nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • lap: @El Vaquero: Szeretném lezárni egy barátságos öleléssel ezt a diszkussziót... :) Nem tudom...
    2017. 10. 20, 06:57  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: ja, jó, akkor nem kérdezgetem tovább feleslegesen. Szerintem általánosságban is jó a...
    2017. 10. 20, 04:49  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Nem volt énnékem bajom a kiss-szel/huggal. Hanem azt mondom, hogy a *give a k...
    2017. 10. 19, 18:29  Könnyű kis igécskék
  • El Vaquero: @lap: Ha a kiss/hug nem jó, akkor milyen példamondattal kérdezzem? Ez még nagyon kicsi min...
    2017. 10. 19, 17:27  Könnyű kis igécskék
  • lap: @El Vaquero: Micsoda kádszéli stílus... díjazom. És mint alant is említem, még a kiss és a...
    2017. 10. 19, 05:04  Könnyű kis igécskék
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ateisták is elkezdhetik!
Nyelveken szólás tudományos szemszögből

Nyelveken való szólás és éneklés, a tudomány szemszögéből: mit mond a nyelvész és az idegtudós? Milyen formai jellemzői vannak a nyelveken szólásnak és mi zajlik az agyban? Betegség-e ez a jelenség, esetleg egyfajta meditáció, vagy valami más? Ateisták is elkezdhetik!

Takács Boglárka | 2011. május 12.
|  

A nyelveken való szólás témájához leginkább misztikus vallási képzeteket szoktunk társítani, de azért néhány vakmerő kutató megpróbált a jelenséggel tudományosan is foglalkozni. Valóban igaz-e az, hogy ilyenkor a beszélő által nem ismert, de attól még létező nyelven hangzanak el mondatok? Mi történik ilyenkor az agyban?

Benny Hinn prédikátor nyelveken beszél
Benny Hinn prédikátor nyelveken beszél
(Forrás: Wikimedia commons)

A lélek szava?

A nyelveken szólás, idegen szóval glosszolália vallási jelenség. A mi kultúrkörünkben általában a kereszténységgel szokták összekapcsolni, de más régiók ettől függetlenül kialakult vallásaiban is ismert. Nyelveken szólás esetében a személy nyelvre emlékeztető hangsorokat ad ki, de olyanokat, amelyeket maga nem ért – legalábbis szavanként nem, esetleg valamilyen elképzelése van a tartalomról. Általában a beszéd önkéntesen indítható – tehát a személy megválaszthatja, akar-e nyelveken szólni –, de a tartalma nem vagy csak kevéssé szabályozható. Gyakran intenzív spirituális élménnyel társul: az ember úgy érzi, valamilyen nála nagyobb erő beszél rajta keresztül (keresztények általában a Szentlélekkel azonosítják).

A következő videó elején Benny Hinn amerikai evangéliumi keresztény prédikátor szól nyelveken – megfigyelhetjük, hogy képes félbeszakítani mondandóját és angolul beszélni:

A jelenség értelmezésében még gyakorlói sem értenek egyet. Vannak, akik szerint valóban olyan létező nyelveken beszél az ember, amelyeket sosem tanult. Ezt hívják xenoglossziának, és az Apostolok Cselekedeteiben található leírás hasonlóra utal: a szöveg szerint az apostolok pünkösdkor „külföldiekkel” is meg tudták érteni magukat, miután rájuk szállt a Szentlélek. Mint látni fogjuk, a xenoglosszia létezésére azonban még nem sikerült meggyőző tudományos bizonyítékot találni. Talán éppen ezért is egyre inkább terjednek a kevésbé radikális vallási magyarázatok, mint például az, hogy ilyenkor a hívő lelke a saját egyéni nyelvén beszél Istenéhez. Ennek az álláspontnak a következménye, hogy nem kell létező földi párhuzamot keresni. Egy hasonló elképzelés szerint valamilyen mennyei nyelvről van szó, amit az angyalok használnak.

Mit mond a nyelvészet?

A glosszoláliát sokáig egyáltalán nem vizsgálták nyelvészek vagy idegtudósok. Elkönyvelték olyan vallási jelenségnek, amivel jobb nem foglalkozni, ugyanis a kutatót vagy a kollégái nevetik ki a témaválasztás miatt, vagy a hívők támadják, ha nekik nem tetsző eredményre jutott. Azért néhányan mégis megpróbálkoztak a kérdéskör tanulmányozásával. Mire jutottak?

A xenoglosszia szinte biztosan kizárható; csak néhány gyengén dokumentált esetben állították azt, hogy valaki konkrét ismeretlen nyelvet használ, és ilyenkor is jellemző volt az, hogy a tudósokat vagy nem akarták közel engedni a beszélőhöz, vagy maga a vizsgálatot végző kutató akarta akár hamisítás árán is bizonyítani igazát.

