-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi történik, ha egy baba örökbe fogadás révén egy teljesen más nyelvi környezetbe kerül? Megmaradnak-e a méhen belül hallott nyelv nyomai? – Egy új kutatás azt mutatta, hogy igen.
Ahogyan arról már korábbi cikkünkben is írtunk, a babák már méhen belül elkezdik tanulni a környezetük nyelvét. De mi történik abban az esetben, amikor a méhen belül hallott nyelvet a születés után már nem hallja a gyermek, mert például örökbe fogadják, és így egy másik nyelvi környezetbe kerül? Marad bármi nyoma az agyban annak a nyelvnek, amit a méhen belüli korban hallott? Egy új kutatás azt mutatja, hogy a méhen belül hallott nyelvnek évekkel később is érezhető a hatása – számolt be az IflScience.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az új vizsgálatban 48 fő vett részt, mindannyian 9 és 17 év közötti lányok. Őket három csoportba osztották: az elsőbe olyanok tartoztak, akik csak franciául beszéltek; a másodikba olyanok tartoztak, akiket Kínából fogadtak örökbe, de csak franciául beszéltek, születésük után nem hallottak kínai beszédet; a harmadik csoportba pedig francia-kínai kétnyelvűek tartoztak.
„Azt tudjuk, hogy a nyelvelsajátítás során a nyelvek hangjai leképeződnek az agyban. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy megmaradnak-e ezek a reprezentációk abban az esetben is, ha az adott nyelvvel később nem találkozik az illető” – magyarázta a kutatás célját Lara Pierce, a montreali McGill Egyetem munkatársa.
A vizsgálatban fMRI-képeket készítettek a résztvevők agyáról miközben kínai hangokat játszottak le nekik. Arra voltak kíváncsiak, hogy a hangok észlelésekor az agyuknak mely területei aktiválódnak. Meglepő módon azok, akik Kínából lettek örökbe fogadva, de kínai beszéddel azóta nem találkoztak, nagyon hasonló agyi aktivációt mutattak a kétnyelvűekéhez. A kutatók azt látták, hogy annak a csoportnak a tagjai, akik átlagosan 12 éve nem hallottak kínai beszédet, mégis nyelvileg releváns hangokként észlelték a kínai hangokat. Szemben azokkal, akik sosem hallottak kínai beszédet: ők nyelvileg értékelhetetlen információként reprezentálták a hallott hangokat. Náluk teljesen más agyi aktivitásminta volt megfigyelhető.
„Szinte hihetetlen, de azoknak az agyában is megvannak a kínai nyelv hangjainak a reprezentációi, akik soha nem nevelkedtek kínai környezetben, és nem egyáltalán nem beszélik a nyelvet. Ez azt jelenti, hogy az életük első hónapjaiban már kialakultak ezek a hangminták az agyukban, és annak ellenére is megmaradtak, hogy nem hallották a nyelvet a környezetükben később” – nyilatkozta Pierce. A kutatók a következő lépésben azt fogják megvizsgálni, hogy ezek a méhen belüli korból származó tudattalan „emléknyomok” megkönnyíthetik-e az adott nyelv elsajátítását.
Forrás