-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ha előbb volt a gyár, mint a város, kaphatta-e a gyár a városról a nevét, hogy aztán visszaadja?
Akik olvasták az évszázad párbajáról szóló cikkünket, és Izsevszk nevére kattintva megnyitották a magyar Wikipédiának a városról szóló szócikkét, igencsak érdekes információba ütközhettek:
A település neve 1918-ig: Izsevszki gyár; 1918-tól: Izsevszk.
Aki ennél is tovább olvasott, több részletet is megtudhatott, de ezekből aligha lett okosabb:
1760-ban az Izs partján Suvalov gróf vasfeldolgozó üzemet (manufaktúrát) alapított, mely hamarosan a kincstár tulajdonába ment át. 1774-ben Pugacsov felkelő serege az üzemet feldúlta, vezetőit kivégezte. Cári rendeletre 1807-ben kibővítették, külföldről hívott szakemberek segítségével fegyvergyárrá alakították és meghonosították az acélgyártást. Fél évszázad múlva termékeit már külföldön is jól ismerték. A vasművel elválaszthatatlanul összenőtt a körülötte létesült település, melyet szintén csak Izsevszki gyárnak neveztek, pedig 1863-ban lakóinak száma már meghaladta a 20 000 főt.
1918-ban a városi munkástanács a települést Izsevszk néven várossá nyilvánította, ennek hivatalos megerősítésére csak hét évvel később került sor.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A fenti részletből kiderül, hogy kezdetben a területen csak egy gyár jött létre, és később e köré épült a város. De hogy nevezhették a települést Izsevszki gyárnak, ha egyszer nem volt semmiféle Izsevszk, amiről a gyárat elnevezték volna, és amiről aztán a teljes település kaphatta volna a nevét?
Természetesen egyszerű félrefordításról van szó. Az orosz Ижевский завод [izsevszkij zavod] valóban lehet ’izsevszki gyár’, ez önmagában még nem lenne félrefordítás. Csakhogy ez természetesen csupán akkor lehetséges, ha van hozzá Ижевск [izsevszk] is. A szókapcsolat azonban másképp is fordítható: Izsi gyárként.
Az a szövegben is szerepel, hogy a gyár az Izs folyó partján áll, sőt az is, hogy „udmurtul Ижкар, Izskar; jelentése: Izs-város” (kiemelések az eredetiben). Ha pedig átkattintunk a lap udmurt változatára, azt is láthatjuk, hogy a város neve egyszerűen Иж [izs] is lehet. Kézenfekvő tehát, hogy a gyár nevét a folyó nevéből képezték, és ez a név ragadt a városra. (Izs néven forgalmazzák a városban gyártott gépkocsikat lés motorkerékpárokat is.)
Az ижевский [izsevszkij] ’izsi/izsevszki’ melléknévnek tehát két különböző szerkezete lehetséges. Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- melléknévképző(-bokor), és a szó ennek következtében ragozódik melléknévként (egyes számú hímnemű alakban ezért lesz a végződése -ий [ij]); Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- városnévképző(-bokor), amelyet már külön képző nélkül lehet melléknévvé alakítani – egyszerűen úgy, hogy főnévi végződések helyett melléknévi végződések járulnak hozzá.