-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Manapság nem sokan engedhetik meg maguknak napközben a pihenőt. Pedig a tudomány azt mondja, hogy szükségünk van rá, illetve hogy nagyon jó hatással van a teljesítményünkre.
Szívesen ledőlne ebéd után? Sőt, meg is teszi, ha megteheti? – Jó hírünk van, ez egyáltalán nem lustaság, hanem okos dolog. A napközbeni alvás ugyanis nagyon jót tesz a szervezetünknek. Íme néhány bizonyíték...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az emlős állatok nagy része (egyes felmérések szerint az emlős fajok 85 százaléka) naponta nem egyszer, hanem többször alszik. A tudósok abban azonban bizonytalanok, hogy az ember esetében valóban arról van szó, hogy eleve egy fázisban alszunk, vagy pedig eredendően többfázisú az alvásunk, ami kulturális okokból a modern élet hozadékaként vált egyfázisúvá.
A kérdést Roger Ekirch történész vizsgálta behatóbban; egy 2001-ben publikált munkája szerint az ember a történelem folyamán általánosságban naponta kétszer aludt. Tehát az éjszakai alvás mellett egy napközbeni is „belefért” az ember idejébe. Többek között ez az oka annak, hogy a modern ember alváshiányban szenved: a napközbeni alvásaink – legalább is hétköznap – biztosan hiányoznak. (Hogy most a lerövidített éjszakákról ne is beszéljünk.)
Mára számos tanulmány bizonyítja a napközbeni alvás pozitív hatásait. Egy 2008-ban készült vizsgálat például azt találta, hogy az alvás jobban serkenti a verbális memória működését és a tanulást, mint a koffein. A NASA 1995-ben 747 pilótán végzett kutatása pedig azt mutatta, hogy azok a pilóták, akik 40 percet pihenhettek napközben (és átlagosan 25,8 percet aludtak), 16–34 százalékkal jobb reakcióidőt mutattak azoknál, akik nem pihentek napközben. Egy görög vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy azok a férfiak, akik legalább heti három alkalommal aludtak napközben, 37 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak a szívproblémákra, mint azok a férfiak, akik soha nem pihentek napközben.
Lássuk, mennyit érdemes aludnunk nappal!
10–20 perc: Ez a rövid alvás arra jó, hogy feltöltődjünk energiával, és éberebbek legyünk. Mivel ennyi idő alatt nem jutunk el a mély alvásig, könnyű lesz belőle fölébredni, viszont fel fogunk tőle frissülni.
30 perc: Ettől a mennyiségtől már kissé kótyagosak leszünk, így ébredés után csak körülbelül 30 perccel fogjuk érezni a pihenés jótékony hatásait.
60 perc: Ettől a mennyiségtől is kótyagosak leszünk ébredés után. Viszont ez már határozottan javítja a memóriánkat.
90 perc: Ez már egy egy teljes alvásciklusnyi idő, így az ébredés után nem leszünk kótyagosak. Ebben az időben van már mély alvás is, illetve a REM-fázis, amely alatt álmodunk. Ilyen mennyiségű alvás növeli a kreativitásunkat, illetve az érzelmi és a procedurális memóriánkat is javítja.
Forrás