nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A jó ritmusérzék jobb nyelvi képességekkel jár

Akiknek jobb a ritmusérzékük, jobbak a nyelvi képességeik is – legalábbis egy új kutatás szerint.

nyest.hu | 2013. szeptember 20.
|  

Azok az emberek, akik jobban tudnak ritmusra mozogni, konzisztensebb agyi válaszokat adnak beszédfeldolgozáskor, mint azok, akiknek rosszabb a ritmusérzékük – derült ki egy új kutatásból, amelyről a Science Daily nemrégiben számolt be. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a rendszeres zenei képzés a nyelvi képességeknek is jót tehet.

Régen ismert tény, hogy a ritmusra való mozgás, a ritmusérzék az agy különböző területeinek, a hallásért és a mozgásért felelős területeknek az összehangolását igényli. Az új kutatásban Nina Kraus és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan függ össze az, hogy tartjuk a ritmust azzal, hogy hogyan reagál az agyunk a beszédre.

A kísérletben több mint száz chicagói tizenéves vett részt. Először figyelniük kellett egy metronómra, és az ujjukkal dobolni a ritmust. Azt, hogy ki mennyire pontosan üti a ritmust, úgy mérték, hogy összehasonlították az ujjak által dobolt ritmust a metronóm által ütött ritmussal. Majd a kísérlet második fázisában EEG-vel rögzítették a résztvevők hangfeldolgozásért felelős agyterületének hullámait, miközben azok egy ismételgetett da szótagot hallottak 30 percen keresztül. A kutatók ezután azt nézték meg, hogy mennyire hasonlóan reagáltak az agysejtek az egyes da szótagok elhangzásakor.

Azt találták, hogy az illető minél pontosabban volt képes dobolni a ritmust, annál konzisztensebb képet mutattak az agyhullámai a da szótag többszöri elhangzásának feldolgozásakor. „A ritmus mind a zene, mind pedig a nyelv inherens része” – magyarázta Kraus. „Elképzelhető, hogy a zenei képességek fejlesztése, különös tekintettel a ritmusérzékre, fejleszti a hangfeldolgozó rendszerünket, így a hang–jelentés kapcsolatok is megerősödhetnek, ami elengedhetetlen például az olvasás tanulásához.”

Kraus kutatócsoportja a jövőben egy több éven át tartó vizsgálat tervez a zenei képességfejlesztés nyelvi és olvasási képességre tett hatásairól.

Forrás

Ability to Move to a Beat Linked to Brain's Response to Speech: Musical Training May Sharpen Language Processing

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 Sultanus Constantinus 2016. március 3. 09:17

@El Vaquero: "Pl. a hangmagasságváltásnak is legalább három módja van, a gégemagasság, a hangszálhosszúság, hangszálfeszesség állítása, és ezeket eltérő mértékben lehet állítgatni [...] egy csomó minden számít"

Így van, és ez az, amivel "születni kell", utólag, tizenéves vagy felnőtt korban már nem lehet megtanulni, addigra már az anyanyelvednek megfelelően alakultak ki a hangképző szervek. Persze nem vitatom, hogy vannak különleges tehetségek, akik erre is képesek, de a legtöbb ember nem az.

6 El Vaquero 2016. március 3. 05:16

@Sultanus Constantinus: azért ezzel az intonációval is mellélőnek a mainstream fonetikusok, mert amit mi egy nyelvben intonációnak érzünk, az nem csak szimplán hangmagasság-változás, hanem hangminőség-változás is van mögötte. Mindenképpen összetett, többtényezős jelenség. Pl. a hangmagasságváltásnak is legalább három módja van, a gégemagasság, a hangszálhosszúság, hangszálfeszesség állítása, és ezeket eltérő mértékben lehet állítgatni (annak ellenére, hogy valahol összefüggenek), de számít még egy csomó minden, ami nem feltétlenül hangmagasság, hanem csak hangminőség, pl. glottis mérete, alakja, feszessége, vagy pl. hogy a kiáramló levegő hol éri a hangszálakat, hogyan éri a glottis élét, egy csomó minden számít, és variálható beszéd és intonálás alatt.

A cikkbeli kutatás egy jó nagy baromság. Akinek jó a ritmusérzéke, annak jó a ritmusérzéke, és kész, a nyelvérzékéről nem feltétlenül tudunk bármit is. Eleve a nyelvérzék is attól függ, hogy ki hogyan definiálja, milyen faktorokat ért alatta.

5 Sultanus Constantinus 2016. március 2. 12:18

@deakt: Lehet benne valami, ugyanis az intonációt a legnehezebb egy idegen nyelvben megtanulni (és nekem az sem megy).

4 deakt 2016. március 2. 10:26

@Sultanus Constantinus: A ritmusnak szerintem sincs semmi köze ehhez, a zenei érzék viszont fontos lehet, bizonyos nézőpontból a beszélt nyelv sem más, mint néhány extra pszichés jellemzővel megtámogatott zene.

3 mederi 2013. szeptember 20. 15:40

Bocs, "azt hiszem" nem sietek sehová..

2 mederi 2013. szeptember 20. 15:38

Hát igen! Elég elképesztőnek gondoltam, mikor az általános iskolák tananyagából korábban törölték az ének és torna órákat, majd megállapították, hogy romlott a tanulók "olvasási és olvasott szöveg megértési képessége"...

Azthiszem a torna órák visszaállítása mellett ideje lenne az énekórákat is újra bevezetni..:)

1 Sultanus Constantinus 2013. szeptember 20. 15:32

Akkor ismét én lennék az élő példa a kivételre, már ha az ilyen kutatások egyáltalán komolyan vehetőek (számomra nem). Qrvára nincs zenei és ritmusérzékem, táncolni sem tudok, viszont mindig is kiváló nyelvérzékem volt...

Információ
X