nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csak egyetlen órával aludjunk többet!

Az igazságszérum tesztelése után Michael Mosley, a BBC újságírója újabb kísérletnek veti alá magát. Megvizsgáltatja agyhullámait alvás közben, és az is kiderül, milyen betegségek kockázatát csökkentheti, ha egy órával többet alszunk.

nyest.hu | 2013. október 14.
|  

Egy átlagos brit hat és fél órát alszik naponta – közli a BBC egy alváskutatással foglalkozó cég adatait. Köztudott, hogy az alvással töltött átlagos idő egy jó ideje csökken. Ennek számos oka van, nem utolsó sorban az, hogy olyan kultúrában élünk, amelyben az alvás egyre inkább luxusnak számít, ennek következtében könnyen le lehet róla mondani. És mi másért is létezne a koffein, ha nem azért, hogy a sok kialvatlan embert ébren tartsa... De ahogyan csökken az alvással töltött idő mennyisége, úgy válnak egyre gyakoribbá bizonyos betegségek – így például az elhízás, vagy a cukorbetegség. Kapcsolatban állhatnak ezek az alvásmennyiség csökkenésével? – Michael Mosley, a BBC újságírója újabb kísérletnek veti alá magát, amelynek a beszámolója megtekinthető a BBC Science-en.

Az alvás fázisai

Mosley ezúttal is végzett egy egyszemélyes „kísérletet” saját magán, hogy jobban megértse, mi is történik alvás közben. Egy éjszakán át EEG-vel rögzítették, hogy mi történik az agyában, amíg ő alszik, majd reggel az alváskutatók elmagyarázták, mi olvasható le a diagramról. Az egyik dolog, ami kiderült, hogy a kísérleti alany igen gyorsan az úgynevezett mélyalvás elnevezésű szakaszba került. Ez elég pihentetőnek hangzik, pedig éppen ez az alvásszakasz az, amelyben az agy nagyon is dolgozik. Például ebben az állapotban kerülnek át a rövid távú emlékezetben tárolt emléknyomok a hosszú távú memóriába – felszabadítva ezzel a „tárhelyet” a rövid távú memóriában, mire a következő nap elkezdődik. Ha az ember nem tud eleget mélyen aludni, az emlékek nem épülnek be a hosszútávú emlékezetbe, és rövid úton elfelejtjük őket. És sajnos az sem működik, amit sokan próbálnak alkalmazni, hogy a hétköznapokon éjszakáznak, és a hétvégén bepótolják az alváshiányt. A memória nem így működik, 24 órán belül szükség van az emlékek elraktározásra.

Alvásciklusok éjfél után
Alvásciklusok éjfél után
(Forrás: Wikimedia Commons / RazerM. / GNU-FDL 1.2)

Ezt a vizsgákra készülőknek is érdemes szem előtt tartaniuk: a vizsga előtti éjszakázás nem túl jó ötlet, hiszen alvás nélkül a megtanult információk csak rövid távon maradnak meg. Egy kísérletből kiderült, hogy a vizsga előtt virrasztók 40 százalékkal rosszabbul teljesítenek azoknál, akik alszanak. A mélyalvás azonban nem teszi ki az alvással töltött idő egészét, vannak az alvásnak más fázisai is, például a REM-fázis.

A REM-fázis alatt általában a mozgató izmaink egy része ideiglenesen megbénul, csak a szemmozgató izmok aktívak. Innen kapta angol elnevezését ez az alvásszakasz: REM, azaz rapid eye movement, azaz ’gyors szemmozgások’. Ebben az alvásszakaszban a noradrenalin nevű stresszhormon mennyisége csökken; ez teszi lehetővé, hogy nyugalomban maradjunk, míg az agyunk újrajátssza a napi történéseket. Ez pedig azért fontos, hogy az érzelmi egyensúlyunk helyreálljon. A REM-fázisok gyakoribbak az éjszaka második felében. Ebben a fázisban álmodunk. Ha ebből valami váratlanul felébreszt minket, az azt fogja jelenteni, hogy az agyunk még nem tudott megbirkózni az érzelmekkel, így stresszesek és szorongók leszünk. Az éjszakai alkoholfogyasztás – többek között – azért nem ajánlatos, mert lerövidíti a REM-szakaszok hosszát. De hogyan befolyásolja egészségünket, hogy mennyit alszunk?

