Abszurdum, hogy egy állami/önkormányzati szerv ülésén egy idegen ország himnuszát játszák. Ez nyilvánvaló magyar nacionalista provokáció. Egyetértek az ukrán tiltakozással.

@maxval: Engem viszont nem zavarna, ha a magyarországi szlovák, román stb. önkormányzatokban lejátszanák/énekelnék a szlovák vagy a román himnuszt, ha egyszer ők ezt valamiért fontosnak tartják. (Mondjuk nem értem, miért kell egyáltalán himnuszt játszani vagy énekelni, de ez más kérdés.)

@Fejes László (nyest.hu):

Rossz a hasonlatod.

Egy KISEBBSÉGI szervezet ülésen játsszák, semmi gond. Mert a magyarországi szlovák, román, stb. önkormányzat az egy kisebbségi szervezet.

Viszont beregszászi tanács NEM az, hanem egy normál önkormányzati szerv.

Azaz a helyes párhuzam az lenne, ha pl. a gyulai közgyűlésen a magyar után a román himnuszt játszanák le.

@maxval: lehet, én vagyok reménytelen alak, de engem például az sem zavarna

@pocak: Oké. De mi értelme ennek? Pl. minek játsszák mondjuk a pécsi közgyűlésen a horvát himnuszt?

A himnusz egy állami jelkép. Beregszászon minek egy idegen állami jelkép?

Vagy azért mert a képviselők egy része magyar nemzetiségű?

Akkor meg ezen az alapon le kellen játszani 10 himnuszt a budapesti közgyűlésen, hiszen igen sokféle nemzetiségű, származású ember van a képviselők közt.

@maxval: Nem úgy értettem, h egy kisebbségi önkormányzatban, hanem úgy, hogy helyi önkormányzatban, ahol kisebbség él. Vagy akár iskolában, bárhol. Miért zavarna más ország himnusza? Más ország zászlaja sem zavar.

Logikus kérdés, hogy minek játsszák a horvát himnuszt, de csak azzal együtt tehető fel, hogy minek játsszák a magyart. Ha játsszák, nyilván érzelmi okokból, úgy meg bármit játszhatnak...

vodkanacionalizmus az egész. Az ukránoknál sok minden abszurdumot találunk, mint Ukrajna első térképe mamutagyarra vésve az őskorból. Kárpátalján még mindig jellemző, hogy Potemkim falvakat csinálnak ha jön egy felsőbb vezető (ez még a cárizmusból maradt). A ruszinság függetlenségét mondjuk én támogatom, de még nem olyan érett az elképzelés, mert előbb a mostani generációnak kéne átalakulni (vagy már kihalni), hogy új távlatokat nyissunk, mert még mindig tartózkodóak a ruszin nemzeti identitás és nyelv felé az emberek, még mindig csak jelentéktelen nyelvjárásnak érzik azt, ahogy ezt a szovjet rendszerben beléjük nyomták. Fehéroroszágban is talán az új fiatalság végre határozottabban orientálódik a fehérorosz nyelv felé, mert az idősebb generáció még mindig erősen szovjetpárti és az oroszokat "hibáztatja a jól működő SZU szétveréséért, azért kellett nekik függetlenné vállni."

@maxval: 'Ez nyilvánvaló magyar nacionalista provokáció"

Csak az ukrán soviniszták szemében provokáció.Miért lenne provokáció az,ha Kárpátalja második legnagyobb etnikai közössége (vagy annak néhány tagja) miközben hozzájárul Ukrajna gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,elénekli annak az országnak vagy közösségnek a himnuszát,mellyel ( szintén) eszmei/érzelmi közösséget vállal,bármely hivatali vagy állami intézményben ?

@Roland2:

Gyulán egy román nacionalista püspök szobrát akarta felállíttatni a görögkeleti püspökség a saját területén - erre az egész magyar jobboldali média egy emberként visított a "nemzetgyalázás" ellen.

@bloggerman77: A szobrok,emlékművek esete más tészta:bár nem ismerem ezt az esetet,de ha mondjuk az illető életében tett magyarellenes kijelentéseket vagy erőszakra buzdított a magyarok ellen,akkor azért az árnyalja a képet és érthető egyesek felháborodása.Vitatott történelmi személyiségek vagy események más-más közösségekből,csoportokból eltérő reakciókat váltanak ki:gondolom Romániában széleskörű felháborodás lenne,ha Wass Albert,Horthy vagy a bécsi döntések emlékére szobrot avatnának,ahogy itthon is sokak ellenérzését vívná ki,ha a szlovák vagy román nemzetiségek képviselői Benest vagy Trianont dicsérő emlékművet állítanának.A nemzetiségeknek,kisebbségeknek figyelniük kell a többségi társadalom érzelmeire,megítélésére is (és fordítva).

