nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Fontos baszk nyelvemlék
El Camino: eltűnt az „útikönyv”

Az El Camino (Az út) néven elhíresült zarándokút, mely az utóbbi húsz évben turisztikai útvonalként is rendkívül népszerűvé vált. Az El Caminónak több útvonala is van, de közös bennük, hogy a galiciai Santiago de Compostelában található katedrális a végpontjuk. Innen lopták el azt a 12. századi kódexet, mely valaha a zarándokok útmutatójául szolgált.

nyest.hu | 2011. július 8.
|  

A Codex Calixtinus (Callixtus kódexe) gazdagon illusztrált kötet feltehetően 1135 és 1139 között készült, több szerző írásából állították össze. A szerzők a kötet tekintélyének növelése érdekében az 1124-ben elhunyt II. Callixtus pápát tüntették fel szerzőként (a korban ez bevett eljárás volt). A kódexnek több változata is fennmaradt, ezek közül a legrégebbi, 1150 körül keletkezett példányt őrizték (mint utólag kiderült, nem eléggé) Santiago de Compostela katedrálisában. A kódex eredetileg is ehhez a katedrálishoz kötődik, hiszen itt őrzik Szent Jakab maradványait, és a kódex szövegei Szent Jakabhoz, illetve a sírjához vezető zarándokutakhoz kapcsolódnak. Egy másik, 1173-ban keletkezett másolatot Barcelonában őriznek. További másolatai is megtalálhatóak szerte a világban Franciaországtól Jeruzsálemig.

El Camino: eltűnt az „útikönyv”
Forrás: Wikimedia commons

A kötet nem először veszett el. A kódex teljesen feledésbe is merült, és 1886-ban egy jezsuita atya fedezte fel. Az első teljes szövegkiadása 1932-ben készült el, de csak 1944-ben jelent meg.

A sír

A Santiago de Compostela-i katedrális Szent Jakab állítólagos sírhelye. Szent Jakab a tizenkét apostol egyike. Egy legenda szerint Jakab térítőként jutott Hispániába, egy másik szerint viszont két híve hozta ide a testét, miután 42-ben Jeruzsálemben lefejezték.

A sírról elfeledkeztek, és csak 813-ban fedezte fel egy csillag által vezérelt püspök. A katedrálist a 11. században fedezték fel, mai jellegzetes barokk tornyai a 18. században készültek el.

A katedrális
A katedrális
(Forrás: Wikimedia commons / Niels Bosboom / CC BY-SA 3.0)

Az eltűnt kötet

A kötet 225 295*214 miliméteres oldalból áll, 1966-os restaurálása során a lapok széleit levágták. A kódex legtöbb lapján egyetlen hasábban 34 sor olvasható. A kötet elején II. Callixtus négyoldalas állítólagos levele áll, melyben leírja a kódex keletkezésének és viszontagságainak (tűzvész, vízbeesés) történetét. A kódex a továbbiakban öt részre, úgynevezett könyvre oszlik.

I. Liturgiák könyve. Terjedelmét tekintve a mű közel felét teszi ki. Szent Jakab személyéhez kötődő prédikációkat és bibliai szövegszövegmagyarázatokat, mártírhalálának két leírását és a tiszteletére írt liturgiát tartalmazza. Terjedelme mellett spirituális tartalma is a kódex legfontosabb részévé teszi.

II. Csodák könyve. Huszonkét Szent Jakabhoz kötődő csodát ír le, melyek részben életében, részben halála után történtek. A csodák többsége zarándokokkal történt.

III. A test átszállítása Santiagóba. A legrövidebb könyv, mely azt írja le, hogyan szállították át Szent Jakab földi maradványait Jeruzsálemből Santiagóba. Ez a könyv írja le, hogyan kezdtek az első zarándokok emlékbe kagylókat gyűjteni a galiciai tengerparton.

IV. Nagy Károly és Roland története. Azt írja le, hogyan szenvedett vereséget Nagy Károly hispániai hadjárata során, és hogyan esett el Roland lovag. Ez a történet úgy kapcsolódik Szent Jakabhoz, hogy ő jelent meg Nagy Károly álmában, és ő szólította fel, hogy szabadítsa fel sírját, illetve az oda vezető Tejutat a móroktól. (Ennek következtében az El Caminót ma is emlegetik Tejútként Spanyolországban.) Ez a könyv meglehetősen ellentétes érzelmeket váltott ki, volt, hogy el is akarták távolítani a kódexból (talán ezért is tépték ki 1609-ben: a lapok csak a restauráláskor kerültek vissza), mivel Szent Jakabot véres bosszúállóként ábrázolja. A zarándokútvonal mentén ma is több, Szent Jakabnak mint a mórok mészárosának emelt szobor és kápolna áll.

