-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy rövid kempingezés helyreállíthatja a bioritmusunkat? Egy kísérlet azt mutatta, hogy egy hét a szabadban, és korábban kelünk és fekszünk.
A kísérletben részt vevő önkéntesek egy hetet töltöttek el a coloradói hegyek között sátrazva; a kísérlet végére a résztvevők belső órája körülbelül két órával korábbra állt be. Így lettek a későnfekvőkből koránkelők – számol be a Current Biology című tudományos lapban megjelent kutatásról a Science News.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
„A kísérlet nagyon ravasz, és drámai következtetéseket lehet belőle levonni” – nyilatkozta Katherine Sharkey alvásszakértő orvos, a Brown Egyetem munkatársa. „Az embereket a szabadban sokkal több fény éri, mint a négy fal között, és csupán ez képes átállítani a belső órájukat” – magyarázza az eredményeket a kutató.
Az agyunkban található „óra” időzíti a melatonin termelődését; ez a hormon készíti fel a szervezetet az alvásra. A melatonin szintje fokozatosan növekszik koraestétől kezdve, majd csökken hajnalban, mielőtt az ember felébredne. Mivel azonban napjaink többségét világító villanykörték között töltjük, a szervezetünk belső órája könnyen megbolondul. A melatoninszintünk este jóval később növekszik, és így ennek megfelelően reggel később is csökken – előfordulhat, hogy csak akkor, amikor már ébren vagyunk. (Ezért támolygunk reggelente félálomban.) Így később fekszünk, és később kelünk, mint ahogy az ideális volna a szervezetünknek.
A kísérletet vezető alváskutató, Kenneth Wright Jr. nyolc önként vállalkozót vitt el sátorozni távol a mesterséges fényektől. Sötétedés után a táborozók számára csak a tábortűz jelenthette a fényforrást; elemlámpát vagy mobiltelefont nem használhattak. A kempingezés alatt az önkéntesek négyszer annyi fényhatásnak voltak kitéve, mint hétköznapjaikban. Ezzel együtt több mint egy órával korábban feküdtek le és keltek fel, mint általában szoktak. Közben a melatoninszintjüket is ellenőrizték: ez napnyugtakor kezdett el emelkedni, és majdnem két órával korábban csökkent hajnalban, napfelkeltekor, mint normál életvitelük mellett..
Forrás