Székelyföldnek ki kell törnie viszonylagos hátrányos helyzetéből az oktatás terén – erre a fő gondolatra építették fel mondanivalójukat pénteken az e témában Sepsiszentgyörgyön rendezett konferencia előadói.

Ez a találkozó a „Sikeres Székelyföld” című konferenciasorozat negyedik része volt Erdélyben. A Románián belüli, magyar többségű – főleg Kovászna és Hargita megyét magában foglaló – földrajzi térség társadalmi és gazdasági viszonyait, fejlődési lehetőségeit vizsgáló szakmai fórumon ezúttal az oktatás kérdése állt a középpontban. Az előadók nagy része ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy szerepet játszik a Romániában zajló decentralizálási folyamat, amely az oktatás helyi problémáinak a megoldását is befolyásolja.

Székelyföld képét csak az oktatáson keresztül lehet megváltoztatni – szögezték le a résztvevők. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: Székelyföld sikerét nagyban befolyásolja, hogy a Kovászna és Hargita megyében élő szakemberek és vezetők milyen mértékben tudnak együttműködni.

Markó Béla, aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is, emlékeztetett azokra a rendkívül szigorú megszorító intézkedésekre, amelyekre az ország most a válságos gazdasági helyzet miatt kényszerül. Ezek azonban aligha vezetnek bármilyen eredményre, ha néhány fontos területen, így az egészségügyben és az oktatásban nem visznek véghez néhány fontos reformot – mondta. „Amit húsz éven át nem oldottak meg a különböző kormányok, azt most kell. Rendkívül pazarló, rendkívül központosított államban élünk, ahol már az is sikernek számít, ha több év alatt elkészül 42 kilométer autópálya” – mondta.

Csak az oktatási rendszer hatékonyságának jelentős mértékű fokozásával lehet Székelyföld képét átalakítani – hangsúlyozta. „Ha Székelyföld oktatási stratégiájáról beszélünk, akkor egy viszonylag hátrányos helyzetből kell kitörnünk. A jelenlegi hátrányos helyzetet nem mi okoztuk, mégis nekünk kell megoldanunk” – mondta. Emlékeztetett: a romániai decentralizációs törvény nagyon kemény decentralizációt irányoz elő, így az nagy felelősséget ruház a megyei és a helyi önkormányzatokra is.

Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos kialakítani a Székelyföld „márkanevet”.
„Újra akarjuk építeni a Székelyföldet: egyrészt konkrét értelemben, másrészt pedig mások számára is láthatóvá akarjuk tenni a bennünk élő büszke székely öntudatot” – fogalmazott beszédében Bíró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) professzora.

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arról számolt be, hogy az elmúlt évek során megnőtt az igény a magyar anyanyelvi képzésre az általános iskola elvégzése után, a magyar szakképzést többen részesítették előnyben. Kovászna megyében a folyamatos igazítások és helyi igények figyelembevétele által kialakult egy aránylag stabil iskolahálózat – mondta.