-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Egy kísérletből kiderült, hogy a nyelvi tevékenység közben nemcsak a bal, hanem a jobb agyfélteke is aktiválódik. A kínai és az angol beszélők agya különböző aktivációs mintát mutat beszédészlelés közben.
Amikor beszélgetünk, kevésszer gondolunk bele abba, hogy a nyelv, amit használunk, milyen elképesztően bonyolult rendszer. A pszicholingvistákat és a neurológusokat pedig az is ámulatba ejti, hogy mire a kisgyermek megtanulja bekötni a cipőjét, olyan nyelvi szabályokat sajátított már el, amelyeknek a segítségével végtelenül sokféle mondatot képes produkálni. Ez a képesség az élővilágban egyedülálló: kizárólag az emberre jellemző.
Ráadásul azért, hogy nyelvet tudjunk használni, láthatólag nem kell túl nagy erőfeszítéseket tennünk: a gyerekek úgy tanulják meg, hogy azt sem tudják, hogy ők most éppen tanulnak. De mi történik ilyenkor az agyunkban? – Egy új kutatás azt mutatta ki, hogy más és más kapcsolatok épülnek ki az agyban a mandarin, illetve az angol nyelv beszélőinél. Ez azt bizonyítja, hogy az agyunk rendkívüli mértékben rugalmasan alkalmazkodik a tanulandó nyelvhez – számolt be a kutatásról a The Conversation.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hálózatok az agyban
Mielőtt az agyi képalkotó eljárások lehetővé tették volna, hogy a nyelvi képesség agyi hátterét feltérképezzék a kutatók, már két speciálisan nyelvi területet – a Broca- és a Wernicke-területet – azonosítottak a bal agyféltekében. Agyvérzés vagy baleset következtében ezeket a területeket ért sérülés súlyos nyelvi – produkciós és értelmezései – nehézségekkel járt együtt a betegeknél. Az ilyen moduláris elképzelésekkel ellentétben a ma is népszerű konnekcionista elméletek azt feltételezik, hogy valaminek a tudása bizonyos területek közötti kapcsolatokból eredeztethető.
Beszéd értelmezése közben például szükség van arra, hogy azonnal össze tudjuk kapcsolni a hallott szavak formáját a jelentésükkel, azaz a hallókéreg által észlelt hangokat integrálni kell a megfelelő jelentésekkel, amelyek frontális lebenyhez köthetők. A konnekcionista modellben gondolkodók tehát inkább úgy képzelik, hogy a beszéd bonyolult folyamati során több agyterület aktiválódik, és a „tudás”, vagyis a képesség a közöttük lévő kapcsolatokban rejlik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Soon-Beom HongAndrew ZaleskyLuca CocchiAlex FornitoEun-Jung ChoiHo-Hyun KimJeong-Eun SuhChang-Dai KimJae-Won KimSoon-Hyung Yi / CC BY-SA 3.0)
Nyelvek összehasonlítása
A kisgyermek hat és tíz hónapos kora között már érzékennyé válik az anyanyelvében előforduló fonémákra. A nyelvek pedig jelentősen eltérhetnek egymástól a fonémakészletükben is. A mandarin, a kínai nyelv egyik legelterjedtebb változata tonális nyelv, ami azt jelenti, hogy ugyanazok a hangsorozatok egészen különböző dolgokat jelölnek attól függően, hogy milyen az intonációjuk, azaz, hogy milyen a dallammal ejtik őket. Az angol viszont nem tonális nyelv, a szavak dallama kifejezheti a beszélő érzelmeit, viszonyulását az elmondottakhoz, de a lexikális (szótári) jelentésüket nem befolyásolja.
A pekingi egyetem kutatói Jianqiao Ge vezetésével most olyan kísérleteket vezettek, amelyekből kiderült, hogy a mandarin kínai és az angol beszélők agyában az idegrendszeri hálózatok eltérően működnek. Angol és kínai beszélőkkel kísérleteztek, hogy a tonális és a nem tonális nyelvet beszélők agyi hálózatainak különbségeit vizsgálják. Harminc kínai anyanyelvű beszélőhöz választottak angol anyanyelvűekből egy olyan mintát, amely egyezett a kínai csoporttal a nemek, az életkor és a kezesség (mindnyájan jobbkezesek voltak) arányaiban. Minden résztvevőnek meg kellett hallgatnia egy érthető és egy érthetetlen beszédrészletet; és azt kellett eldönteniük, hogy a beszélő milyen nemű. Közben felvételeket készítettek a résztvevők agyáról.
A jobb oldali kapcsolat
Mindkét csoportba tartozó résztvevők esetében aktiválódtak a nyelvhez kötődő főbb területek, a Broca- és a Wernicke-terület, amelyek a bal agyféltekében találhatóak. Volt azonban két jellegzetes különbség a kínai és az angol anyanyelvűek aktivációs mintái között.
Az egyik a területeket összekapcsoló aktivációs mintában rejlett: az angol beszélők esetében a Wernicke-területről a Broca felé induló kapcsolat jóval erősebb volt. Ez a kapcsolati erősség azzal magyarázható, hogy az angol beszélők sokkal inkább hagyatkoznak a beszédhangokra, mint az intonációra. (Ugyanis az anyanyelvük nem tonális.) A kínai beszélőknél viszont halántéklebeny felső-elülső agytekervényétől a Broca- és a Wernicke-terület felé irányuló kapcsolatok voltak erősebbek. Ez az agyterület szintén nagyon fontos szerepet játszik a nyelvi feldolgozásban, „szemantikai központnak” is szokták nevezni. Ennek a kapcsolatnak az erőssége azzal magyarázható, hogy a hangok és a jelentések leképezése a tonális nyelvet beszélők esetében fokozottabban történik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Fatemeh Geranmayeh, Sonia L. E. Brownsett, Richard J. S. Wise / CC BY 3.0)
A másik eltérés a kínai és az angol beszélők agyi felvételei között a jobb agyfélteke képében mutatkozott. A kínai beszélőknél ugyanis aktiválódott a jobboldalon a halántéklebeny felső része is; ezt a tónusok értelmezésével lehet összefüggésbe hozni. Korábban is tudtak már a kutatók erről a funkcióról, de úgy gondolták, hogy ez a terület a nyelvi területektől teljesen függetlenül működik. A mostani kísérletből azonban kiderült, hogy a nyelvi tevékenység során a két agyfélteke együttműködik egymással – különösképpen a tonális nyelvet beszélők esetében.
A kutatók úgy gondolják, hogy a jövőbeli vizsgálatok még több ilyen, az agyterületek közötti kapcsolatra fognak fényt deríteni.
Forrás