-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az, hogy mit látunk, elsősorban értelmezésen, és nem magán a látványon múlik.
Tudjuk, hogy gyakran tudósok ugyanazokból az adatokból egészen különböző következtetésre jutnak. Gyakran így vagyunk a képek értelmezésével is – mindenki ismeri az olyan képeket, melyeken ugyanazokat a vonalakat hol kacsának, hol nyúlnak látjuk, vagy Salvador Dalí képét, melyen a hattyúk tükörképe elefántnak látszik. Egyértelmű, hogy a képeken csak foltok, vonalak vannak, nem kacsák, nyulak, hattyúk vagy elefántok. Ezeket csupán a mi értelmezésünknek köszönhetően kerülnek a képre.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az, hogy mit látunk a képen, nagy részben függ az értelmezési környezettől is. Nézzük meg például ezt az alábbi infografikát, melyet az AsapSCINCE Facebook-oldala tett közzé.
A képen szeletekre vágott kört látunk. Az ilyen ábrákat eleve hajlamosak vagyunk kördiagramokként értelmezni – különösen, ha olyanokat olvasunk, hogy „infografika”, és ha tudjuk, hogy egy tudományos oldalról származnak. Magyarázat nélkül is látjuk, hogy bármit is jelentsenek a színek, a kékkel jelölt esetek az összes eset több mint háromnegyedét teszik ki, míg a fennmaradó esetek megint csak kb. háromnegyede a sárgával, maradéka az okkerrel jelölt eset. Ám értelmezhetjük az ábrát egészen másképp is.

(Forrás: Facebook / AsapSCIENCE)
Ebben az esetben az ábrát realista, perspektivikus, fényképszerű ábrázolásnak fogjuk fel. Bár egy tipikus fényképre nyilván több részlet kerül, és ritka a kör alakú kép is, az értelmezés egyáltalán nem elképzelhetetlen. A fenti „jelmagyarázat” viszont a kétféle „olvasattal” játszik, hiszen egy képen nem szoktuk a színek értelmezését megadni. További csavar, hogy az ábra realisztikus ábrázolásként való értelmezését éppen azok az elemek adják meg, melyek a statisztikai adatok ábrázolásain jelennek meg, erősítve ezzel a kép kördiagramként való értelmezését.