nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Amire figyelni kell: a romániai népszámlálás buktatói

Fokozott óvatosságra inti a partiumi magyar lakosságot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) regionális szervezete az október 31-ig tartó romániai népszámlálás űrlapjainak kitöltésével, ezen belül is a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezetre vonatkozó kérdések megválaszolásával kapcsolatban.

MTI | 2011. október 22.
|  

Az EMNT által az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményből kiderül, hogy Zatykó Gyula, az EMNT partiumi szervezetének megbízott elnöke előző nap Nagyváradon sajtótájékoztatón hívta fel a romániai magyarok figyelmét a népszámlálási ívek számukra legfontosabb kérdéseire.

Mint elmondta, az összes kérdés közül háromra, a nemzetiségre, anyanyelvre és felekezetre vonatkozó kérdésekre nem kötelező a válaszadás, ugyanakkor éppen ez az a három kérdés, amelyre nagyobb körültekintéssel kell válaszolni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ajánlatos a romániai statisztikai hivatal által az adatok feldolgozásánál használt kódokat is bediktálni a válaszok mellé. A válaszadó kérésére a számlálóbiztosoknak kötelező beírniuk a kódokat.

Ennek megfelelően a nemzetiséget firtató, 23-as, valamint az anyanyelvre vonatkozó 24-es számú kérdésnél az űrlapra a maghiar, vagyis magyar nemzetiség feltüntetése mellett az 1100-as kódnak kell az adatgyűjtő ívre kerülnie.

A felekezeti hovatartozás megvallásánál – ami a 25-ös kérdés – a római katolikusok esetében a romano-catolic (12-es kód), a reformátusoknál a reformata (14), az unitáriusoknál az unitariana (17), a baptistáknál a baptista (20) román megnevezéseket és kódokat kell beírni. Az evangélikusok esetében fontos, hogy ne csak az evangelica, hanem az evangelica lutherana (16-os kód) szerepeljen a válaszban.

A közlemény szerint figyelni kell arra is, hogy a kérdezőbiztosok ne ceruzával töltsék ki az űrlapokat, és ha hibáznak a kitöltéskor, akkor ne javítsanak az íven, hanem új, üres űrlapot vegyenek elő és azt töltsék ki.

Minden kérdőívet román nyelven töltenek ki a biztosok, azonban azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 20 százalékot, kötelező módon rendelkezniük kell egy magyar nyelvű mintakérdőívvel is.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy minden frissen honosított, vagyis magyar állampolgárságot szerzett román állampolgárnak személyes döntése, hogy bediktálja-e vagy sem magyar állampolgárságát.

Ezen kívül a közlemény hangsúlyozza még, hogy a családtagok is bediktálhatják a más városban élők adatait. Ajánlott fénymásolatot készíteni a távollévő személyigazolványáról, de az is elegendő, ha a családtagok tudják a személyi számot.

Sokan nem dőltek be a megtévesztő kísérleteknek

Bizonyos román körökben tartanak attól, hogy hatékony lehet a magyar szervezetek kampánya, és fennállhat a „veszélye”, hogy számos városban nő a magyarság aránya a romániai népszámlálás eredményeként, de sokan nem dőltek be a megtévesztő manővereknek – írta pénteki vezércikkében a Krónika.

Az erdélyi napilapban Balogh Levente megállapítja: a népszámlálás első napján több kérdezőbiztos is a kisebbségek számára hátrányos formában próbálta kitöltetni az űrlapok nemzetiségre és vallásra vonatkozó rubrikáját, „és diverziós szórólapok is megjelentek a Székelyföldön”.

Mindez szerinte megerősíteni látszik azt a feltételezést: a múlt heti felkészítőkön valóban nem véletlenül tájékoztatták félre a biztosokat abban a kérdésben, hogy nyilatkozhatnak-e a családtagok az ideiglenesen távol lévő rokonok nemzetiségéről vagy vallásáról – állapítja meg a szerző, aki szerint bizonyos román körökben tartanak attól, hogy a népszámlálás adatai szerint majd számos városban nő a magyarság aránya.

A csalási kísérleteket a hatóságok várhatóan a kérdezőbiztosok tájékozatlanságával magyarázzák majd, aminek elég nehéz lesz az ellenkezőjét bizonyítani. Azt viszont, hogy a román kormánytól nem áll távol a csalás gondolata, az is jelzi, hogy az uniós ajánlások ellenére az egy évnél hosszabb ideje külföldön tartózkodó személyeket is Romániában számoltatná meg, elkerülendő, hogy az ország népessége húszmillió alá csökkenjen – írja a kommentátor.

A lap örömmel állapítja meg, hogy több polgár nem volt hajlandó bedőlni a megtévesztő manővereknek, és jelezte a rendellenességeket. „Ez azonban nem biztos, hogy elég, hiszen sokan lehetnek azok, akikhez nem jutottak el az eddigi figyelmeztetések. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy még most, a cenzus elején minél több emberhez eljussanak a népszámlálás helyes menetével kapcsolatos információk” – szögezi le a szerző.

Ha továbbra sem szűnnek a visszaélések, megfontolandó az uniós, illetve nemzetközi emberjogi szervezetek figyelmeztetése is – fűzi hozzá Balogh Levente.

A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) pénteki vezércikkében Cseke Péter megállapítja, hogy a következő napokban több milliószor elhangzik a kérdés: „Na és a nemzetisége?”. Ez az a kérdés, amely visszatetszően hat a XXI. századi Európában, mert ez a kérdés visszatetsző és tolakodó – véli a szerző, aki szerint szinte nincs is olyan élethelyzet, amelyben a válasz relevanciával bírna a fejlett nyugati társadalmakban.

„Az Európai Unióban a nemzetiség az intim szférához tartozik, akárcsak a vallás, a szexuális irányultság vagy az egészségi állapot, titkosságát pedig – ha az adatot a hatóságok kérik – adatvédelmi törvény szavatolja” – állapítja meg.

Az EU-tagállam Románia ebből a szempontból sajátos helyzetben van, míg ugyanis Európa legtöbb országában a nemzetiségről, etnikumról faggatózó kérdésre adott válaszok legfeljebb a statisztikusok számára érdekesek, Romániában már egész közösségek életét befolyásolhatják. Ebben az országban ugyanis bizonyos közösségi jogok gyakorlását a törvények az adott település lakosságának nemzetiségi arányaitól teszik függővé. Így például adott esetben alig néhány, a számlálóbiztosnak adott válaszon múlik: megjelenik-e a település határán a többnyelvű helységnévtábla – emlékeztet Cseke Péter.

A nemzetiséggel kapcsolatos kérdésre sok erdélyi magyar ma már nem tud egyértelmű választ adni. Van, aki azért, mert az anyanyelvét az iskolában soha, legfeljebb a családban, ott is csak a nagymamától hallotta. Van aki azért, mert hosszú évek óta vegyes házasságban él. Akad, aki nem tudja eldönteni, valójában magyar-e vagy székely, esetleg csángó vagy roma. Emellett sokan vannak olyanok is, akiknek a válasz nemcsak hogy egyértelmű, de szükségét is érzik, hogy akár minden nap világgá kürtöljék – akkor is, ha nem kérdezi őket senki – írja az ÚMSZ kommentátora.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X