-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Akiknek jobb a ritmusérzékük, jobbak a nyelvi képességeik is – legalábbis egy új kutatás szerint.
Azok az emberek, akik jobban tudnak ritmusra mozogni, konzisztensebb agyi válaszokat adnak beszédfeldolgozáskor, mint azok, akiknek rosszabb a ritmusérzékük – derült ki egy új kutatásból, amelyről a Science Daily nemrégiben számolt be. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a rendszeres zenei képzés a nyelvi képességeknek is jót tehet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Régen ismert tény, hogy a ritmusra való mozgás, a ritmusérzék az agy különböző területeinek, a hallásért és a mozgásért felelős területeknek az összehangolását igényli. Az új kutatásban Nina Kraus és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan függ össze az, hogy tartjuk a ritmust azzal, hogy hogyan reagál az agyunk a beszédre.
A kísérletben több mint száz chicagói tizenéves vett részt. Először figyelniük kellett egy metronómra, és az ujjukkal dobolni a ritmust. Azt, hogy ki mennyire pontosan üti a ritmust, úgy mérték, hogy összehasonlították az ujjak által dobolt ritmust a metronóm által ütött ritmussal. Majd a kísérlet második fázisában EEG-vel rögzítették a résztvevők hangfeldolgozásért felelős agyterületének hullámait, miközben azok egy ismételgetett da szótagot hallottak 30 percen keresztül. A kutatók ezután azt nézték meg, hogy mennyire hasonlóan reagáltak az agysejtek az egyes da szótagok elhangzásakor.
Azt találták, hogy az illető minél pontosabban volt képes dobolni a ritmust, annál konzisztensebb képet mutattak az agyhullámai a da szótag többszöri elhangzásának feldolgozásakor. „A ritmus mind a zene, mind pedig a nyelv inherens része” – magyarázta Kraus. „Elképzelhető, hogy a zenei képességek fejlesztése, különös tekintettel a ritmusérzékre, fejleszti a hangfeldolgozó rendszerünket, így a hang–jelentés kapcsolatok is megerősödhetnek, ami elengedhetetlen például az olvasás tanulásához.”
Kraus kutatócsoportja a jövőben egy több éven át tartó vizsgálat tervez a zenei képességfejlesztés nyelvi és olvasási képességre tett hatásairól.
Forrás