-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Többek között történelmi, irodalmi és filmes témájú könyveket, összesen 13 kötetet jelentetett meg az elmúlt időszakban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ruszisztikai Központja, amely önálló standdal is jelen van a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Az utóbbi időszak gazdag termése jól leképezi a központ kutatásainak irányait, noha néhány fontosabb eredményt még így sem sikerült publikálni – mondta el az MTI-nek az ELTE BTK Ruszisztikai Kutatási és Módszertani Központjának vezetője.
Szvák Gyula emlékeztetett arra, hogy 2011 végén lejárt a Magyar Tudományos Akadémiával kötött ötéves kutatási szerződésük, ezért az abban vállalt témáikat kötetekben is meg kellett jelentetniük, szót ejtett ugyanakkor a központot övező „legitimációs kényszerről” is, amely szintén megfeszített kutatómunkára sarkallja munkatársaikat. A történész beszámolója szerint tudományos forrásközlések, feldolgozások és ismeretterjesztő kötetek egyaránt szerepelnek az elmúlt egy év termésében.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Gyóni Gábor A történelmi Oroszország népei című munkája az egykori cári birodalom, illetve a Szovjetunió területén élt etnikumok 19-20. századi történetét dolgozza fel, számos adatsorral. A könyvben egyaránt felbukkannak olyan, jól ismert népcsoportok, mint az észtek, az örmények vagy a beloruszok, de az olvasó találkozhat alig ismert etnikumokkal – például az karacsájokkal, a jukagírokkal vagy a hakaszokkal – is.
Az oroszok középkori történelmével foglalkoznak Bótor Tímea A tatár függéstől az önálló uralkodóig és Kriza Ágnes A középkori orosz képvédő irodalom című szakkönyvei, míg Ruzsa György népszerűsítő stílusban, de tudományos igénnyel tekinti át Az ikon című kötetében a műfajjal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Több kiadvány szól az ország modern kori történelméről is. Krausz Tamás tanulmánykötete a Szovjetunió és Kelet-Európa 20. századi vitás kéréseit kutatja, Alekszandr Djukov a Holokauszt ukrajnai és baltikumi eseményeit tárja fel, míg Bálint József a Szovjetunió második világháborús gazdasági kifosztásáról közöl számos dokumentumot.
A Háború és nemzeti önismeret című könyv az 1941-es német támadás 70. évfordulójára rendezett nemzetközi konferencia előadásainak anyagát tartalmazza, de a nagy ruszista, történész, Ruszlán Szkrinnyikov emléke előtt is kétnyelvű tanulmánykötet tiszteleg. Szintén egy nemzetközi konferencia eredményeit teszi közzé Az állam szerepe az orosz történelemben című, orosz-angol nyelvű kötet.
A kultúrtörténet területén is jelentkezett friss kiadvánnyal a Ruszisztikai Központ: Bálint József Filmtörténetek olvadása című könyve az ötvenes évek második felének orosz filmművészetével foglalkozik.
Szvák Gyula egy 17. századi kalandor, a korabeli Európa számos udvarában álcárként feltűnt Tyimofej Ankungyinov kalandos élettörténetét ismerteti meg az olvasókkal, számos első ízben közzétett forrás segítségével.
Kis magyar ruszisztika címmel a történész egy rendhagyó, személyes hangvételű munkát is jegyez, amelyben mások mellett olyan kérdésekre ad választ, hogy mi az orosz, hogyan lesz valakiből ruszista és hogy mik az okai a magyar ruszofóbiának.