A nemzeti jelképek (himnusz,címer,zászló,stb) viszont önmagukban senki ellen nem irányulnak,nem uszító jellegűek,főképp az egységes identitást vállaló közösség összetartására szolgálnak.

@Roland2:

Róla van szó:

hu.wikipedia.org/wiki/Andrei_%C8%98aguna

Saguna-nak nem mint magyarellenes személynek, hanem mint az önálló erdélyi román orthodox érsekség megteremtőjének, iskolaalapítónak akartak emléket állítani a püspökség magánterületén.

Wass Albert szobor pedig nem egy van Erdélyben.

@Roland2: Révész Máriusz és társasága tömeges kerékpártúrát szervez az "ezeréves határok"-hoz. A román rendőrség biztosítja az útvonalat, színtiszta román falvakban barátsággal fogadják a túrázókat.

Magyarországon a román nagykövetség a Nemzeti Színházban szeretné megünnepelni a nemzeti ünnepet, erre az egész (na jó, fél) magyar sajtó hörög, nemzetgyalázást kiált. Bezzeg amikor felhúzták azt az ocsmányságot, az nem volt nemzetgyalázás.

Kicsit el kéne már gondolkodni, ki viselkedik itt európaiként, és ki szőröstalpúként...

@Fejes László (nyest.hu): igaz, már a Nemzeti újjáépítéséből is presztízskérdést és politikai háborút csináltak. De itt arról van szó, hogy a Nemzetiben a jelenlegi igazgató „úr" is abba a brancsba tartozik, amelyik előszeretettel provokálja a magyarságot vagy egyszerűen csak a jó érzést „művészi szabadság" címén. Kínosan megválogatják, hogy mi tartozhat bele ebbe a „szabadságba". Aki pedig nem ért egyet ezzel az előírásszerű „szabadsággal", az számíthat a gondolatrendőrség haragjára. Aki saját magán nem tud nevetni, az ne viccelődjön másokkal, mert az nem vicc, hanem kicsinyes gúnyolódás.

(Bár azért valljuk be, Nagy-Románia Budapesten való megünneplése még akkor is átlépné a tűréshatárt, ha nem lenne ilyen túlfeszített a helyzet.)

@Pesta: Mitől "túlfeszített" a helyzet?

És tényleg ízléstelennek tűnne, ha a magyar nagykövetség március 15-e alkalmából ünnepséget rendezne Bécsben? Akkor annak az osztrák intézmény, amely befogadja az ünnepséget, ill. ennek igazgatója hazaáruló lenne?

@Roland2:

Azért abszurd, mert a himnusz egy állam jelképe, így nincs helye egy másik állam hivatalos szervében.

Finnországban a svéd hivatalos nyelv, ennek ellenére nem szokás svéd himnuszt játszogatni az önkormányzatokban.

@bloggerman77:

Csak ezt a "görögkeleti" szó igyekezzünk ne használni, mert nagyon nem kóser.

@Pesta:

MIért lenne gond a román földek egyesülése? Ez nem "Nagy-Románia", hanem Románia. Érdemes lenne, ha a magyar nacionalizmus immár tudomásul venné, hogy Erdély - a szó tág értelmében - kb. 300 éve román töbségű.

S bár a román többség önmagában még valóban nem lett volna ok a tartomány Romániához csatolására, azért tény, hogy Kossuthék, Deákék és Tiszáék mindent elkövetettek, hogy Erdély népét elidegenitsék Magyarországtól.

@maxval: Továbbra sem értem a problémát:ha egy magyar identitású kárpátaljai lakos Ukrajnában fizeti az adót,ott dolgozik,él,ukrán boltokban,szolgáltatóknál költi el a pénzét,beszél ukránul,ukrán állampolgár,stb.miért ne énekelhetne olyan himnuszt amilyet akar,bármilyen hivatalos intézményben ? Miért lesz nacionalista attól,mert himnuszt énekel ?

@Fejes László (nyest.hu): Európai szellemiséget illetően azért Romániának,Szlovákiának vagy Szerbiának is vannak afférjai...

