-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Székelyföldnek ki kell törnie viszonylagos hátrányos helyzetéből az oktatás terén – erről beszéltek egy sepsiszentgyörgyi konferencián.
Székelyföldnek ki kell törnie viszonylagos hátrányos helyzetéből az oktatás terén – erre a fő gondolatra építették fel mondanivalójukat pénteken az e témában Sepsiszentgyörgyön rendezett konferencia előadói.
Ez a találkozó a „Sikeres Székelyföld” című konferenciasorozat negyedik része volt Erdélyben. A Románián belüli, magyar többségű – főleg Kovászna és Hargita megyét magában foglaló – földrajzi térség társadalmi és gazdasági viszonyait, fejlődési lehetőségeit vizsgáló szakmai fórumon ezúttal az oktatás kérdése állt a középpontban. Az előadók nagy része ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy szerepet játszik a Romániában zajló decentralizálási folyamat, amely az oktatás helyi problémáinak a megoldását is befolyásolja.
Székelyföld képét csak az oktatáson keresztül lehet megváltoztatni – szögezték le a résztvevők. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: Székelyföld sikerét nagyban befolyásolja, hogy a Kovászna és Hargita megyében élő szakemberek és vezetők milyen mértékben tudnak együttműködni.
Markó Béla, aki egyben Románia miniszterelnök-helyettese is, emlékeztetett azokra a rendkívül szigorú megszorító intézkedésekre, amelyekre az ország most a válságos gazdasági helyzet miatt kényszerül. Ezek azonban aligha vezetnek bármilyen eredményre, ha néhány fontos területen, így az egészségügyben és az oktatásban nem visznek véghez néhány fontos reformot – mondta. „Amit húsz éven át nem oldottak meg a különböző kormányok, azt most kell. Rendkívül pazarló, rendkívül központosított államban élünk, ahol már az is sikernek számít, ha több év alatt elkészül 42 kilométer autópálya” – mondta.
Csak az oktatási rendszer hatékonyságának jelentős mértékű fokozásával lehet Székelyföld képét átalakítani – hangsúlyozta. „Ha Székelyföld oktatási stratégiájáról beszélünk, akkor egy viszonylag hátrányos helyzetből kell kitörnünk. A jelenlegi hátrányos helyzetet nem mi okoztuk, mégis nekünk kell megoldanunk” – mondta. Emlékeztetett: a romániai decentralizációs törvény nagyon kemény decentralizációt irányoz elő, így az nagy felelősséget ruház a megyei és a helyi önkormányzatokra is.
Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy milyen fontos kialakítani a Székelyföld „márkanevet”.
„Újra akarjuk építeni a Székelyföldet: egyrészt konkrét értelemben, másrészt pedig mások számára is láthatóvá akarjuk tenni a bennünk élő büszke székely öntudatot” – fogalmazott beszédében Bíró A. Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) professzora.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő arról számolt be, hogy az elmúlt évek során megnőtt az igény a magyar anyanyelvi képzésre az általános iskola elvégzése után, a magyar szakképzést többen részesítették előnyben. Kovászna megyében a folyamatos igazítások és helyi igények figyelembevétele által kialakult egy aránylag stabil iskolahálózat – mondta.