nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
7*7
Sávuot, a Tóra-adás ünnepe

Mit kapott meg Mózes a hegyen, és hogyan? Idén a polgári naptár szerint június elejére esik sávuot, a Tóra-adás zsidó ünnepe. Összeállításunkban a bibliai szertartásrendtől eljutunk egészen napjainkig, és útközben egy izgalmas fordítási kérdésre is kitérünk.

Takács Boglárka | 2011. június 9.
|  

Idén június 7-én este kezdődik és Magyarországon 9-én este ér véget a sávuot, a Tóra-adás zsidó ünnepe. Mit ünnepelnek ilyenkor, milyen szokások léteznek? Összeállításunkban igyekeztünk a nyelvi részletekre összpontosítani. Mit jelent maga a sávuot szó? Miért írja a Biblia, hogy a nép „látta” a hangokat? Hogyan születnek a modern népdalok, és mi köze hozzájuk a vidám traktorosoknak?

Előbb számoljunk!

A [sávuot] az ünnep nevének modern izraeli kiejtése, a Magyarországon hagyományosan használt askenázi héber kiejtéssel [sávuojsz]-nak, [sovuajsz]-nak, sőt [svüesz]-nek hívják. Manapság mifelénk is egyre gyakoribb az izraeli változat, úgyhogy a cikkben a továbbiakban ezt fogjuk használni. A szó jelentése egyszerűen „hetek”, de mit takar ez a kurta-furcsa elnevezés?

Az omer maga korabeli űrmérték, egy omer kb. 2-4 liter közé eső mennyiséget jelöl; abban eltérnek a különböző értelmezések, pontosan mennyit.

Pészách, az egyiptomi kivonulás ünnepe után hét héttel kezdődik a sávuot, ezért nevezik a hetek ünnepének. A köztes időszakban számolni kell a napokat, ezt hívják omerszámlálásnak, és rövid ima szolgál erre a célra. Bibliai parancsolat utasítja erre a zsidó népet: „És számláljatok magatoknak az ünnep másnapjától, ama naptól, midőn hozzátok a lengetés ómerjét, hét teljes hét legyen. A hetedik hét után való napig számláljatok ötven napot” (3Móz 23:15-16). Pészách második napján kellett a jeruzsálemi Templomban lengetni az elsőként learatott árpából álló omeráldozatot, és ekkor kellett kezdeni a számolást is, innen az elnevezés. Az áldozathoz előbb lisztet készítettek az árpából, majd olívaolajat és tömjént kevertek hozzá; nem magukat a kévéket lengették (3Móz 2:1-3)!

A Második Templom makettje. Harmadik még nincs.
A Második Templom makettje. Harmadik még nincs.
(Forrás: Wikimedia Commons / Juan R. Cuadra)

A Második Templom lerombolása után megszűntek az ott végzett áldozatok, de a számolás megmaradt, és vallásos zsidók a mai napig gyakorolják. Minden számhoz egy misztikus fogalom is kapcsolódik, így a hívek az aznapi fogalomra összpontosítva tökéletesíthetik magukat és felkészülhetnek a közelgő ünnepre.

Hogyan lehet ilyen rövid szóösszetételnek magyarul ilyen bonyolult jelentése? A héber betűknek számértéke is van, a lámed (L) 30-at ér, a gimel (G) 3-at. A lág báomer első szava rövidítés: LG bá-omer, azaz „33 az omerben”. Sok zsidó ünnepnek épül fel hasonlóan a neve, ilyen még például a fák újéve, tu bisvát (svát hónap 15-e).

Kisebb ünnep az omerszámlálás során a lág báomer, szó szerint 'az omer harmincharmadik napja'. Az omer első 33 napja gyászidőszak, mert a hagyomány szerint ez alatt az időszak alatt pusztult el egy pestisjárvány miatt a talmudi rabbi Akiva huszonnégyezer tanítványa. A lág báomer a járvány megszűntét ünnepli, ilyenkor szokás szabadtéri rendezvényeket tartani. Izraelben örömtüzeket is gyújtanak.