@maxval: Ezt nem lehet összehasonlítani, mert a kárpátaljai magyarok magyarnak definiálják magukat, a finnországi "svéd"-ek viszont nem svédeknek, hanem svéd anyanyelvű finneknek. Ők nem érzik magukat a svéd néphez tartozónak. Azt meg nehéz eldönteni, hogy egy himnusz vagy zászló néphez vagy államhoz kötődik-e (függetlenül attól, h az állam jelképévé teszi-e).

Mellesleg nem értem, h egy állam jelképe miért ne jelenhetne meg egy másik államban...

@Roland2:

Énekelhet bárki bármit, egyénileg vagy közösségben. De egy hivatalos intézmény, mely nem csak egy adott kisebbséget képvisel, igenis NE játsszon idegen himnuszt.

@Fejes László (nyest.hu):

Persze, ez így igaz. A finnországi svédek magukat valóban nyelvi kisebbségnek tartják, s nem nemzeti kisebbségnek. Egy kicsit csúsztattam a példával.

Egy zászló, címer, hímnusz, stb. persze nem feltétlenül csak állami jelkép.

Azonban egy államnak őriznie kell jelképeit. Ha az állam adott képviselőjének a nemzetisége is számba jönne, akkor a abszurd helyzeteket eredményezni. Pl. mondjuk Sárközy francia elnök ezen az alapon kitúzhetné a köztársasági elnöki palotára a francia mellé a magyar és az izraeli zászlót, lévén apja magyar, anyja zsidó nemzetiségű. Vagy a nemrég elhunyt Mádl köztársasági elnöknek elnöksége idején a Sándor-palotára ki kellett volna túznie a német zászlót is és a német himnuszt is le kellett volna játszani minden alkalommal, hiszen Mádl a magyarországi német kisebbségből származik.

@maxval: "Ha az állam adott képviselőjének a nemzetisége is számba jönne, akkor a abszurd helyzeteket eredményezni. Pl. mondjuk Sárközy francia elnök ezen az alapon kitúzhetné a köztársasági elnöki palotára a francia mellé a magyar és az izraeli zászlót, lévén apja magyar, anyja zsidó nemzetiségű." Ez pont nem jó példa,ugyanis Sarkozynek csak francia identitása van,a magyar származását nem feltétlenül hírdeti,nem igazán vállalja ( valószínűleg mert a jobboldali,nacionalista szavazókra is számít,akik nem feltétlenül szimpatizálnak a bevándorlókkal vagy a zsidókkal,márpedig Sarkozy szülei mindkét vonatkozásban érintettek).

Az is kérdés,hogy Mádlnek mennyire volt fontos a német származása.Az etnikai származás nem feltétlenül azonos az identitással: sok eset van,mikor az egyén nem az ősei népével vállal érzelmi vagy eszmei közösséget.Vagy pl. vegyesházasságban születettek közül is vannak,akik csak az egyik szülő etnikai identitását vállalják.

@Fejes László (nyest.hu):

túlfeszített politikai értelemben.

Március 15. megünneplése szerintem Magyarországon is ízléstelen, de ez az én politikai hozzáállásom miatt van. :)

Maxval, Nagy-Románia az ábrándozók fejében a mai napig a Tisza vonaláig húzott román határt jelenti.

De a himnuszra visszatérve, engem nem zavar mások himnusza, vagy pl. a többnyelvű városnévtáblák és feliratok se. Még akkor sem, ha az adott kisebbség már szinte csak névleg létezik az adott területen, lásd pl. Békés megyében a tótokat. Szoktam mondogatni, hogy ráférne a Kárpát-medence népeire néhány év külföldi lét, úgy rájönnénk, hogy a nézeteltéréseink ellenére több a közös bennünk, mint hinnénk.

@Roland2:

Sárközyvel kapcsolatban volt egy vicces TV-riport, ahol az utcán tüntető néger azt üvöltötte a kamerába, hogy Sárközy egy mocskos magyar bevándorló. :))

@Fejes László (nyest.hu):

"a finnországi "svéd"-ek viszont nem svédeknek, hanem svéd anyanyelvű finneknek. Ők nem érzik magukat a svéd néphez tartozónak. "

**

Ez nem igaz. Egy Aland-szigeteki svéd svédnek tartja magát. Egy ottani svéd finn tudata kb. akkora, mint egy csíkszeredai székely romántudata.

Az Aland-szigetek nem képezték a történeti svéd Finland tartomány részér, ezt a szigetcsoportot a cári csapatok egyszerűen elfoglalták. 1918-ban csatlakozni is akartak Svédországhoz de a finn kormány ezt megakadályozta katonai erővel.

