-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Patyomkin-falu dekoratív falai eltakarják a szomorú valóságot – de éppen ez a céljuk. Ha viszont helyesen írjuk át névadója nevét, az olvasók talán fel sem ismerik. Ez pedig aligha lehet célunk.
Patyomkin-konyhának nevezte a Cink a magyar téli olimpikonok szállásának konyháját, mivel a csapból nem folyt víz, és a gáz híján főzni sem lehet benne. De ki az a Patyomkin, és mit keres a konyhában?
Grigorij Alekszandrovics Potyomkin-Tavricseszkij 1739-ben született a Szmolenszki kormányzóságban egy nemesi család gyermekeként. Őrnagy édesapját korán elvesztette, anyja Moszkvában nevelte. Itt kezdte egyetemi tanulmányait is, kezdetben annyira eredményesen, hogy Pétervárra hívták és bemutatták Erzsébet cárnőnek is – később azonban lustaságára és hiányzásaira hivatkozva kizárták a tanintézményből.
Szerencsésebben alakult katonai karrierje. Az 1762-es katonai puccs során – amikor II. Katalin cárnő letaszította a trónról férjét, III. Pétert – jelentős érdemeket szerzett, és a legmagasabb körökbe emelkedett. 1763-től kezdve a Szent Szinódust (az orosz birodalom legfelső egyházügyi szervét) felügyelő főügyész lett, de közben katonai karrierjét is folytatta, több törökellenes hadjáratban is részt vett. 1784-ben hadseregparancsnokká léptették elő. Katonai reformokat hajtott végre, ő alapította a fekete-tengeri flottát.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Potyomkinnak hatalmas szerepe volt az Oroszország által a törököktől elhódított területek (a mai Ukrajna déli része, illetve Oroszország a Kaukázustól északra fekvő régiói) betelepítésében, gyarmatosításában. Városokat alapított, szőlőket és erdőket telepített, iskolákat, gyárakat, nyomdákat alapított – bár terveinek nagy részébe bele se tudott fogni, vagy azok már a kezdeteknél elhaltak, így is sokat elért.
1787-ben II. Katalin cárnő a Krímbe utazott, hogy megtekintse, milyen fejlődés ment végbe a területen. (Egyes források szerint erre inkognitóban II. József osztrák császár – és kalapos király – is elkísérte.) És innen származik a Patyomkin-falvak története. A legenda szerint Potyomkin a Dnyeper mentén álfalvakat épített: a házaknak csak a homlokzatuk volt meg, de ezt az előkelő utazók nem láthatták. Amikor a vendégek elmentek, a falut továbbutaztatták, és felállították a következő állomáson. A Patyomkin-falvak történetét nem mindenki tartja hitelesnek, és vannak kompromisszumos elképzelések: ezek szerint Patyomkin valóban utaztatott ilyen dekorációkat, de díszítés, és nem az utasok becsapása céljából. Az mindenesetre tény, hogy ha a Patyomkin-falvak története, ha nem is hiteles, mindenesetre valósággá vált, például 2013 októberében, amikor Vlagyimir Putyin Szuzdalba látogatott. Ha nem is álfalvakat húztak fel, de a lerobbant házak homlokzatait ponyvákkal „renoválták”, hogy az autójában elsuhanó elnök számára jobb állapotúnak tűnjenek.
A Patyomkin-falu kifejezést azóta több nyelvben a helyzetet a valóságosnál jobbnak mutató manipulációkkal kapcsolatban használják. Ennek mintájára más Patyomkin- előtagú összetételt is lehet alkotni, ilyen a Patyomkin-konyha is. De miért hívják a a falvakat Patyomkinnak, ha a jeles személyiség neve Potyomkin volt? Ez a kérdés legalább annyira érdekes, mint az elnevezés története.
Korábban már írtunk arról, hogy miként írunk át orosz neveket magyarra. Ebből kiderül, hogy az orosz szavak magyar átírása részben a kiejtésen, részben az orosz helyesíráson alapul (átbetűzés). A Потёмкин névben az első szótagban az orosz helyesírás szerint о-t kell írni, ám mivel hangsúlytalan. A szó a потёмки [potyomki] ’sötétség’ szóból ered, mely a по- [po] ’után’ elöljárószóból, a тём- [tyom] ’sötét’ tőből és a -к- [k] képzőből áll (az и [i] a többes szám végződése, a szó csak többes számban használatos) – a felépítése alapján úgy tűnik, erdetileg a sötétedés utáni időszakot jelentette. Ez számunkra csupán azért érdekes, mert a по- [po] ’után’ elöljárószót mindig о-val írják. Csakhogy az orosz irodalmi nyelvben (és a déli nyelvjárásokban) a hangsúlytalan o ejtése megegyezik a hangsúlytalan a-éval, a rövid [á]-hoz hasonlóan hangzik. A Patyomkin átírás tehát a jobban követi a kiejtést – tulajdonképpen szabálytalan, de valószínűleg abból az időből származik, amikor az átírást még nem szabályozták.
![Eizenstein filmje, a Patyomkin páncélos viszont nem egy díszlet-hadihajóról szól!](/media/eizenstein-filmje-a-patyomkin-pancelos-viszont-nem-egy-diszlet-hadihajorol-szol.jpg)
(Forrás: Wikimedia Commons )
Ismeretes azonban még egy átírás, a Potemkin is. Ezt használják például az angol és német szövegekben, korábban (a 20. század közepéig) nálunk is általános volt. Ebben éppen az ellenkező tendenciát figyelhetjük meg: a kiejtést gyakorlatilag figyelmen kívül hagyó átbetűzésről van szó. Egyfelől semmi nem utal arra, hogy a т itt „lágy” mássalhangzót jelöl ([ty]-szerű, és nem [t] hangot) jelöl (az angol és a német esetében ez érthető,, hisz ott ilyen hang nincs is), másfelől az [o]-t jelölő ё-t is egyszerű e-ként adja vissza (ami egyébként az oroszban is lehetséges, l. a matróz sapkáját a fenti plakáton).
Így aztán a szabálytalan Patyomkin és Potemkin írásmód gyakoribb a magyarban, mint a szabályos Potyomkin – a „helytelen” írásmódot alkalmazók azonban aligha hibáztathatóak, hiszen a szabályos átírásban az olvasók talán nem is azonosítják megfelelően, kiről is van szó.