-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Patyomkin-falu dekoratív falai eltakarják a szomorú valóságot – de éppen ez a céljuk. Ha viszont helyesen írjuk át névadója nevét, az olvasók talán fel sem ismerik. Ez pedig aligha lehet célunk.
Patyomkin-konyhának nevezte a Cink a magyar téli olimpikonok szállásának konyháját, mivel a csapból nem folyt víz, és a gáz híján főzni sem lehet benne. De ki az a Patyomkin, és mit keres a konyhában?
Grigorij Alekszandrovics Potyomkin-Tavricseszkij 1739-ben született a Szmolenszki kormányzóságban egy nemesi család gyermekeként. Őrnagy édesapját korán elvesztette, anyja Moszkvában nevelte. Itt kezdte egyetemi tanulmányait is, kezdetben annyira eredményesen, hogy Pétervárra hívták és bemutatták Erzsébet cárnőnek is – később azonban lustaságára és hiányzásaira hivatkozva kizárták a tanintézményből.
Szerencsésebben alakult katonai karrierje. Az 1762-es katonai puccs során – amikor II. Katalin cárnő letaszította a trónról férjét, III. Pétert – jelentős érdemeket szerzett, és a legmagasabb körökbe emelkedett. 1763-től kezdve a Szent Szinódust (az orosz birodalom legfelső egyházügyi szervét) felügyelő főügyész lett, de közben katonai karrierjét is folytatta, több törökellenes hadjáratban is részt vett. 1784-ben hadseregparancsnokká léptették elő. Katonai reformokat hajtott végre, ő alapította a fekete-tengeri flottát.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Potyomkinnak hatalmas szerepe volt az Oroszország által a törököktől elhódított területek (a mai Ukrajna déli része, illetve Oroszország a Kaukázustól északra fekvő régiói) betelepítésében, gyarmatosításában. Városokat alapított, szőlőket és erdőket telepített, iskolákat, gyárakat, nyomdákat alapított – bár terveinek nagy részébe bele se tudott fogni, vagy azok már a kezdeteknél elhaltak, így is sokat elért.
1787-ben II. Katalin cárnő a Krímbe utazott, hogy megtekintse, milyen fejlődés ment végbe a területen. (Egyes források szerint erre inkognitóban II. József osztrák császár – és kalapos király – is elkísérte.) És innen származik a Patyomkin-falvak története. A legenda szerint Potyomkin a Dnyeper mentén álfalvakat épített: a házaknak csak a homlokzatuk volt meg, de ezt az előkelő utazók nem láthatták. Amikor a vendégek elmentek, a falut továbbutaztatták, és felállították a következő állomáson. A Patyomkin-falvak történetét nem mindenki tartja hitelesnek, és vannak kompromisszumos elképzelések: ezek szerint Patyomkin valóban utaztatott ilyen dekorációkat, de díszítés, és nem az utasok becsapása céljából. Az mindenesetre tény, hogy ha a Patyomkin-falvak története, ha nem is hiteles, mindenesetre valósággá vált, például 2013 októberében, amikor Vlagyimir Putyin Szuzdalba látogatott. Ha nem is álfalvakat húztak fel, de a lerobbant házak homlokzatait ponyvákkal „renoválták”, hogy az autójában elsuhanó elnök számára jobb állapotúnak tűnjenek.
A Patyomkin-falu kifejezést azóta több nyelvben a helyzetet a valóságosnál jobbnak mutató manipulációkkal kapcsolatban használják. Ennek mintájára más Patyomkin- előtagú összetételt is lehet alkotni, ilyen a Patyomkin-konyha is. De miért hívják a a falvakat Patyomkinnak, ha a jeles személyiség neve Potyomkin volt? Ez a kérdés legalább annyira érdekes, mint az elnevezés története.
Korábban már írtunk arról, hogy miként írunk át orosz neveket magyarra. Ebből kiderül, hogy az orosz szavak magyar átírása részben a kiejtésen, részben az orosz helyesíráson alapul (átbetűzés). A Потёмкин névben az első szótagban az orosz helyesírás szerint о-t kell írni, ám mivel hangsúlytalan. A szó a потёмки [potyomki] ’sötétség’ szóból ered, mely a по- [po] ’után’ elöljárószóból, a тём- [tyom] ’sötét’ tőből és a -к- [k] képzőből áll (az и [i] a többes szám végződése, a szó csak többes számban használatos) – a felépítése alapján úgy tűnik, erdetileg a sötétedés utáni időszakot jelentette. Ez számunkra csupán azért érdekes, mert a по- [po] ’után’ elöljárószót mindig о-val írják. Csakhogy az orosz irodalmi nyelvben (és a déli nyelvjárásokban) a hangsúlytalan o ejtése megegyezik a hangsúlytalan a-éval, a rövid [á]-hoz hasonlóan hangzik. A Patyomkin átírás tehát a jobban követi a kiejtést – tulajdonképpen szabálytalan, de valószínűleg abból az időből származik, amikor az átírást még nem szabályozták.
(Forrás: Wikimedia Commons )
Ismeretes azonban még egy átírás, a Potemkin is. Ezt használják például az angol és német szövegekben, korábban (a 20. század közepéig) nálunk is általános volt. Ebben éppen az ellenkező tendenciát figyelhetjük meg: a kiejtést gyakorlatilag figyelmen kívül hagyó átbetűzésről van szó. Egyfelől semmi nem utal arra, hogy a т itt „lágy” mássalhangzót jelöl ([ty]-szerű, és nem [t] hangot) jelöl (az angol és a német esetében ez érthető,, hisz ott ilyen hang nincs is), másfelől az [o]-t jelölő ё-t is egyszerű e-ként adja vissza (ami egyébként az oroszban is lehetséges, l. a matróz sapkáját a fenti plakáton).
Így aztán a szabálytalan Patyomkin és Potemkin írásmód gyakoribb a magyarban, mint a szabályos Potyomkin – a „helytelen” írásmódot alkalmazók azonban aligha hibáztathatóak, hiszen a szabályos átírásban az olvasók talán nem is azonosítják megfelelően, kiről is van szó.