Lág báomeri örömtűz
Lág báomeri örömtűz
(Forrás: Wikimedia Commons / Yoninah)

Hangok az égből

A két ünnepet nem csak az omerszámlálás köti össze, hanem tematikailag is sok közös van bennük, és a bibliai elbeszélésben is közvetlenül egymás utáni eseményekhez kapcsolódnak. A hagyomány szerint pészáchkor a zsidók kiszabadultak az egyiptomi fogságból, majd negyven évi sivatagi vándorlás után a Szináj-hegyhez érkeztek (keresztény Biblia-fordításokban Sínai-hegyként szerepel), ahol Isten átadta nekik a Tórát. Mint az a bibliai Kivonulás könyvében olvasható, Mózes (héberül Móse, magyaros kiejtéssel Mojse vagy Majse) felment a hegyre, ahol megegyezett Istennel a részletekről. Három napra rá történt meg a Tóra-adás. Az előzetes utasítás szerint a nép maga nem ment fel a hegyre, csak Mózes – illetve Áron főpap fiaival és a nép vénei közelebb mehettek –, de mindenki látta, ahogy Isten megjelenik.

Itt egy különös megfogalmazással találkozhatunk: „és az egész nép látta a hangokat” (v'chol háám ro'im et hákolot). A különböző magyar fordítások különbözőképpen küzdöttek meg ezzel a problémával, a katolikus SZIT Biblia például átírta a szakaszt: „Az egész nép hallotta a mennydörgést”. Az eredeti szöveg azonban többször is ismétli a „látni” igét, tehát nem egyszeri elírásról van szó.

Valóban létezik olyan jelenség, amikor hallási élmények látási élményeket váltanak ki, ez a szinesztézia. A legtöbb ember esetében ez csak bizonyos módosult tudatállapotokban figyelhető meg, nem is meglepő tehát, amivel az elbeszélés folytatódik: a nép megrettent. Kétségbeesésükben Mózeshez fordultak, szóljon ő hozzájuk úgy, hogy hallják! (2Móz 20:16)

Tóra-olvasás a zsinagógában
Tóra-olvasás a zsinagógában
(Forrás: Wikimedia Commons / Roy Lindman)

Ez meg is történt, és a nép megkapta a Tórát. De pontosan mit is kaptak meg? Egyes misztikus elképzelések szerint mindent egyszerre, még azokat a Tórával kapcsolatos kérdéseket is, amelyeket csak a jövőben tesznek majd fel. Ezért lehetett szükség rá, hogy lássák, mert ennyi mindent nem lehet egyszerre hallani.

Általában úgy szokás gondolni, hogy a nép Mózes öt könyvét kapta meg – tehát a szűken értelmezett Tórát –, valamint a hozzá tartozó magyarázatokat. (Ez utóbbi a Szóbeli Tan, ami megmondja, hogyan kell pontosan betartani a Tórában található parancsolatokat, és csak sokkal később foglalták írásba.)

De itt rögtön adódik egy probléma: a Tóra ugyanis tartalmazza Mózes halálának leírását. Van, aki szerint ez a szakasz prófécia, és amikor Mózes leírta, elsírta magát. Van, aki szerint azonban Jehosuá (Józsué), Mózes segítője írta ezt a részt a Tórához Mózes halála után... és akkor még csak két hagyományos magyarázatot említettünk.

Éjszakai műszak

Milyen szokások kapcsolódnak az ünnephez? Magyarországon talán a legközismertebb, hogy a vallásos zsidók egész éjszaka ébren maradnak és Tórát tanulnak. Sok helyen ilyenkor a közösség minden vállalkozó szellemű tagja drósét, azaz Tóra-magyarázatot mond.

A reggeli imában Rút könyvét olvassák a zsinagógában: a rövid bibliai könyv főhősnője, Rút betér a zsidó vallásba, ami egyfajta személyre szabott Tóra-adás. Ráadásul a cselekmény legnagyobb része árpaaratáskor játszódik.

