nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @Fejes László (nyest.hu): Nem, nem keverek semmit. Csak rámutattam, hogy Riba rosszul, pon...
    2019. 08. 24, 23:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: Az idézett cikk tartalmával egyetértek. "A fentiek ellen próbálkozott egy újsá...
    2019. 08. 24, 22:43  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "Ez egy kicsit zavarosra sikeredett, megmagyaráznád?" Rendben, megpróbálom más...
    2019. 08. 24, 22:11  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "...a hun-magyar rokonság máig nincs bebizonyítva, és azt sem írtad meg, hogy ...
    2019. 08. 24, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • zegernyei: @seta92: 1) "Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal" - ez nem ...
    2019. 08. 24, 12:00  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Agyhullámokkal a szóképes olvasás ellen

Hazánkban egy ideig nagy divatja volt a szóképes olvasásnak. Manapság ismét a szótagoló módszert kedvelik a tanítók. Az agykutatók szerint a szóképes olvasás nem úgy fejleszti az agyat, ahogy szeretnénk.

nyest.hu | 2015. június 12.
|  

Angolul olvasni nem egyszerű, ezt bárki megmondja, aki elkezdett valaha angolul tanulni. A betű–hang megfelelések ugyanis nem egyértelműek. Például a következő szavakban a félkövérrel kiemelt betűk és betűkapcsolatok mind [k] hangot jelölnek: key, car, tobacco, choir, pick, Iraq, conquer, cheque. Emellett pedig bár a k betű legtöbbször [k] hangot jelöl, de szó eleji kn betűkapcsolatban néma: knit [nit]. Az angolul tanulóknak tehát nehéz dolguk van, ha olvasni szeretnének. Ezért az angol iskolákban gyakran szóképes módszerrel tanítják a gyerekeket olvasni: a szó képét eleinte nem bontják fel betűkre, hanem az egész leírt alakot kell a szó hangalakjához párosítani. Később természetesen megtanulják külön-külön a betűket is, illetve az azokkal leírható hangokat.

A hazánkban gyakrabban alkalmazott hangoztató-elemző módszer ezzel szemben a betű–hang párokból indul ki, és ezekből építi fel először a szótagokat, majd az egész szót. Aki viszont már jól tud olvasni, az nem elemzi szét az egyes szavakat betűkre, hanem szóképeket lát. A két fő olvasástanítási irányzat közötti alapvető különbség tehát abban rejlik, hogy először a kisebb egységeket tanítja-e meg és onnan halad a nagyobb egységek felé (hangoztató-elemző módszer) vagy a nagyobbakkal kezdi és onnan halad a kisebbek felé (szóképes módszer). Az agykutatókat az érdekelte, milyen agyterületek aktiválódnak a kétféle módszer hatására, írja a Science Daily.

A Stanfordi Egyetem kutatói a kísérlet végrehajtásához egy új írásrendszert dolgoztak ki. Az általuk megalkotott betűkből 3 betűs szavakat alkottak. A kísérletben részt vevő 16, egyébként anyanyelvén olvasni tudó felnőttnek azonos szólistákat adtak. A feladat az volt, hogy próbálják megtanulni az általuk nem ismert írásrendszerrel leírt szavak felolvasását. Minden szóhoz hanganyagot biztosítottak a kísérleti alanyoknak.

A kísérlet egyik fordulójában a résztvevők azt az utasítást kapták, hogy úgy próbálják meg úgy megtanulni a szavakat, hogy megpróbálják kikövetkeztetni az írásjelek és az általuk jelölt hangok közötti kapcsolatokat: tehát a hangoztató-elemző módszert kövessék. A másik fordulóban pedig arra biztatták a résztvevőket, hogy a szó egészének képét próbálják a hangalakhoz kapcsolni, tehát a szóképes módszert kövessék.

Szóképes olvasás
Szóképes olvasás
(Forrás: nyest.hu)

Az következő fázisban a kísérleti alanyok agytevékenységét elektroenkefalográffal (EEG) vizsgálták. A feladat az volt, hogy a már megtanult szavakat kellett felolvasni. Ezen kívül azokból a betűkből, amiket a hangoztató-elemző szólistához használtak, új szavak leírására is felhasználták. Tehát ezeket a szavakat úgy kellett felolvasniuk a kísérletben részt vevőknek, hogy még sosem látták őket leírva.

A kutatók azt találták, hogy a kísérleti alanyok mindkét módszerrel meg tudták tanulni a szavak felolvasását. Tehát mind a szóképes, mind a hangoztató-elemző módszer sikeresnek bizonyult. Abban viszont szignifikáns különbség volt, hogy mely agyterületek aktiválódtak a különböző módszerekkel megtanult szavak megpillantásakor. A szóképes olvasással elsajátított szavak a jobb agyféltekét aktiválták, míg a hangoztató-elemző módszerrel tanult szavak a bal agyféltekét. Emellett azt is tapasztalták, hogy amikor valaki a betűk segítségével próbált kisilabizálni egy addig sosem látott szót, szintén a bal agyféltekéjük aktiválódott.

Bruce McCandliss, a Stanfordi Egyetem professzora elmondta, hogy a felfedezés azért jelentős, mert a jól olvasó embereknek főként a bal agyféltekéje dolgozik olvasás közben. Azoknál viszont, akik olvasási nehézségekkel küzdenek, a bal agyfélteke nem aktiválódik az olvasás során.

Segítség a hangoztató-elemző olvasáshoz (német)
Segítség a hangoztató-elemző olvasáshoz (német)
(Forrás: Wikimedia Commons / Wolfram Esser / GNU-FDL 1.2)

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy a hangoztató-elemző olvasástanítási módszer hatására a hatékony olvasáshoz szükséges agyterület aktiválódik. Így azoknak a gyerekeknek, akiknek nehezen megy az olvasás, érdemes ezzel a módszerrel tanulni.

Források, olvasnivalók

Reading: Brain waves study shows how different teaching methods affect reading development

Kovács János – Siptár Péter: A–Z angol kiejtés

A szóképes olvasás és a nyelvek

Adamikné Jászó Anna: A magyar olvasástanítás története

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X