelvjárások címmel.

A manysiul beszélő magányos vándor

Reguly Antal (Zirc, 1819 – Buda, 1858)

néprajzkutató, nyelvész

szakterület: finnugor népek és nyelvek, palócok

legfőbb eredményei: az északi finnugor népek nyelvének és kultúrájának kutatása, az Észak-Urál feltérképezése

A másik széles körben ismert nyelvész a finnugor népek kutatásának úttörője, a zirci születésű Reguly Antal volt. Finnországban (1839) és Oroszországban (1843–44) végzett igen szerteágazó néprajzi és nyelvészeti kutatást. Az utazó, aki a 40 éves kort sem érte meg, hatalmas mennyiségű adatot és tárgyat gyűjtött útjai során. Hagyatékának teljes feldolgozása és publikálása a mai napig nem fejeződött be. Emlékét a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház őrzi, melynek honlapján részletes, idézetekkel és térképekkel illusztrált életrajzot olvashatunk Regulyról az igazgató, Ruttkay-Miklián Eszter tollából. A Zircen található apátsági könyvtár is Reguly nevét viseli.

Hogy került a tehetséges, szépreményű ifjú az Urálon túlra, ahol Munkácsi Bernát szerint még az 1880-as évek végén is a manysiul beszélő magányos vándorként emlékeztek a különös utazóra? Reguly egyetemi évei alatt rövidebb utazásokat tett, először Bécsbe, majd Észak-Magyarországra indult. Mivel érdekelte az ásványtan, elsősorban a bányavárosokat látogatta. Ott készült jegyzeteiből írt beszámolója amellett, hogy számos tudományos értékű megfigyelést tartalmaz, útirajzként is megállja a helyét. Példaként álljon itt 1838-as körmöcbányai (ma Kremnica, Szlovákia) látogatásáról készült írásának egy részlete.

„Augusztus 18.

Csak itt lehet a terménk kőtömeget (rohe Gestein) progressive egész a vert pénzig követni. Először tehát a bányába mentem, innen asztán az olvasztó hutákba és ugy a pénzverő házba. A Körmötzi bányák közt régiségre és terjedelmességre Röth bányája, áldásra nézve pedig a Zsigmond bánya leg nevezetesebb. Ez elsőbe voltam, mellyet minthogy a járás benne száraz és kényelmes, nem ritkán fehérszemélyek is meglátogatnak. Egy engedéllyel, mellyet nem tudom mitsoda hivatalba álló urtól kaptam, mentem ki a bánya Huttmanjához [őréhez]. Hogy profanus öltözetemmel a földalatti meneteket meg ne szentségtelenítsem, mindenek előtt egy bányászati öltönyt kellett magamra venni; a Huttman nem volt éppen a karcsúak közül való, s ezért ruhájába három ollyan, mint én, elég kényelmessen megfért volna, – de nem volt más – tehát spagettel ’s más ilyféle kötőkkel segítettünk. A ruha tsak logott rajtam, ’s egy csaknem öl magasságú bot kezembe, nem nagy Eroberungot [hódítást] tsényáltam volna, ha valami hölggyel hozott volna a sors öszve.”

Selmeczi Kovács Attila (szerk.)(1994): Reguly Antal – Magyarországi jegyzetek. 31–32. o.

Reguly később északra indult, és végül Stockholmba érkezett, ahol szándékai szerint a skandináv mitológiát szerette volna tanulmányozni. Itt azonban egy finn tudós felhívta figyelmét a finnugor nyelvrokonságra – és ezzel Reguly pályája új fordulatot vett. Hosszabb finnországi majd szentpétervári tartózkodás után – mialatt megtanult finnül, svédül, oroszul, valamint észt, lapp és néprajzi tanulmányokat folytatott –, végül elindulhatott a keleti finnugor népekhez. Korábbi vizsgálatai során ugyanis arra jutott, hogy a magyarok legközelebbi nyelvrokonait a keleti finnugor népek között kell keresni.

