-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az, hogy mit látunk, elsősorban értelmezésen, és nem magán a látványon múlik.
Tudjuk, hogy gyakran tudósok ugyanazokból az adatokból egészen különböző következtetésre jutnak. Gyakran így vagyunk a képek értelmezésével is – mindenki ismeri az olyan képeket, melyeken ugyanazokat a vonalakat hol kacsának, hol nyúlnak látjuk, vagy Salvador Dalí képét, melyen a hattyúk tükörképe elefántnak látszik. Egyértelmű, hogy a képeken csak foltok, vonalak vannak, nem kacsák, nyulak, hattyúk vagy elefántok. Ezeket csupán a mi értelmezésünknek köszönhetően kerülnek a képre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az, hogy mit látunk a képen, nagy részben függ az értelmezési környezettől is. Nézzük meg például ezt az alábbi infografikát, melyet az AsapSCINCE Facebook-oldala tett közzé.
A képen szeletekre vágott kört látunk. Az ilyen ábrákat eleve hajlamosak vagyunk kördiagramokként értelmezni – különösen, ha olyanokat olvasunk, hogy „infografika”, és ha tudjuk, hogy egy tudományos oldalról származnak. Magyarázat nélkül is látjuk, hogy bármit is jelentsenek a színek, a kékkel jelölt esetek az összes eset több mint háromnegyedét teszik ki, míg a fennmaradó esetek megint csak kb. háromnegyede a sárgával, maradéka az okkerrel jelölt eset. Ám értelmezhetjük az ábrát egészen másképp is.
![Kék: ég; sárga: a piramis napsütötte oldala; okker: a piramis árnyékos oldala](/media/kek-eg-sarga-a-piramis-napsutotte-oldala-okker-a-piramis-arnyekos-oldala.png)
(Forrás: Facebook / AsapSCIENCE)
Ebben az esetben az ábrát realista, perspektivikus, fényképszerű ábrázolásnak fogjuk fel. Bár egy tipikus fényképre nyilván több részlet kerül, és ritka a kör alakú kép is, az értelmezés egyáltalán nem elképzelhetetlen. A fenti „jelmagyarázat” viszont a kétféle „olvasattal” játszik, hiszen egy képen nem szoktuk a színek értelmezését megadni. További csavar, hogy az ábra realisztikus ábrázolásként való értelmezését éppen azok az elemek adják meg, melyek a statisztikai adatok ábrázolásain jelennek meg, erősítve ezzel a kép kördiagramként való értelmezését.