-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Akiknek jobb a ritmusérzékük, jobbak a nyelvi képességeik is – legalábbis egy új kutatás szerint.
Azok az emberek, akik jobban tudnak ritmusra mozogni, konzisztensebb agyi válaszokat adnak beszédfeldolgozáskor, mint azok, akiknek rosszabb a ritmusérzékük – derült ki egy új kutatásból, amelyről a Science Daily nemrégiben számolt be. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a rendszeres zenei képzés a nyelvi képességeknek is jót tehet.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Régen ismert tény, hogy a ritmusra való mozgás, a ritmusérzék az agy különböző területeinek, a hallásért és a mozgásért felelős területeknek az összehangolását igényli. Az új kutatásban Nina Kraus és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan függ össze az, hogy tartjuk a ritmust azzal, hogy hogyan reagál az agyunk a beszédre.
A kísérletben több mint száz chicagói tizenéves vett részt. Először figyelniük kellett egy metronómra, és az ujjukkal dobolni a ritmust. Azt, hogy ki mennyire pontosan üti a ritmust, úgy mérték, hogy összehasonlították az ujjak által dobolt ritmust a metronóm által ütött ritmussal. Majd a kísérlet második fázisában EEG-vel rögzítették a résztvevők hangfeldolgozásért felelős agyterületének hullámait, miközben azok egy ismételgetett da szótagot hallottak 30 percen keresztül. A kutatók ezután azt nézték meg, hogy mennyire hasonlóan reagáltak az agysejtek az egyes da szótagok elhangzásakor.
Azt találták, hogy az illető minél pontosabban volt képes dobolni a ritmust, annál konzisztensebb képet mutattak az agyhullámai a da szótag többszöri elhangzásának feldolgozásakor. „A ritmus mind a zene, mind pedig a nyelv inherens része” – magyarázta Kraus. „Elképzelhető, hogy a zenei képességek fejlesztése, különös tekintettel a ritmusérzékre, fejleszti a hangfeldolgozó rendszerünket, így a hang–jelentés kapcsolatok is megerősödhetnek, ami elengedhetetlen például az olvasás tanulásához.”
Kraus kutatócsoportja a jövőben egy több éven át tartó vizsgálat tervez a zenei képességfejlesztés nyelvi és olvasási képességre tett hatásairól.
Forrás