Az interneten ezerszámra található glosszolália-felvételek esetében senki sem ismer rá valamilyen általa is beszélt nyelvre. Ez nem meglepő, hiszen első hallásra feltűnhet a nyelveken szólás gyakran igen ismétlődő jellege, ami egészen rövid szakaszokra is vonatkozhat: a beszélő nemcsak rövid frázist ismételhet, hanem akár egy konkrét szótagot is. Olyan természetes nyelv márpedig nincsen, amiben a bababababababa egy értelmes, nem hangutánzó kijelentés lenne. A glosszolália mégis valamennyire nyelvszerűnek hangzik. Hogyan lehetséges ez?

Paul de Lacy nyelvészprofesszor és munkatársai több mint egy évtizede dolgoznak egy nagyméretű glosszolália-korpusz előállításán: rögzítik nyelveken szólók hangadásait és szabványos fonetikai átírást készítenek hozzájuk. Így már lehet különböző számításokat végezni a szövegen, és nyelvészeti következtetéseket tenni a tartalmáról vagy formájáról.

Eddigi eredményeik megerősíteni látszanak azt, amit kisebb mintán már a hetvenes években leírt a pünkösdista nyelveken szólást vizsgáló William Samarin: nincsenek olyan ismétlődő hangsorok, amelyekhez jelentést lehetne rendelni, mint az a természetes nyelvekben működik. A glosszoláliának nincsen nyelvtana sem. Viszont fonológiája (hangtana) van: olyan hangokból áll, amelyeket a beszélő anyanyelve tartalmaz, és ezeknek a hangoknak a sorrendezése az anyanyelvnek megfelelő szabályokat követi.

Hallgassuk meg mindezt de Lacytől is:

Mindezeknek az állításoknak az igazságtartalmáról hamarosan magunk is meggyőződhetünk, mert a tervek szerint a teljes adatbázis fel fog kerülni az internetre.

Mi történik ilyenkor?

Néhány kutató arra is megpróbált választ találni, mi zajlik le nyelveken szólás közben az agyban. A homloklebeny (frontális lebenynek is hívják) a viselkedés központi szervezésével és a nemkívánatos viselkedések gátlásával foglalkozik; bizonyos nyelvi funkciók is itt találhatóak. Newberg és munkatársai felfedezték, hogy nyelveken szólás közben az agy frontális területei kevésbé voltak aktívak, mint (szavakkal) énekelés és imádkozás közben; mondhatni kevésbé "használta" őket a személy. Bizonyos érzelmi területek aktivitása ezzel szemben nőtt. Nem jelentkeztek a meditációra jellemző aktivitásmintázatok, tehát valószínűleg nem csak a viselkedéses, hanem az agyi háttere is más ennek a kétféle módosult tudatállapotnak.

Ezzel a kutatással kapcsolatban több problémát is idézhetnénk, de a fentebb körvonalazott okokból nagyon kevés a témában az idegtudományi vizsgálat, úgyhogy inkább örüljünk neki, de azért kezeljük pici fenntartással! Ebben a rövid riportban belenézhetünk magába a kísérletbe is (a Youtube-feltöltő által adott cím ne vezessen félre minket, a Szentlélek létezését nem bizonyították be!). 3:22-től szemléltetésül láthatjuk, amint egy protestáns lelkész először imádkozik, majd nyelveken szól. Majd azt mutatják, hogy a frontális területeken a második esetben kisebb az aktivitás (kisebb a képen a világos folt). 5 percnél pedig a vizsgálat korábbi résztvevőjét tekinthetjük meg, aki előbb angolul énekel, majd átvált a nyelveken szólásra.

Mit jelentsen ez?

Samarin és de Lacy szerint hasonló élettani folyamatok állhatnak a glosszolália és a kisgyermekkori gügyögés mögött. Úgy tűnik, ezzel egybehangzanak a neurológiai adatok is: a gügyögés felnőttkorban már erős társadalmi gátlás alatt áll, és nyelveken szólás esetén valószínűleg éppen ezért csökken a nemkívánatos viselkedést gátló területek aktivitása. Mivel a glosszoláliának nincsen nyelvtana és jelentéstana, ezért a nyelvi területeket sem veszi oly módon igénybe, mintha beszélt nyelvről lenne szó.

Természetesen mindez semmit sem mond arról, mennyire autentikus a nyelveken szólók vallási élménye. Egyfelől mint láthattuk, ők sem feltétlenül létező földi nyelvként értelmezik megnyilvánulásaikat. Másfelől pedig a vallási jelenségek is nyilván földi, fizikai testünket veszik igénybe...

