nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @arafuraferi: 21 Hát bizony, az írott források, és képek, néha(?) becsapják az embert..
    2022. 12. 05, 20:36  Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Könnyűszerrel azonosíthatják
A lepantói félkarú nyomában

Miguel de Cervantes Saavedra (1547-1616) spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote megálmodójának földi maradványait keresik a trinitárius rend madridi kolostorában.

MTI | 2011. július 30.
|  

Cervantest az otthonához közeli kolostorban helyezték végső nyugalomra 1616-ban, földi maradványai 1673-ban tűntek el, amikor a rendházban nagyszabású átépítés folyt. Egyes források szerint a csontokat egy másik kolostorba szállították át, majd később visszahozták, ám senki sem tudja, hogy az épületegyüttesen belül végül is hol temették újra - olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.

A kutatáshoz engedélyt adott a helyhatóság, ahogy a madridi érsekség is. A történészek és régészek reményei szerint, amennyiben fellelnék Cervantes földi maradványait, arcrekonstrukciót végezhetnének, ugyanis Don Quijote megálmodójáról egyetlen hiteles portré sem maradt fenn. Az egyetlen ismert arcképet Juan de Jauregui (1583-1641) spanyol festő festette jó húsz évvel Cervantes halála után.

A csontok elárulhatják azt is, hogy miben hunyt el az író, aki iszákos hírében állt, s akivel a feltételezések szerint májzsugor végzett.
"A korabeli források szerint utolsó éveiben nagyon beteg volt" - hangsúlyozta Fernando Prado történész.

A szakemberek geofizikai kutatási módszerrel, úgynevezett földradar (GPR: Ground-Penetrating Radar) segítségével vizsgálják át a kolostor falait, rejtett üregek után kutatva, ahogy felmérik 5 méter mélységig a talajt a padlózat alatt.

A szakemberek szerint sebesüléseinek köszönhetően könnyűszerrel azonosíthatják Cervantes földi maradványait, az író ugyanis 1571-ben a lepantói csatában a mellkasán és a karján sebesült meg, utóbbi miatt képtelen volt használni egyik kezét.

Fernando Prado reményei szerint a projektet 2016-ig sikerül befejezni, amikor világszerte megemlékeznek Miguel de Cervantes halálának négyszázadik évfordulójáról.

A lepantói csata az Oszmán Birodalom ellen vívott háborúk egyik híres tengeri csatája, amely Görögország nyugati partjainál, a Patrasz-öbölben zajlott. Az ütközetben a Velencei Köztársaság, az V. Pius pápa által vezetett Pápai állam, Spanyolország, a Genovai Köztársaság, a Savoyai Hercegség és a Máltai Lovagrend szövetsége döntő csapást mért az oszmán flottára.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X