-
Gelmfdfdd: @mrregisterz: Egyik se helyes, se a miatt se a végett, mert ért, ez a helyzet ért-es, mind...2021. 02. 26, 21:41 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Hát átvettük, hogy mi az ok és mi a cél, és hogy a Germagyarok csak 1000-től bírnak, vagy ...2021. 02. 26, 19:26 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Előbb a vég szóról: ez egy uei indogermán gyökből ered: uei, é, í: émely: germán wimeln ín...2021. 02. 26, 19:14 Mi végett kell beszólni?
-
Gelmfdfdd: Előszöris a magyar nyelv a germán, tehát a germanizmus a germagyarizmus, a német meg a ném...2021. 02. 26, 19:06 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A világon a becslések szerint körülbelül hatezer nyelvet beszélnek, a nyelvészek ezeknek csupán töredékét írták le – nem meglepetés tehát, ha találnak még kutatni való nyelveket. Az azonban meglepő, ha olyan nyelvet találnak, mely csupán nemrég keletkezett. Bár gyakrabban olvashatunk a nyelvek kihalásáról, nyelvek születnek is...
Lajamanu Észak-Ausztráliában fekszik: 600-900 ember lakja, akiknek túlnyomó többsége bennszülött. A teleülést 1948-ban hozta létre az ausztrál kormány, és erőszakkal telepítette le az őslakosokat. A bennszülöttek eredetileg a valpiri (angolul Warlpiri) nyelvet beszélték – és néhány ezren a mai napig is beszélik. A kreol nyelvek a pidzsinekből fejlődnek. A pidzsinek egyszerű közvetítőnyelvek, csak néhány nyelvtani elemmel és kis szókészlettel. A kreol nyelvek akkor alakulnak ki, ha a pidzsineket egy csoport anyanyelveként kezdi el használni: a nyelvtan összetettebbé válik és más természetes nyelvekéhez hasonló bonyolultságú lesz. Ezen kívül vannak, akik beszélik az angol alapú kreol nyelvet, a kriolt is, mely a 19. században fejlődött, és az ausztráliai bennszülöttek a mai napig széles körben használják. Természetesen ma már mindenki beszél angolul is, hiszen ez az oktatás, a közigazgatás nyelve.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Carmel O'Shannessy, a Michigani Egyetem munkatársa tíz éve jár vissza a városba, hogy tanulmányozza a fiatalok nyelvhasználatát.Egy iskolában figyelte, hogyan tanulják a fiatalok a valpiri nyelvet, és eközben arra lett figyelmes, hogy úgy tűnt: bizonyos tanulók folyamatosan váltogatják a nyelvet. A nyelvészek kódváltásnak nevezik azt a folyamatot, amikor a nyelvhasználók felváltva beszélnek hol egyik, hol másik nyelven. A nyelvváltás terminus más jelenségre vonatkozik: ez azt jelöli, amikor egy egyén vagy közösség az egyik nyelv használatáról a másikra tér át, és eredeti nyelvét elhagyja.
Miután azt is észrevette, hogy ez a váltogatás mondaton belül is végbemegy, elkezdte figyelni a kódváltás szabályait. Hangfelvételek elemzése alapján arra jutott, hogy amit kódváltásnak gondolt, az döbbenetesen szabályos: egy új nyelvi rendszer.
Később tisztázta, hogy a környéken körülbelül 350 fiatal egy új, saját maguk által „fejlesztett” nyelvet beszél, melyet könnyű valpirinek (light Warlpiri) neveznek szembeállítva az erős valpirivel (strong Warlpiri), mely a környéken a tulajdonképpeni valpiri neve.
A könnyű valpiri kevert nyelv: vegyesen tartalmaz angol, kriol és (erős) valpiri vonásokat, de nem akárhogy. Az igék és ragozásuk főként az angolból, illetve a kriolból származnak, a névszók és ragozásuk viszont főként a valpiriből. A mondat szórendje nem követi a az angol viszonylag szigorú alany – állítmány – egyéb bővítmények szórendjét, hanem meglehetősen szabad, mivel a mondatrészi szerepeket (hasonlóan a magyarhoz) a toldalékok jelzik.
Vannak azonban a könnyű valpirinek olyan vonásai is, melyek egyik nyelvből sem származnak, hanem teljesen önálló újítások. Így például kifejlődött egy igeidő, melyet a nyelvészek nemjövőnek (non-future) neveznek: ez vonatkozhat a múltra és a jelenre is, de nem vonatkozhat a jövőre.
Angol elemek egy példamondatban
Nganimpa-ng gen wi-m si-m worm mai aus-ria.
’Láttunk férgeket is a házamban.’
wi – we ’mi’
-m – ’m ’vagyok’ (< I’m)
si – see ’lát’
worm – worm ’féreg’
mai – my ’-m, enyém’
aus – house ’ház’
O'Shanessy úgy véli, hogy a könnyű valpiri a hetvenes-nyolcvanas években keletkezett, amikor a gyerekek az angol, a kriol és a valpiri közötti kódváltást érzékelték, és ebből egy új nyelvi szabályrendszert vontak el, a könnyű valpiriét. A mai harmincöt év körüli korosztály alkothatta meg az új nyelvet, és ettől kezdve ők már ezt adták tovább gyermekeiknek. Az új nyelv ekkor már fontos szerepet játszhatott beszélőinek önazonosság-tudatában, identitásában is. Az alábbi videón a 2012-es valpirifelmérés anyagát láthatjuk: így beszélik a valpirit Lajamanuban.
Abban, hogy a könnyű valpiri önálló nyelvvé válhatott, nagy szerepet játszott a település elszigeteltsége: a település több száz kilométerre található a jelentősebb kereskedelmi központoktól: aszfaltozott utak nincsenek, a falubeli boltot egy hetente egyszer érkező teherautó látja el. Repülőgépjárat hetente kétszer van. Ennek következtében a lakosság ritkán érintkezik olyanokkal, akik ne beszélnék a közösségben használt összes nyelvet.
Hasonló kevert nyelvek nagyon ritkán születnek: Ausztrália Északi Területén beszélnek egy másik hasonló nyelvet, a gurindzsi kriolt, mely a gurindzsi őshonos nyelv és kriol keveredéséből született. Akárcsak a könnyű valpiriben, a gurindzsi kriolban is a névszók és ragozásuk az őshonos nyelvből, míg az igék és ragozásuk a kriolból származik. A gurindzsi kriolt a hetvenes években fedezték fel. Ma is párhuzamosan használják a gurindzsi és a kriol mellett – a három nyelv közötti váltogatás (akár mondaton belül is) általános jelenség.
Korábban írtunk már a franciából és kríből keletkezett micsifről, a baszkból és romaniból keletkezett erromintxeláról, és az ukrán és az orosz keveredéséből születtett szurzsikról (melyet egyesek hivatalos nyelvvé akarnak tenni) is. Írtunk arról is, milyen viszonyok vezetnek a kevert nyelvek kialakulásához.
Források
New 'Mixed' Language Discovered in Northern Australia
A Village Invents a Language All Its Own