El Camino: eltűnt az „útikönyv”
Forrás: Wikimedia commons / Certo Xornal / CC BY-SA 2.0

V. Az útikalauz. Az utolsó könyv a zarándokoknak szolgál gyakorlati tanácsokkal. Leírja, hol érdemes megállni, mely relikviákat megtekinteni, milyen szentélyeket meglátogatni, sőt, milyen csalásokkal szemben kell óvatosnak lenniük és milyen rossz ételekkel érdemes  elővigyázatoskodniuk. A szöveg leírja Santiago de Compostelát és a katedrálist is. A kötetnek ez a része felbecsülhetetlen forrásként szolgál, hiszen betekintést nyújt egy 12. századi zarándok mindennapjaiba. A kötetet tekintik a világ legkorábbi útikönyvének. Azért is rendkívül jelentős, mert a római kor után ez a legkorábbi baszk nyelvemlék: szavakat és kifejezéseket tartalmaz. A kódex egyben fontos zenetörténeti emlék is, mivel ez tartalmazza a legkorábbi ismert polifón, három szólamra írt dallamot. Egy spanyol újság szerint a spanyol kultúrát a kódex ellopásával akkora kár érte, mintha az Egyesült Államokból az alkotmány eredetijét lopták volna el.

A lopás

A kódexet a katedrális széfjében őrizték. Eltűnését szerdán jelezték a rendőrségnek. A katedrálisban betörésnek nincs nyoma. A rendőrség átvizsgálta a katedrálist és öt biztonsági kamera felvételeit, de sikertelenül. A kéziratot ismertsége miatt kizárólag a feketepiacon lehet értékesíteni. Feltehető, hogy már eltulajdonítása is megrendelésre történt. A kódexet a nagyközönség ritkán láthatta: utoljára 2010 novemberében, a pápa santiagói látogatása idején volt kiállítva.

Forrás

Medieval Spanish pilgrim’s guide missing from Santiago de Compostela cathedral

Codex Calixtinus manuscript stolen from Santiago de Compostela

Codex Calixtinus

Aymeric Picaud

El Camino

Santiago de Compostela

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Fejes László (nyest.hu) 2011. július 10. 23:55

@öreg sztranyo: Gratulálok, szép példáját találta a nyelvművelői szemfényvesztésnek! Nézzük, mit ír erről a szakirodalom! www.szabadfold.hu/kultura/elhiresult

Mit olvashatunk itt? "olvasónk levelére válaszolva bátran kimondhatjuk: valóban, az elhíresült már csak rosszalló értelemben használatos" Minek kapcsán olvashatjuk? Hát annak kapcsán, hogy valaki nem rosszalló értelemben használta!

Cikkében Grétsy László maga mutat rá, hogy a szónak eredetileg nincs rosszalló értelme. Aztán lettek, akik rosszalló értelemben kezdték használni – tegyék, szívük joga. De, mint a példából látszik, éppen elegen nem rosszalló értelemben is használják. Ez egészen természetes, hiszen az elXül egy sor X melléknév esetében jelöli azt, hogy X-sé vált, és a híresnek (a hírhedttel szemben) nincs pejoratív értelme. De jön a nyelvművelő, és azt mondja, hogy aki nem követi az új nyelvi divatot, az "helytelenül" beszél. Máskor persze az beszél "helytelenül", aki a divatot követi! Mi a meghatározó? A nyelvművelő egyéni ízlése, pillanatnyi hangulata. És hogyan adja elő véleményét? Mint tudományosan megalapozott szakvéleményt!

Ne hagyjuk magunkat megvezetni!

2 öreg sztranyo 2011. július 10. 22:01

Elnézést, nem a cikk tartalmához szeretnék hozzászólni. Annak ellenére, hogy a tolvajlást el- és megvetendőnek tartom. A címben szúrt szemet nekem az első fél mondat: "Az El Camino (Az út) néven elhíresült zarándokút, ..." Véleményem szerint például Ambrus Attila híresült el a whiskyjéről; bin Laden a WTC elleni merénylet megszervezéséről; DE a zarándokút El Camino néven vált híressé; vagy a négy liverpooli fiú Beatles néven vált híressé; és sorolhatnám tovább, szinte a végtelenségig a példákat mindkét értelemben. Az "elhíresült" kifejezés szinonimája a "hírhedté vált". Ez pedig sem az El Caminóról, sem a Beatlesről (bocsánat a profánnak látszó párhuzamért!) nem mondható el.

1 El Mexicano 2011. július 8. 12:45

"Azért is rendkívül jelentős, mert a római kor után ez a legkorábbi baszk nyelvemlék: szavakat és kifejezéseket tartalmaz." – Nem, a legkorábbi baszk nyelvemlék a 10. századi Glosas Emilianensesben lévő baszk kifejezések.

www.nyest.hu/hirek/az-elso-spanyol-nyelvemlekek-nem-is-spanyolul-iro

Információ
X