Rút könyve, amerikai protestáns illusztráció a 20. század elejéről
Rút könyve, amerikai protestáns illusztráció a 20. század elejéről
(Forrás: Wikimedia Commons / Providence Lithograph Company)

Sávuotkor tejes ételeket esznek – ennek a szokásnak az egyik magyarázata az, hogy mivel a zsidó törvények szerint a tejes és a húsos ételeket szigorúan el kell választani egymástól, illetve a húshoz megfelelően kell levágni az állatokat, a nép frissen megismerkedve a szabályokkal először tejes ételeket fogyasztott. Létezik olyan magyarázat is, hogy ez a szokás a „tejjel-mézzel folyó ország” bibliai ígéretére emlékeztet.

Zúg a traktor, szánt az eke

A sávuot egyben aratási ünnep is: míg állt a jeruzsálemi Templom, ilyenkor hétféle terményt vittek a szentélybe. A modern Izrael létrejöttével ismét hangsúlyosabbá vált az ünnep földműveléssel, illetve magával a földdel kapcsolatos jellege. A nem vallásos, de zsidó lakosság már az államalapítás előtt lelkesen ünnepelni kezdte a sávuotot, új dalok születtek, és így tovább – helyenként a vallásos közösség ellenkezésével kísérve, Ráv Kuk askenázi főrabbi például a sávuot megszentségtelenítésének nevezte a traktorfelvonulással és hasonlókkal kísért profán aratóünnepeket. (Sávuotkor a zsidó törvények szerint tilos a munka, ide tartozik akár a traktor vezetése is.)

Sávuoti ünnepség Náhálálban
Sávuoti ünnepség Náhálálban
(Forrás: Wikimedia Commons / Sharon Ben-Arie)

Mára helyenként összemosódik, mi a régi hagyomány és mi az újabb. A következő dalt a tej említése miatt gyakran társítják a sávuottal, és a bibliai tartalom okán népdalnak gondolják, de igazából Elijáhu Gámliél népzenész-néptáncos írta a hatvanas években. Egyetlen bibliai kifejezés ismétlődik a szövegben: erec závát cháláv u-d'vás 'tejjel-mézzel folyó ország'. A videóban látható változatot a világhírű Nina Simone énekesnő és zongorista, állandó jelzőjével „a soul főpapnője” énekli, egész jó kiejtéssel. (Simone tudtunkkal nem volt zsidó.)

Nem csak a világi gyakorlatra hatott a vallás, hanem fordítva is: az omerszámlálás időtartamába eső két eredetileg szekuláris ünnepnapon, Izrael állam függetlenségének és Jeruzsálem felszabadulásának napján sokan nem tartják a gyászt. (Ez a szokás Magyarországon is létezik.) Mivel ezek nem bibliai eredetű ünnepek, munkát végezni lehet ilyenkor.

További olvasnivalók

Zsidó Biblia, Dr. Bernstein Béla fordítása (IMIT kiadás)

Szent István Társulat Biblia

Az omerszámlálásról magyarul

Sávuotról magyarul

Egy érdekes angol nyelvű magyarázat a hangok látásáról

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 prezzey 2011. június 9. 22:23

Jaj, egy elírás benne maradt, és az ünnep miatt nem tudtam előbb szólni. Természetesen mint ahogy az a linkelt szövegben is olvasható, a hosszú vándorlás a sivatagban sávuot *után* kezdődött, előtte rövidebb volt.

Kárpótlásul még egy sávuothoz köthető dal:

www.youtube.com/watch?v=oJ1z-aVdpTI

(a főcímben nézőcsalogatóként az van írva, hogy chanukai, de mint a leírásában is olvasható, nem az.) A 121. zsoltár eleje: "Eszá éjnáj el héhárim, meájin jávó ezri? Ezri méim Hásém, osze sámáim váárec." "A hegyekre vetem tekintetem, honnan jön a segítségem? A segítségem I~tentől jön, aki az eget és a földet teremtette."

Információ
X