nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csángóföldtől Udmurtiáig
Aki megismételte a megismételhetetlent

Munkácsi Bernát polgári állása mellett is olyan tudományos eredményeket ért el, mely egy főállású kutatónak is becsületére válna.

nyest.hu | 2010. szeptember 22.
|  

Hunfalvy Pál születésének 200.  és Munkácsi Bernát
születésének 150. évfordulójára emlékeztek tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában. Délelőtt Szíj Enikő Nyelvtudomány és „tudományos kontárság” Hunfalvy korában és ma, Zaicz Gábor Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai, Küllős Imola pedig Nép, nemzet és egy új tudomány: az ethnographia – Hunfalvy Pál felfogásában címmel tartott előadást. A nyest.hu tudósítójának a rendezvény délutáni programját, a Munkácsiról szóló előadásokat volt alkalma meghallgatnia.

Munkácsi Bernát 1885-ben
Munkácsi Bernát 1885-ben
(Forrás: Kozmács István)

A fiatal Munkácsi

Először Kozmács István beszélt Munkácsi Bernát es a magyar nyelvészeti terepmunka kezdetei címen. Előadásában Munkácsi fiatalkori munkásságát idézte fel, életének azt a szakaszát, mikor udmurtföldi expedíciójára készült.

Ebben az időben a magyar nyelv finnugor rokonságát már bizonyítottnak tekintették, a török rokonságot pedig kizárták. (Mint Kozmács kiemelte, a különböző török nyelvek kutatását viszont továbbra is fontosnak tartották. Munkácsi például csuvas anyagot is gyűjtött udmurtföldi útja során.) Ugyanakkor még nagyon kevés adat állt rendelkezésre a különböző nyelvekről. Az udmurtról például csak vallásos szövegek fordításai alapján készítettek nyelvtani leírásokat. Munkácsi az útja előtt azt is képtelen volt pontosan megállapítani, milyen magánhangzók vannak az udmurtban. Nem alakult még ki a következetes hangjelölés, az ad hoc lejegyzési módok nem tették lehetővé a nyelvi adatok megbízható összehasonlítását. A korszakban még az anyaggyűjtésnek sem alakult ki a módszertana, a magyar nyelvjárási anyag gyűjtésére sem állt rendelkezésre módszertani útmutató.

Éppen ezért Munkácsi a csángókhoz ment „gyakorlásképpen”. A csángóföldi útja szinte modellje későbbi udmurtföldi útjának: mindkét esetben 600-700 kilométert tett meg, és az útvonal szinte spontán módon, a pillanatnyi lehetőségek függvényében alakult.  Az oroszországi utazások azért is jelentősek voltak, mert Magyarországon még csak nem is hallottak az ott megjelent szakirodalom nagy részéről. Az utazást nem csak az oroszországi utak állapota (pontosabban: hiánya) és a bürokrácia nehezítette, hanem az is, hogy a gyűjtött anyagot, a lejegyzett szövegeket több másolatban is szállítani kellett. A korszakban még – egyéb technika híján – kézzel kellett másolatokat készíteni.

Munkácsi útja során kálvinistának vallotta magát, de mindig igyekezett felkeresni a helyi zsidó közösségeket. Valójában az oroszországi antiszemitizmus, sőt, a zsidókra vonatkozó korlátozó rendelkezések miatt valódi veszélyben volt.

Munkácsi volt az első olyan magyar gyűjtő, aki ki is tudta adni saját gyűjtését. Szövegei a Votják népköltészeti mutatványok, szógyűjtése A votják nyelv szótára című kötetekben jelent meg.

Munkácsi, a tanfelügyelő

Bányai Viktória Munkácsi Bernát tanfelügyelői tevékenysége címen adott elő. Munkácsi zsidó származása miatt sem egyetemi, sem középiskolai oktatói állást nem kapott. Egzisztenciális kényszerből végül a budapesti zsidó hitközségi iskolák tanfelügyelője lett. A korszakban zsidó polgári (felső tagozatos) és középiskolák még nem voltak, ezek Munkácsi idején, az ő közreműködésével alakultak. Ugyanakkor a zsidó tanulóknak csak egy töredéke járt zsidó iskolába. Munkácsi korában nyílt lehetőség arra, hogy állami és más felekezeti iskolákban is zsidó hitoktatásban részesüljenek.

Munkácsira hárult a feladat, hogy új tantervet készítsen: a munkát egy év alatt elvégezte. A tanterv úgy épült fel, hogy a hitoktatásban különböző óraszámban részesülő diákok párhuzamosan haladjanak: a többletórák az ugyanazon témában való elmélyülést szolgálták. A tantervben központi szerepet kapott a héber nyelv oktatása, Munkácsi maga is írt héber nyelvkönyveket az iskolák számára. Újdonság volt még, hogy katekizmusszerű hittant állított össze: ez korábban a zsidóságban nem volt jellemző. 15 év egyeztetés után a budapesti tantervet országosan is elfogadták, de nem tették kötelezővé: a vidéki zsidó hitközségek mintegy fele vette át.

Mindemellett Munkácsi ellátta a tanfelügyelői poszttal járó adminisztratív teendőket is: minden évben összeállította a zsidó oktatás statisztikáját.

Munkácsi a manysiknál

Sipőcz Katalin és Bíró Bernadett tudományos kutató Munkácsi Bernát
manysi (vogul) kutatásai es gyűjtései – A jelenkor lehetőségei és feladatai címmel tartott előadást. Munkácsi manysiföldi útja, ha lehet, még jelentősebb udmurtföldi teljesítményénél. Önmagában is legendás teljesítmény, hogy sikerült megfejtenie Reguly szövegeit. Emellett ő, illetve vele párhuzamosan és tőle függetlenül a finn Artturi Kannisto olyan folklórszövegeket gyűjtöttek, melyhez hasonlókat később már lehetetlen lett volna feljegyezni. Szibériában a körülmények, ha lehet, még mostohábbak voltak, mint Oroszország európai részén. A kutatók teljesítménye már csak ezért is tiszteletreméltó.

Munkácsi Bernát
Munkácsi Bernát
(Forrás: wikimedai commons)

Mi több, Munkácsi, megismétli a megismételhetetetlent: ismét publikálja a gyűjtött szövegeket, méghozzá négy év alatt, négy kötetben. A szövegekhez tartozó jegyzetek egy része csak halála után, Kálmán Béla szerkesztésében jelent meg. Szintén Kálmán Béla adta ki a Munkácsi szógyűjtése alapján készült szótárat.

Ezek után az előadók néhány olyan projektről számoltak be, amelyek Munkácsi gyűjtéseihez kapcsolódnak, Munkácsi anyagát dolgozzák fel. Ezek közül kiemelendő az Obi-ugor morfológiai elemzők és korpuszok című OTKA-projekt, illetve a nemzetközi, uniós támogatással folyó Ob-Babel projekt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X