Tudjuk, hogy gyakran tudósok ugyanazokból az adatokból egészen különböző következtetésre jutnak. Gyakran így vagyunk a képek értelmezésével is – mindenki ismeri az olyan képeket, melyeken ugyanazokat a vonalakat hol kacsának, hol nyúlnak látjuk, vagy Salvador Dalí képét, melyen a hattyúk tükörképe elefántnak látszik. Egyértelmű, hogy a képeken csak foltok, vonalak vannak, nem kacsák, nyulak, hattyúk vagy elefántok. Ezeket csupán a mi értelmezésünknek köszönhetően kerülnek a képre.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az, hogy mit látunk a képen, nagy részben függ az értelmezési környezettől is. Nézzük meg például ezt az alábbi infografikát, melyet az AsapSCINCE Facebook-oldala tett közzé.

Forrás: Facebook / AsapSCIENCE

A képen szeletekre vágott kört látunk. Az ilyen ábrákat eleve hajlamosak vagyunk kördiagramokként értelmezni – különösen, ha olyanokat olvasunk, hogy „infografika”, és ha tudjuk, hogy egy tudományos oldalról származnak. Magyarázat nélkül is látjuk, hogy bármit is jelentsenek a színek, a kékkel jelölt esetek az összes eset több mint háromnegyedét teszik ki, míg a fennmaradó esetek megint csak kb. háromnegyede a sárgával, maradéka az okkerrel jelölt eset. Ám értelmezhetjük az ábrát egészen másképp is.

Kék: ég; sárga: a piramis napsütötte oldala; okker: a piramis árnyékos oldala
(Forrás: Facebook / AsapSCIENCE)

Ebben az esetben az ábrát realista, perspektivikus, fényképszerű ábrázolásnak fogjuk fel. Bár egy tipikus fényképre nyilván több részlet kerül, és ritka a kör alakú kép is, az értelmezés egyáltalán nem elképzelhetetlen. A fenti „jelmagyarázat” viszont a kétféle „olvasattal” játszik, hiszen egy képen nem szoktuk a színek értelmezését megadni. További csavar, hogy az ábra realisztikus ábrázolásként való értelmezését éppen azok az elemek adják meg, melyek a statisztikai adatok ábrázolásain jelennek meg, erősítve ezzel a kép kördiagramként való értelmezését.