Csak egyetlen órával aludjunk többet!
Forrás: Wikimedia Commons / rachel CALAMUSA / CC BY-SA 2.0

Csak még egy órácskát!

A surrey-i egyetem alváskutatóinak kísérletben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha az átlagos alvásidőt egy órával megnövelik. Hét olyan önkéntessel dolgoztak, akik naponta átlag 6–9 órát aludtak. A résztvevőket véletlenszerűen két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai 6,5 órát alhattak, a másik csoport tagjai pedig 7,5 órát alhattak éjszakánként. Egy hét után vért vettek tőlük, majd megcserélték a csoportokat: aki eddig 7,5 órát alhatott, a második héten eggyel kevesebbet, aki pedig 6,5 órát aludt az első héten, az most egy órával többet alhatott.

A második hét végére az derült ki, hogy azok, akik kevesebbet alhattak, jobban küzdöttek a mentális erőfeszítést kívánó számítógépes feladatokkal. Ez azonban nem annyira meglepő, egybevág a tapasztalatainkkal. Érdekesebb eredménnyel szolgáltak a vérvizsgálatok. Ezekben arra voltak kíváncsiak, hogy mely gének „kapcsolnak be, illetve ki” az alvásmennyiség hatására.

A kutatók azt találták, hogy mintegy 500 gént érint az alvás – valamennyit aktivál, és valamennyit deaktivál. Kiderült, hogy amikor valaki rendszeres 7,5 óra alvás után rendszeresen egy órával kevesebbet tud aludni, akkor olyan gének válnak aktívabbá, amelyek a gyulladásos reakciókért, immunfolyamatokért és a stresszreakciókért felelősek. Ugyanakkor a kevesebb alvás esetén azok a gének is aktívabbá válnak, amelyek a diabétesz, illetve a rák szabályozásáért felelősek.

Mindebből pedig azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ha akár csak egyetlen órával többet tudunk aludni, mint amennyit szoktunk, az jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebbek legyünk.

Forrás

How much can an extra hour's sleep change you?

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 nadivereb 2016. január 1. 14:00

@Sultanus Constantinus: én azonnal átállok a normális alvásritmusomra (2-kor fekszen, 10-kor kelek), ha van lehetőségem aludni. Nekem ehhez elég, ha szombat van. :)

Mondjuk én nem tudok hajnalban felkelni magamtól munkanapokon se, két ébresztő van beállítva, bekalkulálva 20 perc szundinyomogatás-fetrengést.

2 Sultanus Constantinus 2015. december 31. 22:00

@El Vaquero: Így van. Aki pedig megszokja a meló miatti koránkelést, pár év után akkor is felébred korán, amikor aludhatna. Nekem pl. szükségem van pár napra, míg átállok és nem ébredek fel hajnali (fél) hatkor, de ehhez az embernek több mint egy hét szabadságra kell elmennie, hogy kipihenje magát. De a lexarabb az, hogy visszamegyek 2-3 hét szabadság után, és 2-3 nap alatt lenullázódik a kipihentségem. (Kár, hogy az ember nem olyan, mint egy akkumulátor, amit feltöltenek 1 óra alatt és kitart 10 órán át...)

1 El Vaquero 2015. december 31. 21:37

Az alvás nagyon fontos. Manapság azért van ennyi viselkedni nem tudó, fegyelmezetlen hülye, idegbeteg, tanulás- és viselkedészavaros, mert az emberek nem döglenek eleget, nem aludják ki magukat nagy átlagban. Amit meg alszanak, az rossz minőségű, felszínes alvás. Rohan a világ, ingerekkel túltelítődött, mozgásszegény, eleve túlhajszoltak az emberek, sok a gondjuk, mindenki teljes gázon akar pörögni, későn fekszik, korán kel, túlzásba viszik a teljesítményfokozók és éberséget fokozó szerek használatát, és ez mind a rendes alvás ellen hat, ami hosszú távon nagyon káros az egészségre. Persze ez már az ipari forradalom óta jelen van, de szerintem egyre inkább súlyosbodik. Ez a 6,5 óra megrökönyítően kevés, igaz errefelé a britek elég korán behúzódnak a kis belmagasságú, vörös téglás manóházaikba, és az élet másnap későn kezdődik, sok minden csak 8-kor vagy 9-kor nyit, de azt nem tudom ellenőrizni, hogy mennyit alszanak.

Információ
X