Reguly Antal (Domonkos Béla mellszobra)
Reguly Antal (Domonkos Béla mellszobra)
(Forrás: Wikimedia Commons / Fekist / GNU-FDL 1.2)

Kutatásairól folyamatosan levelekben tájékoztatta a magyarországi tudósokat és igyekezett pénzt szerezni további expedícióhoz. 1843-ban, amikor 24 éves korában az Akadémia levelező tagjai sorába került, végül megérkezett a várva várt anyagi támogatás. Így a manysik és hantik földjére utazott, az Urál és az Ob közé. Kutatóútja során megtanult manysiul, számos jegyzetet készített, tárgyakat, dalokat, szokásokat gyűjtött, a nyenyecek életét is tanulmányozta. És bár még fiatal volt, egyre több betegséggel kínlódott. Egészségi állapota meggátolta abban, hogy hazatérte után további távoli kutatóutakra vállalkozzon. Csak Palócföldre utazott, ahol a hagyományos gyűjtési eljárások mellett a fényképezést is kipróbálta. Az általa gyűjtött anyagból rendezték az első magyarországi néprajzi kiállítást.

Reguly hatalmas hagyatékának feldolgozásán több neves finnugrista is dolgozott. Elsősorban Hunfalvy Pál, Budenz József, Munkácsi Bernát és Pápay József nevét kell említenünk a 19. század nyelvészei közül.

A bencés szerzetes

Klemm Antal (született Klemm Imre, Léka, 1883 – Pécs, 1963)

MTA levelező tagja, nyelvész, bencés szerzetes, tanár

szakterület: finnugor nyelvek, történeti nyelvészet

legfőbb eredményei: finnugor összehasonlító mondattan, mordvin kutatások

Negyed századdal Reguly halála után született egy nála sokkal kevésbé ismert finnugrista, Klemm Antal. A tudós érettségi után lépett be a bencések közé, majd magyar–latin–német szakos tanárként diplomázott és finnugor összehasonlító nyelvtudományból doktorált. Bár Regulytól eltérően ő nem utazott a keleti finnugorokhoz, remekül ismerte a mordvin, a hanti és a manysi nyelvet. Nyelvi gyűjtést is végzett – az I. világháborúban hadifogságba esett mordvin katonáktól jegyzett le és vett hanglemezre szövegeket Pannonhalmán.

Pannonhalma – a mordvin gyűjtés színhelye
Pannonhalma – a mordvin gyűjtés színhelye
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan Grafikai Stúdió / CC BY-SA 2.5)

Legfontosabb munkája az igen alapos Magyar történeti mondattan, mely a Melich János és Németh Gyula által szerkesztett A magyar nyelvtudomány kézikönyve sorozatban jelent meg 1942-ben. A könyv nem könnyű olvasmány. A 104 fejezetből álló munka az egyszerű mondatoktól kezdve a különböző mondatrészeken át az összetett mondatok fajtáiig írja le a magyar szerkezeteket. A leírásokhoz számtalan korabeli, nyelvjárási és történeti példát is felsorol a szerző, emellett esetenként finnugor párhuzamokat és néha nem finnugor nyelvekből vett példákat is hoz. Ezzel a szinkron jelenségeket történeti távlatba helyezi. Egy rövid passzust idézünk művéből, mely jól mutatja, hogy a példák gyakran terjedelemben jóval túlhaladják magát a leírást. Az alábbi bekezdés az adott jelenség teljes leírása és tükrözi az eredeti tördelést és tipográfiát is.

LXXXIV. d) képes helyhatározó mellékmondatok.

406. Ily mondatokba analógiára belekerült a tartalmatlan hogy kötőszó. ewruendezykuala nayassagokrol Es hogy ystenn ada neky tarsasagot. Jók.C. 81 fogadast tegy arol, hogi soha seminemw lelkest meg nem bantaz. VirgC. 55 Csudám vagyon, hogy semmit nem irt rólla. TörtT. 1907. 529 Azon erőlködjék, hogy az idegenek ne legyenek szükségesek. ZrínyiÁf. 24 m. olvasót arra kérek, hogy egyebet reánk ne fogjon. Pázm.Lak. 3: 11.

Klemm Antal (1942): Magyar történeti mondattan. II. 576. o.

