@Fejes László (nyest.hu): Nem csak spanyol hibákon szoktam ám kiakadni, ugyanúgy bármitől, ha tudom, hogy kellene helyesen írni. Ha pedig nem tudom, akkor szerencséje volt az elkövetőnek. ;)

Mennyivel érdekesebb a hírrel kapcsolatban, hogy Rubin Szilárdról pár éve még mint elfeledett szerzőről beszéltek (www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=13395), ma meg már spanyolra fordítják a műveit. Vagy miért fordítanak Zilahyt?

Ja, és most látom, a szövegben szegény Kuncz Aladár Kunczeként szerepel. Ezt bezzeg nem reklamálja senki!

@El Mexicano: Én azért nem hoznék ilyen éles ítéletet. Egy hírügynökségben vagy újságban nagyon sok hírt kell feldolgozni, sok nyelvből kell különböző tulajdonneveket leírni, gyakran technikailag sem megoldható mindennek a pontos jelölése. Ha pl. lezuhan egy városra egy repülőgép, a hírszerkesztőnek nincs ideje utánajárni, hogy akkor most van-e vessző az n-en vagy van-e farkincája a c-nek, vagy hogy ľ vagy ĺ, ș vagy ş írandó-e. Ráadásul az olvasók túlnyomó többségének ez az információ nem mond semmit. Téged egy spanyol hiba felidegesít, egy szlovákot észre se veszel. A hírügynökség úgy tudja optimálisan, az ügyfeleit legjobban kiszolgálva a feladatát, ha ezt feláldozza más szempontok oltárán. Nem kell neki örülni, de tragédiát sem kell csinálni belőle.

@Fejes László (nyest.hu): Hát igen, sajnos ismerem ezt a fajta hozzáállást, a bulvársajtóban is eléggé gyakori. Ez a tipikus "azért, mert csak", teljesen indokolatlan és alaptalan a 21. században. Ráadásul pl. az sem mindegy, hogy placa vagy plaça... dehát ez van.

@El Mexicano: Szerintem az MTI egyszerűen nem használ idegen szavakban ékezeteket. Ennek fő oka az lehet, hogy gyakran a forrásai sem. Persze vannak esetek, amikor könnyen utánanézhetne, vagy éppen az ott ülő főszerkesztő pontosan tudja, mit hogyan kellene írni. Csakhogy ennek az lenen az eredménye, hogy hol tudnák a helyes ékezetezést, hol nem, és ezzel egy csomó kritikának lehetnének kitéve. Ők ezzel szemben azt választják, hogy következetesen nem használják ezeket. Nyilván nem jó megoldás: a sok rossz közül az egyik.

(Egyébként a helyesírási szabályzatnak is ellentmond, mert aszerint a latin betűs idegen szavakból csak az olyan ékezeteket lehet elhagyni, amelyek az adott betűn a magyarban nincsenek. Ez se jó egyébként, mert pl. Dvořákból Dvorák lesz, amire ha ránézünk, azt hisszük, h fel van ékezetezve, hiszen az a-n van vessző... akkor már "logikusabb" lenne Dvorakot írni... na persze ebben az esetben azt lehetne felvetni, miért nem írjuk úgy, ahogy a legközelebb van az eredeti alakhoz... Nincs királyi út.)

Bocs, de El País. Az MTI is megéri pénzét, hogy vezető magyar hírügynökség létére nem néznek rendesen utána, hogy mi a címe a hivatkozott újságnak... csak annyiból állna, hogy www.elpais.es