-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Százhetven éve indult útnak Nyugat-Európán keresztül az Urál-hegység felé Reguly Antal néprajzkutató, nyelvész, folklorista, akire a finnugor népek közötti kutatás úttörőjeként emlékezik az utókor. Az „Észak Körösi Csomája” néven is emlegetett tudós Zircen született, szülőháza ma múzeum. A Nyest zirci kirándulással emlékezett meg a magyarországi finnugrisztika első jeles alakjáról.
Játsszunk bátorságpróbát! A feladat: tetszőleges kocsmában, a délelőtti delíriumot megelőző szűk időszakban (vagyis legföljebb 9 óráig) kérdezzük meg a pultot támasztó arcok valamelyikét, hogy jár-e múzeumba! Ha futás közben sikeresen eltávolítottuk a söröskrigli szilánkjait a hajunkból, akkor az össztársadalmi válaszon is marad időnk elgondolkodni. Nem kellenek ide reprezentatív közvélemény-kutatások: mindenki pontosan tudja, hogy a múzeumok nagy bajban vannak. No nem a menő helyek, ahol a Szentföld örökségét mutatják be, hanem azok az állandó kiállítások, ahol kellő források híján hosszú évek óta ugyanazok a napszítta tablók aszalódnak a vitrinek mögött. A csekélyszámú érdeklődő értelmiségitől és a sznoboktól eltekintve múzeumba nagyjából az általános- és középiskolások járnak, de ők sem a maguk buzgalmából, hanem, mert az iskolai kirándulások részeként az ilyen helyek látogatása kötelező a bográcsban főtt paprikás krumpli és a tábortüzes műveltségi vetélkedő előtt.
(Forrás: a szerző)
Főváros a Bakonyban
Zircet, vagy, ahogy a kis Veszprém megyei város nevezi magát, „a Bakony fővárosát” érdemes kerülő úton, Budapest felől Várpalotánál északnak kanyarodva, Szápár-Csétény-Dudar felől megközelíteni – már ezért is megéri a kirándulás. A hétezer lelkes, 900 éves város története a leírások szerint „leginkább a ciszterciek apátságához fűződik”, jelképe ma is a ciszterci Bazilika minor, amely a középkori apátságtól nyugatra, 1737 és 1752 között épült. Az erre megforduló turisták ezen kívül leginkább a Bakonyi Természettudományi Múzeumot, az Arborétumot, no és persze (a múzeumhoz hasonlóan) az apátság épületében látható Reguly Antal Műemlékkönyvtárat látogatják.
Reguly (1819–1858), a magyarországi finnugrisztika egyik első képviselője, a város szülötte volt, nevével lépten-nyomon találkozni az ország legmagasabban (400 méteren) fekvő városában (azaz Zircen). Nevét a könyvtáron kívül egy általános iskola és előkészítő, egy szakképző iskola, egy utca, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház viseli.
Zircen a monostorral szemközti Rákóczi tér túlsó végében bújik meg a tudós szülőháza, egy szebb napokat látott, 1766-ban emelt épület, ahol a múzeum a rendszerváltást követően rendezkedett be.
(Forrás: a szerző)
A kiállítás a Reguly család egykori lakásában kapott helyet. Az első teremben volt valamikor az ebédlő. Körben székek, a falak mentén üveges vitrinek, a tárlókban fényképek, Reguly kinagyított kézírása, térkép, magyarázó szövegek. Nem érdemes elővenni a fényképezőgépet. Hamarosan gyerekcsoport érkezik egy székesfehérvári iskolából, a tárlatvezető magyarázni kezd, unott arcok, ideges fészkelődés, ásítozó tanár nénik. Továbblépünk, a belső teremben üde színfolt a két, uráli népviseletbe öltöztetett bábu (az nem derül ki, mely népcsoport viselete). A harmadik teremben fotókiállítás egy uráli látogatásról: amatőr fényképek, néhány használati tárgy. Nem sok, de megérezni, miként is élnek távoli rokonaink (ha azok). A negyedik, utolsó szobában Bér Júlia grafikus és festőművész emlékszobája. A művésznő nem foglalkozott néprajzzal, saját kérésére azonban mégis idekerültek az alkotásai.
(Forrás: a szerző)
Bognár, toplász, etnográfus
Reguly Antal etnográfus volt ugyan, ennek ellenére kicsit erőltetett párhuzamnak tűnik, hogy az életútját és tudományos kutatásait bemutató múzeum fölötti padlástérben kapott helyet a Zirc és a Magas-Bakony helytörténeti, néprajzi tárgyi emlékeit demonstráló kiállítás. Gyerekeket a kultúra szent ügyének megfogni sem a tárlókban ásítozó térképekkel, sem a népi kendermunka eszközeivel nem lehet, a múzeum létrehozóinak viszont zseniális ötletük támadt: az épületegyüttes földszinti szárnyában tíz bakonyi népi mesterséget bemutató műhelyt alakítottak ki.
A bognár-, bőrműves-, fazekas-, gyertyakészítő-, kosárfonó-, kovács-, méhész-, mézeskalácsos-, szövő-, és toplász- (ez a taplógomba feldolgozása, például kalapkészítés) műhelyekben szakemberek tartanak foglalkozásokat az iskolásoknak, akik az elkészített tárgyakat haza is vihetik. Kicsit olyan ez, mint az all inclusive szállodák világa, igaz, tényleg csak kicsit.
A kézműves foglalkozásokon szerény összeget ugyan fizetni kell a műhelyek használatáért és az anyagköltségért, de a múzeumi belépő felnőtteknek 250 forint, a diákoknak, tanároknak, nyugdíjasoknak pedig csak 130. Vicc. Egy gombóc fagylalt ára. Ilyen árak mellett, figyelembe véve a szűkmarkúan osztogatott állami, önkormányzati támogatásokat, csoda, hogy egyáltalán fűteni tudnak.
Mint oly sok hasonló intézménynek, a Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóháznak is a pályázatok jelentik az alkalmi mentőöveket. Az intézmény hetven év fölött járó igazgatója, Illés Ferenc nem panaszkodik – minden követ megmozgat, hogy életben tartsa és fejlessze a múzeumot. A sok teendő mellett arra is futja az idejéből, hogy honlapot szerkesszen, ahol talán a legjobb Reguly-életrajz olvasható, Ruttkay-Miklián Eszter összeállításában.
Keserédes Európa
A múzeum után szinte kötelező program az – apátság falába emelt épületben lévő – Monostor Cukrászda, ahol a gondtalan iskolások a belépőjegy árának többszörösét költik szénhidrátokra. Egy szó sem esik Regulyról, viszont a képviselőfánk hatalmas, ilyen nagyot állítólag máshol nem lehet kapni. A somlói jó, viszont borzalmas a műtejszínhab a tetején. (Utóbbiról mások is hasonló véleménnyel vannak.) A teraszon szuszogva csak egy keserédes konklúzióra futja: a hasonló múzeumokban megfordulva egyszerre érezni, hogy valamikor közel volt, most viszont nagyon messze van Európa.