Ezután erőszakos finnesítés következett (finn hivatalnokok, kötelező finn nyelvű oktatás, finn nyelvű istentisztelet stb.), ami erős nemzeti ellenálláshoz vezetett, ami csak a szovjetekkel szembeni egymásra utaltság miatt nem vezetett nyílt konfliktushoz Finno. és Svédo. között.

A második világháború után ismét erőre kapott az Aland-szk. Svédo-hoz csatlakozási igénye, ami oda vezetett, hogy a szovjetek megfenyegették a két államot, hogy az "instabilitásra" hivatkozva annektálják a szigetcsoportot.

Erre válaszul a nyugati hatalmak kötelezték a finneket és a svédeket a megegyezésre, ami az Aland-szigetek széles körű autonómiájának megadásához vezetett, tehát ez a szigetcsoport tulajdonképpen államközösségben van Finno-gal, de minden másban önállósággal bír.

Az Aland-szk-en a finn nyelv ismerete alacsony, ami nem is csoda, mert a lakosságot minden társadalmi és gazdasági kapcsolata Svédországhoz köti (oda járnak felsőfokú iskolákba, orvoshoz, vásárolni stb.)

@maxval:

"S bár a román többség önmagában még valóban nem lett volna ok a tartomány Romániához csatolására, "

**

Azért sokat mondó, hogy az utolsó önálló erdélyi országgyűlésen a román és a szász képviselők elutasították az uniót Magyarországgal. 2 román és 3 szász szavazott csak mellette, 23 román és 22 szász ellene.

1918-ban is a szászok a románokkal együtt döntöttek a Romániával való egyesülés mellett (az már más tészta, hogy a románok is átvágták a szászokat, mert a szászok nem kapták vissza a területi autonómiájukat, az un. Királyföldet).

@bloggerman77: Az Åland-szigeteki svédek finn tudata tényleg alacsony, a szigetek teljesen svéd nyelvűek és Svédországgal nagyon szoros a kapcsolat. De attól nem mondanám, hogy "svédnek tartják magukat", a leginkább ålandi (svéd nyelvű) identitásuk van.

Az "erőszakos finnesítésről" szóló adatok honnan származnak? Az igazság az, hogy az ålandiak túlnyomó többsége 1917 után, amikor Finnország független lett, inkább Svédországhoz csatlakozott volna. Volt tehát egy politikai konfliktus ("katonai erőkről" most először hallok, ami 1918-ban a polgárháború alatt történt – finn vörös és fehér csapatok összeütközései, svéd katonai beavatkozás a civil lakosság védelmében, majd német megszállás – más dolog volt), 1921 a Népszövetség úgy határozta, hogy Finnországhoz kerüljenek a szigetek, viszont Finnországnak garantálnia kellett a svéd nyelv védelmét. (Hogy az ålandiakra pl. finn nyelvű istentiszteleteket rákényszerítettek volna, teljesen abszurd állítás.) Azóta autonómiája van Ålandnak, a hatóságok kizárólag a svéd nyelvet használják, még kötelező finn tanítás sincs az iskolákban. Azon kívül Åland 1921 óta demilitarizálva van, tehát a 2. világháborúnak és a Szovjetunióval keletkezett konfliktusokkal nagyon kevés közük van Åland nyelvpolitikájához.

(Ld. pl. www.visitaland.com/en/facts/facts/independence , en.wikipedia.org/wiki/%C3%85land_Islands .)

A Népszövetség határozata annak idején nagy csalódást keltett Ålandon, de a 20. század második felében már valódi konfliktusokról nem lehet beszélni, az ålandiak többsége nyilván úgy látja a dolgot, hogy a mostani autonóm helyzetükből jobban profitálnak mint ha Svédországhoz kerültek volna.

"Finnesítésről" lehet Ålandon még mindig valamikor hallani vagy olvasni, de amit azalatt értenek, még messze áll attól, hogy pl. kötelessé tennék a finn nyelv használatát vagy tanulását... Jómagam is olvastam néhány évvel ezelőtt az ottani újságban: nagyon fel voltak dúlva, mert a rendőröknek Helsinkiből új téli egyenruhák érkeztek, amelyekre a szöveg nemcsak svédül ("POLIS") hanem finnül is ("POLIISI") rá volt írva, pedig Ålandon csak a svéd a hivatalos nyelv. Az ålandi hatóságok rögtön reagáltak, megígérték, hogy a finn szövegre rögtön rá fogják varratni pl. Åland címerét.

@JL: Tack!

@JL: Talán érdekes lehet: www.nyest.hu/hirek/sved-dobbenet-szakadar-nyelv-szuletett