nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A vikingek GPS-e

Egy középkori iránytűlelet újraértelmezése révén a viking navigáció új alternatívájával rukkoltak elő magyar kutatók, akik szerint a különleges korong nem arra adott választ egykor a hajósoknak, hogy merre kell menni, hanem hogy épp hol vannak a tengeren – derült ki a Proceedings of the Royal Society A című folyóiratban közölt tanulmányból.

MTI | 2013. április 16.
|  

1948-ban titokzatos fatárgyra bukkantak a régészek egy bencés monostor romjai alatt a grönlandi Uunartoqnál, amelyet skandináv farmerek laktak a 10. században. A majdnem félkör alakú lelet közepén lyuk található, külső szélén cikcakkos bevésés fut végig és számos vonalka látható a lemez belső részén is.

A szkeptikusok egy része egyszerű dekorációként tekintett a leletre, ám a kutatók többsége viking napiránytűként azonosította azt. „Ez egy jól működő elmélet, amelyet a gyakorlatban is leteszteltek: újkori napiránytűket készítettek, amelyek teljesen jól működtek” – mondta el az MTI-nek a tanulmány társszerzője, Bernáth Balázs, az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriumának munkatársa.

Mint hozzátette: a magyar szakemberek azonban most újraértelmezték ezt az iránytűt. „Úgy érdemes ezt elképzelni, mint egy kirakós játékot, amely nagyon hiányos. Ennek a korongnak több mint a fele hiányzik, így az, hogy az ember miként rakja össze, nagyon meghatározza, hogy milyen eredményt fog kapni” – húzta alá a szakember.

A vikingek kapcsán gyakran felmerül egy napkő nevű navigációs eszköz, amely a legendák szerint borult időben is meg tudta mondani, hogy hol van a Nap. Ezen legenda egyik értelmezése szerint ez egy kettőstörő kristály, amellyel égbolt-polarizációs méréseket végeztek a vikingek – magyarázta Bernáth Balázs. Hozzátette: a Környezetoptikai Laboratóriumnak pedig a polarizációlátás, állati tájékozódás az egyik profilja, ezért volt érdekes a kutatók számára a téma.

„Azt akartuk kideríteni, hogy egy ilyen napkő hogyan használható egy olyan lelettel, mint amelyet Grönlandon találtak. Az eredeti elképzelés szerint ez a hét centiméteres korong egy napiránytű, amellyel a hajós a tengeren meg tudta mondani, hogy merre van észak és nyugat: tehát a műszer arra a kérdésre válaszolt, hogy merre kell menni” – magyarázta. A magyar csapat azonban másképpen „forgatta, olvasta” a korongot, míg olyan műszert kapott, amely azt mondja meg a hajósnak, hogy éppen hol van a tengeren.

A kutatócsoport szerint pontban délben, amikor a Nap a legmagasabban áll az égen, az iránytű közepén lévő napóra által vetett árnyék hosszának leolvasásával a hajósok meg tudták határozni a pontos földrajzi szélességet. Ez azért volt fontos, mert a középkori hajósok általában egy bizonyos földrajzi szélesség mentén hajóztak végig és az óceáni áramlatok, szelek és hullámok könnyen eltéríthették őket – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Krizsa 2013. április 20. 06:45

Ennyiből még nem értem a cikket (fiz-kém / vegyész két diplomával). De odafigyeltem... s talán majd közelebbi adatokat is találok máshol.

Alapelv: a tehetségnek (az emberi faj továbbjutásának) legfontosabb összetevője a mai napig az állatvilágból hozott KÍVÁNCSISÁG maradt. Nem az egyetemi, stb. képzés a legfontosabb a tudományban? Nem, mert az 10 - sőt ma már 4-5 évenként elavul.

2 bakov 2013. április 20. 00:59

ezt láttam 2 hete egy új sorozatban: Vikings. ajánlom

1 bakov 2013. április 20. 00:59

ezt láttam 2 hete egy új sorozatban: Vikings. ajánlom

Információ
X