nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A diszlexiának vannak előnyei is!

Sokan hiányosságnak, tanulási nehézségnek tartják a diszlexiát. Újabb kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek az állapotnak pozitív, előnyös következményei is lehetnek.

nyest.hu | 2015. február 6.
|  

M. C. Escher munkáit azért szeretjük annyira, mert sokszor lehetetlen, logikátlan dolgokat jelenítenek meg. Ilyen például a híres vízesés, amelyen egy vízesésről lezúduló víz hajt meg egy kereket, amely fölfelé hajtja a vizet a vízesés teteje felé, hogy onnan újra aláhulljon. Végtelen körforgás, amely a fizika számos törvényével ellenkezik. Nekünk eltart egy ideig, amíg végiggondoljuk, hogy a kép által lefestett jelenet lehetetlen. Egy kísérletből azonban kiderült, hogy a diszlexiások jóval gyorsabban észreveszik a képeket az effajta logikátlanságot. A diszlexiának tehát más területeken lehetne előnyei is – foglalta össze nemrégiben az ezzel kapcsolatos kutatásokat a Scientific American.

Egy 2003-as vizsgálatban Catya von Károlyi, a University of Wisconsin–Eau Claire pszichológus kutatója arra kérte a kísérleti alanyokat, hogy képek közül válasszák ki azokat, amelyek lehetetlen dolgot ábrázolnak. Az eredmények azt mutatták, hogy a diszlexiások sokkal gyorsabban képesek elvégezni ezt a feladatot, mint azok, akik nem diszlexiások.

A diszlexiát tanulási nehézségnek szokták tekinteni; a diszlexiásokat sajátos nevelési igényűeknek szokták tekinteni. A diszlexia tünetei azonban nagyon széles skálán mozognak. Sok diszlexiás gyerek jóval lassabban tud csak olvasni, mint a többiek: amennyi szót egy átlagos gyerek egy nap alatt olvas el, annyit egy diszlexiásnak akár egy hónapba is telhet elolvasnia. Ennek ellenére von Károlyi kísérletében ők voltak a gyorsabbak...

A kutatók azt már régóta sejtették, hogy a diszlexiának valahogyan köze van a kreativitáshoz, de ezt kísérletekkel meggyőzően nagyon sokáig nem támasztották alá. Julie Logan, a londoni Cass Business School szociológusa azt találta, hogy a vállalkozók körében szignifikánsan magasabb a diszlexiások aránya, mint más foglalkozásoknál. Gadi Geiger, az MIT munkatársa pedig azt találta, hogy a diszlexiások egyszerre többféle hangingerre is képesek figyelni. Mindezek a felfedezések pedig arra mutatnak, hogy a diszlexiának, amit általában hiányosságnak szoktak tekinteni, vannak előnyei is. Kiderült például, hogy a diszlexiások jobban átlátják a nagy folyamatokat, az egészre van jobb rálátásuk, így olyan összefüggéseket vesznek észre, amelyre mások esetleg nem is gondolnak. A diszlexia tehát bizonyos helyzetekben hátrányt, másokban azonban előnyt is jelenthet.

Escher vízesése
Escher vízesése
(Forrás: im-possible.info)

Matthew H. Schneps asztrofizikus, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa diszlexiás tudósokat vizsgált. Christopher Tonkin biokémikus például diszlexiás, és azt figyelte meg, hogy különös érzékkel veszi észre a nem odaillő dolgokat – ahogy a kertjében is rögtön kiszúrja a virágok között a gazt, úgy a kutatásai során is segítségére van, hogy könnyen észreveszi a vizuális anomáliákat. Schneps és munkatársai tehát azt feltételezték, hogy a diszlexia egyfajta érték lehet a tudósok számára.

2012-es vizsgálatukban a résztvevőket arra kérték, hogy nagyon zsúfolt jeleneteket ábrázoló fényképeket nézegessenek. Bizonyos képek ismétlődtek, amivel a kutatók azt mérték, hogy a résztvevők mennyire jól emlékeznek a képekre. Ha homályosak voltak a képek, a diszlexiásoknak sokkal kevesebb ismétlésre volt szükségük ahhoz, hogy megjegyezzék és kiszűrjék az ismétlődő képeket, mint a nem diszlexiásoknak. Ez például az orvosi pályán előnyt jelenthet a különböző képalkotó eljárásokkal készült képek összehasonlításánál.

Martina Hedenius, a svédországi Uppsala University munkatársa gyerekekkel végzett hasonló kísérleteket 2014-ben. Eredményei szerint a diszlexiás gyerekek könnyebben megmondják egy adott képről, hogy azt már látták-e korábban vagy sem. Mi lehet ezeknek a különbségeknek az oka?

A kutatók mindeddig nem tudták pontosan meghatározni, hogy mi áll a hátterében ezeknek a képességeknek. Azt azonban tudják, hogy az olvasás megváltoztatja az agyunkat. Ha valaki sokat olvas, arra tréningezi agyát, hogy bizonyos szemmozgásokat könnyebben, gyorsabban végezzen, ami pedig azt jelenti, hogy a vizuális percepció bizonyos útvonalai megerősödnek náluk, mások azonban meggyengülnek vagy elvesznek.

Olvasó nő –  Jean-Honoré Fragonard (1732–1806) festménye
Olvasó nő – Jean-Honoré Fragonard (1732–1806) festménye
(Forrás: Wikimedia Commons)

Ezt bizonyította Stanislas Dehaene kognitív neurológus kísérlete is. Arra kérte a különböző mennyiséget olvasó résztvevőket, hogy betűpárokról állapítsák meg, hogy azonosak-e. A párok egymáshoz képest nagyon különböző módon voltak elhelyezve. A sokat olvasók számára a legnehezebb feladatnak az bizonyult, amikor a betűt a tükörképével kellett azonosítani. Ezt a sokat olvasók sokkal nehezebben oldották meg, mint a keveset olvasók. Dehaene tehát arra a következtetésre jutott, hogy az olvasás megtanulásával bizonyos vizuális percepciós útvonalak megerősödnek, mások pedig elvesznek.

Van egy egy másik lehetséges magyarázata is annak, hogy a diszlexiások bizonyos feladatokban vizuális zseniknek bizonyulnak. E szerint ők igen nehezen működtetik a vizuális figyelmüket (amely az olvasáshoz, a szemmozgások irányításához elengedhetetlen). Ha valaki jól és sokat olvas, nagyon megerősödik a vizuális figyelme, ezzel együtt azonban a háttérre, a környezetre kevésbé figyel az illető. Ha viszont valaki rosszul olvas, ebből kifolyólag jóval kevesebbet is, azaz diszlexiás, akkor inkább tud az összképre figyelni; a gyengébb vizuális figyelem eredményeképpen a hátteret, a környezetet jobban látja.

Forrás

Dyslexia Can Deliver Benefits

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Szalakóta 2015. február 7. 16:10

Érdemes lenne ezt a kísérletet korrigált diszlexiával is elvégezni.

Információ
X