A strukturalista

Antal László (Szob, 1930 – USA, 1993)

nyelvész, az ELTE tanára

szakterület: szinkron nyelvleírás, strukturalizmus

legfőbb eredményei: a magyar esetrendszer leírása, a strukturalista nyelvészet terjesztése

Negyedik Antal nyelvészünknek a vezetékneve Antal: a 20 éve elhunyt Antal Lászlóról van szó, aki sokaknak mestere volt az Eötvös Kollégiumban és az ELTE Általános Nyelvészet tanszékén. A legendás előadó számos nyelvet beszélt magas fokon – köztük az albánt és az indonézt. A magyar nyelvtudomány történetében mérföldkőnek számító, a magyar esetrendszert strukturalista alapokon taglaló művében például fordítás nélkül idéz angol, német, francia és latin nyelvű forrásokból – mintegy természetesnek véve, hogy olvasói ezeket a nyelveket mind bírják.

Legnagyobb érdeme az volt, hogy hazánkban az 1950-es évekig művelt, főként történeti szemléletű nyelvtudománnyal szemben a szinkron nyelvleírás fontosságát hirdette. A francia Saussure, az amerikai Bloomfield és a dán Hjelmslev nyomdokain járó nyelvész nem csupán tudományos körökben, hanem a nagyközönség számára is publikált strukturalista szellemben írt, közérthető stílusú könyveket. Legendássá vált nyelvészeti programját így fogalmazta meg:

„A nyelvésznek az a feladata, hogy a strukturalista vizsgálatokat maximálisan felvirágoztassa, hazánkban első feladatként a magyar nyelv strukturális elemzését, tehát egy valóban modern nyelvtan létrehozását jelenti. Milyen legyen az eljövendő magyar strukturális nyelvtan? Én alapvetően két követelményt támasztanék vele szemben. Az egyik az, hogy következetesen szinkronikus síkon mozogjon, és ne tegyen egy jottányi engedményt sem a maga helyén oly értékes történetiségnek. A másik, hogy formális elemzésen alapuljon, és ne tegyen egy jottányi engedményt sem a jelentésnek.”

Antal (1961) idézi Papp Ferenc: Antal László. 469. o.

Egy jottányi – görög iota
Egy jottányi – görög iota
(Forrás: Wikimedia Commons)

Sikerült-e ezt a programot megvalósítania? Neki nem. Az átfogó Strukturális magyar nyelvtan sorozat első kötete csupán 1992-ben jelent meg, 1 évvel Antal halála előtt, a zárókötet pedig 2008-ban látott napvilágot, majdnem fél évszázaddal Antal fent idézett kijelentése után. A Kiefer Ferenc által szerkesztett könyvsorozat munkálataiban Antal már nem vett részt, hiszen az 1980-as évek közepén az Egyesült Államokba távozott, ahol többek között fordítóirodát működtetett.

Tudományművelők

Az itt bemutatott négy nyelvész pályája között nem sok hasonlóságot fedezhetünk fel. Abban azonban mindannyian egyformák voltak, hogy igen magas színvonalon, fáradtságot nem ismerve, sokszor nehéz körülmények között dolgoztak a nyelvtudomány fejlődéséért. Búcsúzzunk tőlük egyikük gondolatával.

„Legyen azzal tisztában minden művelt ember, és ne felejtse el soha, hogy a tudomány művelése, különösen pedig a magyar tudományok művelése, a haza oltárán hozott legnagyobb áldozatot jelenti. Mert igen-igen csekély kivétellel azonos az élet világi örömeiről és javairól való teljes lemondással.”

Horger Antal (1924) Magyar szavak története. 6. o.

Ily keserűen nyilatkozott a hazafias érzelmű Horger Antal a tudomány állásáról – 1923 szeptember 1-jén. Valószínűleg sokan 90 év múltán sem éreznek másképp.

Források

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.

Fercsik – Raátz: Keresztnevek enciklopédiája.

Horger Antal (1924) Magyar szavak története.

Horger Antal (1926) A nyelvtudomány alapelvei. Bevezetés a nyelvtudományba.

Selmeczi Kovács Attila (szerk.)(1994): Reguly Antal – Magyarországi jegyzetek.

Klemm Antal (1942): Magyar történeti mondattan.

Antal László (2005) A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer.

Cser András: A magyar nyelvtudomány történetének vázlata.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 17. 12:52

@don B: Na ja, és Nádasdy Kálmán legyen a bonus track, igaz?

1 don B 2013. január 17. 12:33

Legközelebb a Kálmánokat, ha kérhetném :)

Információ
X