Ateisták is elkezdhetik

Arról már több vizsgálat született, együtt jár-e elmebetegséggel vagy személyiségzavarral a glosszolália: az eredmények szerint nem, sőt egyes adatok szerint pont az ellenkezőjéről van szó, és a nyelveken szólók kiegyensúlyozottabb emberek. Mint azt korábbi cikkünkben részletesen tárgyaltuk, az együttjárás nem jelent oksági viszonyt, tehát azt nem lehet határozottan állítani, hogy a glosszoláliától lesz egészségesebb valaki. Lehet, hogy épp fordítva, a kiegyensúlyozottabb személyiségek inkább merik a nyilvánosság előtt felvállalni a nyelveken szólást.

Arra nem sikerült meggyőző bizonyítékot lelnünk, hogy a glosszolália ártana: egyetlen vizsgálatot találtunk, amiben a nyelveken szólás gyakorlata mániás tünetekkel járt együtt, de ezt pszichiátriai kényszergyógykezelés alatt álló bűnözőkön végezték.

Úgyhogy a magunk részéről azt javasoljuk olvasóinknak, hogy ha nem küzdenek mentális betegségekkel, és jól esik nekik a glosszolália, akkor csinálják nyugodtan! A nyelveken való énekelés (Singing in the Spirit) kívülállóknak is esztétikai élményt nyújthat:

Irodalom

Francis, L. J., Jones, S. H. (2005): Charismatic experience and emotional stability: A study among adult Christians. Research in the Social Scientific Study of Religion, 16: 123-131.

Hempel, A. G., Meloy, J. R., Stern, R., Ozone, Sh. J., Gray, B. T. (2002): Fiery Tongues and Mystical Motivations: Glossolalia in a Forensic Population is Associated with Mania and Sexual/Religious Delusions. J Forensic Sci, 47(2): 305–312.

Newberg, A. B., Wintering, N. A., Morgan, D., Waldman, M. R. (2006): The measurement of regional cerebral blood flow during glossolalia: A preliminary SPECT Study. Psychiatry Research: Neuroimaging, 148(1): 67-71.

Samarin, W. J. (1972): Variation and variables in religious glossolalia. Language in Society, 1(1): 121-130.

Samarin, W. J. (1968): The linguisticality of glossolalia. Hartford Quarterly, 8: 49-75.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Blogin 2013. január 19. 13:12

A cikk főleg az amerikás újprotestáns mozgalmakkal foglalkozik, ami talán abból adódhat, hogy főleg külföldi forrásokat használt a szerző. Katolikus szempontból meg kell különböztetni a hagyományos glosszoláliát és a nyelvek adományát. Utóbbi olyan jelenség, melyet szintén sokat vizsgáltak a tudósok, mikor valaki olyan nyelven kezd beszélni, melyet nem ismerhet (jellemzően holt nyelveken). Van valóban nyelveken szólás a katolikus teológiában is, de ez inkább a karizmatikus pünkösdista mozgalmakra jellemző, holott már Szent Pál is figyelmeztetett arra, hogy vissza fognak élni a nyelveken szólással.

Katolikus szempontból nem különösebben jelentős amúgy ez a jelenség, ezért nem foglalkozunk vele. Az elragadtatások közül a prófétálás igazán értékes, a nyelveken szólás csupán annak bizonyítéka, hogy a Szentlélek jelen van. Mivel azonban más nem érti ezt a nyelvet (ha nevezhetjük annak), gyakorlatilag nem nagyon lehet vizsgálni. Följegyeztek olyan eseteket, mikor sikerült ilyen módon kommunikálni, olyan emberek is megértették, akik korábban nem használták, nem is ismerték egymást. De ez inkább csak vallásos érdekesség, a valóságban az európai keresztény kultúrkörben nincs sok hatása.

2 Sigmoid 2012. március 19. 13:28

Amúgy kifejezetten könnyű csinálni, mindenki képes rá, csak világi kontextusban "halandzsázásként" hivatkozunk rá. :) Amikor gyerekként játékból utánoztunk külföldieket, akkor is ezt csináltuk.

Ha netán egyházalapító buzgalom jönne rá valakire, igencsak megturbózhatja a sikerét egy kis nyelveken szólással, úgyhogy nem kell szégyellni magunkat, csak arra kell vigyázni nehogy elröhögjük, mert oda a transzcendens fennköltség.

1 Karuso 2011. május 12. 20:48

Neal Stephenson kultikus cyberpunk regényében, a Snow Crash-ben a glosszoláliát az emberi nyelv esszenciájaként, az univerzális sajátosságok megnyilvánulásaként írja le. Még Chomskyt is emlegeti!

Információ
X