nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pointer az agyban?

Kutatók a számítógépes pointerek analógiáját felhasználva modellezték az emberi agy működését még soha nem hallott, szokatlan mondatok megértése közben.

nyest.hu | 2013. október 1.
|  

Az agyunk képessé tesz arra minket, hogy olyan helyzetekben is elboldoguljunk, amelyekkel korábban még soha nem találkoztunk – például nem jövünk zavarba, ha egy ismerős személyt látunk egy ismeretlen helyszínen, vagy egy régi kollégát egy új munkakörben. Amilyen természetesen és egyszerűen hangzik ez, olyan titokzatos a működés agyi háttere. A Colorado Boulder Egyetem kutatói most azt mutatták meg, hogy az agyunk a számítógépes szoftverekben működő pointerekhez (kb. ’mutató’) hasonló módszerrel dolgozza fel az ilyen információkat. A számítógépes poineterek arra valók, hogy megmutassák, merre található a memóriában egy adott információ, amely aktuálisan egy változó behelyettesítéséhez szükséges. Az eredményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) közölte, amelyről a Science Daily készített beszámolót.

A kutatók olyan mondatokkal kísérleteztek, amelyekben egy-egy hétköznapi szó különlegesen, a szokásostól eltérően volt használva. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy az agy képes-e egy ismert szavak szerepét azonosítani ismeretlen (és értelmetlen) használatban. A kísérlet angol nyelven zajlott; szerepelt benne például a következő mondat:

I want to desk you. (kb. ’Meg akarlak asztalozni.’)

Az angol mondatban a desk (’asztal’) szó igeként kerül be a mondatba – bármiféle igei toldalék nélkül. Magyarul azért nehéz ezt visszaadni, mert magyarul ahhoz, hogy nyelvtanilag helyes mondatot kapjunk, muszáj igét képeznünk az asztal főnévből; ez ugyan szokatlan, de semmiképp nem lehetetlen. Az angol mondatban ilyen képző nincs, a mondat mégis „helyes” nyelvtanilag; a hallgató pusztán a mondatban elfoglalt pozíciójából tudja azonosítani, hogy a desk-et igeként használták a fenti mondatban.

„Az a tény, hogy az ilyen típusú mondatokat értelmezni tudjuk, azt jelenti, hogy képesek vagyunk teljesen új ingerek feldolgozására” – mondta el Randall O'Reilly, a tanulmány egyik szerzője. – „De amikor korábban ezt az agyműködést számítógéppel próbáltuk modellezni, nem jártunk sikerrel.” Az, hogy a fenti mondatot képesek vagyunk értelmezni, azt jelenti, hogy a mondatot változót tartalmazó szerkezetként vagy mintaként dolgozzuk fel. Az angol mondat mintája szerint áll egy alanyból, egy utána tett igéből, és nagyon gyakran egy utána tett tárgyból. Ezeket a változókat pedig az agyunk számtalan valódi szóval képes kitölteni. De hogy ez a változóbehelyettesítés pontosan hogyan történik, eddig nem volt világos a tudósok számára.

Bazális ganglionok
Bazális ganglionok
(Forrás: Wikipédia)

A számítógépek pedig egyszerűen végrehajtanak nagyon hasonló feladatokat. Egy program például képes létrehozni egy e-mailt egy másik e-mail alapján, amelynek a megszólítást tartalmazó sorában van egy pointer. A pointer segítségével beilleszthető a megszólításba minden egyes címzett neve.

A kutatók most azt találták, hogy az emberi agyban a prefrontális kéreg és a bazális ganglionok (más néven törzsdúcok) közötti idegkapcsolatok a pointerekéhez hasonló szerepet játszhatnak. A kutatók eszerint építették fel modelljüket. Így az megtanítható volt arra, hogy egyszerű mondatokat megértsen néhány szócsoport segítségével. Miután ezeket a gép „megtanulta”, a kutatók új – a fentihez hasonló – mondatokat adtak neki, amelyekben egy ismert szó, szokatlan helyzetben volt használva. Ebben az esetben is azt találták, hogy a számítógépes modell megértette a mondat szerkezetét.

A kísérletből kiderült, hogy a számítógépes pointer működéséhez hasonló mechanizmus szerepet játszhat az emberi agyban, ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a „pointer” funkciója nem azonos a gépnél és az emberi agyban. „Olyan ez, mintha egy repülőgép szárnyát hasonlítanánk a madarak szárnyához. Mindegyik a repüléshez szükséges, de nem működnek ugyanúgy” – mondta O'Reilly. A pointer típusú rendszert például az agyban ki kell alakítani, meg kell tanulni, míg a számítógépbe ezt eleve bele lehet programozni. A tanulás révén pedig ez a rendszer egyre tökéletesebbé tid válni a megértésben, míg a számítógépbe épített pointer magától nem fejlődik.

Forrás

Brain May Rely On Computer-Like Mechanism to Make Sense of Novel Situations

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 tenegri 2013. október 1. 17:26

No hát igen, csak a mondatszerkezet felismeréséről van szó.

1 tenegri 2013. október 1. 16:09

Azért érdekes lenne tudni mit jelent az, hogy "a számítógép megértette" az ilyen mondatokat, miből lehet tudni, hogy egyáltalán megértett valamit. Mert pl. én nem értem mit akar jelenteni az "I want to desk you". Ha csak arról van szó, hogy felismerte a mondat szerkezetét, azt hogy a mondatban melyik szó milyen szerepet tölt be, akkor az viszont nem megértés. Persze talán ha elolvasnám a belinkelt eredeti cikket... :)

Információ
X