nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gyárból város?
Kis magyar anakronisztika

Ha előbb volt a gyár, mint a város, kaphatta-e a gyár a városról a nevét, hogy aztán visszaadja?

Fejes László | 2014. december 11.
|  

Akik olvasták az évszázad párbajáról szóló cikkünket, és Izsevszk nevére kattintva megnyitották a magyar Wikipédiának a városról szóló szócikkét, igencsak érdekes információba ütközhettek:

A település neve 1918-ig: Izsevszki gyár; 1918-tól: Izsevszk.

Aki ennél is tovább olvasott, több részletet is megtudhatott, de ezekből aligha lett okosabb:

1760-ban az Izs partján Suvalov gróf vasfeldolgozó üzemet (manufaktúrát) alapított, mely hamarosan a kincstár tulajdonába ment át. 1774-ben Pugacsov felkelő serege az üzemet feldúlta, vezetőit kivégezte. Cári rendeletre 1807-ben kibővítették, külföldről hívott szakemberek segítségével fegyvergyárrá alakították és meghonosították az acélgyártást. Fél évszázad múlva termékeit már külföldön is jól ismerték. A vasművel elválaszthatatlanul összenőtt a körülötte létesült település, melyet szintén csak Izsevszki gyárnak neveztek, pedig 1863-ban lakóinak száma már meghaladta a 20 000 főt.

1918-ban a városi munkástanács a települést Izsevszk néven várossá nyilvánította, ennek hivatalos megerősítésére csak hét évvel később került sor.

A fenti részletből kiderül, hogy kezdetben a területen csak egy gyár jött létre, és később e köré épült a város. De hogy nevezhették a települést Izsevszki gyárnak, ha egyszer nem volt semmiféle Izsevszk, amiről a gyárat elnevezték volna, és amiről aztán a teljes település kaphatta volna a nevét?

Természetesen egyszerű félrefordításról van szó. Az orosz Ижевский завод [izsevszkij zavod] valóban lehet ’izsevszki gyár’, ez önmagában még nem lenne félrefordítás. Csakhogy ez természetesen csupán akkor lehetséges, ha van hozzá Ижевск [izsevszk] is. A szókapcsolat azonban másképp is fordítható: Izsi gyárként.

Az a szövegben is szerepel, hogy a gyár az Izs folyó partján áll, sőt az is, hogy „udmurtul Ижкар, Izskar; jelentése: Izs-város” (kiemelések az eredetiben). Ha pedig átkattintunk a lap udmurt változatára, azt is láthatjuk, hogy a város neve egyszerűen Иж [izs] is lehet. Kézenfekvő tehát, hogy a gyár nevét a folyó nevéből képezték, és ez a név ragadt a városra. (Izs néven forgalmazzák a városban gyártott gépkocsikat lés motorkerékpárokat is.)

Az izsevszki fegyvergyár és acélmű 1916 körül
Az izsevszki fegyvergyár és acélmű 1916 körül
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ижевский [izsevszkij] ’izsi/izsevszki’ melléknévnek tehát két különböző szerkezete lehetséges. Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- melléknévképző(-bokor), és a szó ennek következtében ragozódik melléknévként (egyes számú hímnemű alakban ezért lesz a végződése -ий [ij]); Vagy az Иж [izs] tulajdonnévhez járul az -евск- városnévképző(-bokor), amelyet már külön képző nélkül lehet melléknévvé alakítani – egyszerűen úgy, hogy főnévi végződések helyett melléknévi végződések járulnak hozzá.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X