-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Ismét kitettél magadért értelmetlenségben. De legalább az kiderült, ho...2024. 11. 12, 21:30 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 7 Köszönöm szépen, átolvastam.. (seas.elte.hu/szigetva/papers/trier2024-slides....2024. 11. 12, 14:13 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azóta jobban értem a magyar múlt időt. Itt van pl. egy absztrakt erről...2024. 11. 11, 16:48 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 3 Ezt írtad: "....pl mond-t-a, erre séróból nem tudom a szabályt.." Úgy látszik...2024. 11. 11, 16:37 Szótekerészeti agybukfenc
-
ganajtúrós bukta: Kémiából és történelemből is nagyot alkottak ezek a srácok! :D Érdemes rá keresni!2024. 11. 11, 11:40 Bëlgát a magyarórára!
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Valamennyi háromszéki (Kovászna megyei) közintézményre kötelezően ki kell helyezni a kétnyelvű feliratokat – szólította fel az ottani intézményvezetőket György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és az erdélyi Krónika keddi beszámolója szerint a román kormány megyei képviselője a kormány Interetnikai Kapcsolatokat Felügyelő Főosztályától kért hivatalos állásfoglalást arról, hogy az állami közintézményekre vonatkozik-e a 215-ös törvény által biztosított kétnyelvűség.
A háromszéki prefektus néhány hete körlevélben javasolta az intézményvezetőknek, hogy ültessék gyakorlatba a kétnyelvűségre vonatkozó törvénykezést. Első nekifutásra azonban akadályokba ütközött az intézkedés, mert a prefektúra jogászai úgy tájékoztatták a kormány megbízottját, hogy a vonatkozó törvények nem egyértelműek.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az intézmény jogászai úgy vélték: bár a Románia által ratifikált, nemzetközi előírások megengedő jellegűek, a 215-ös számú helyi közigazgatási törvény csak a helyi önkormányzatokat és az alárendeltségükben levő intézményeket kötelezi arra, hogy szavatolják az anyanyelvhasználat jogát azokon településeken, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. Kovászna megyét 75 százalékban magyarok lakják.
Mivel a törvény az állami intézményeket nem sorolta fel, nem volt egyértelmű, hogy lehet-e ezeket kötelezni a kétnyelvűségre. György Ervin hangsúlyozta: a hivatalos állásfoglalásra hivatkozva most már kötelezheti a dekoncentrált intézményeket a kétnyelvű táblák használatára.
A kormánymegbízott elmondta: egyre több bejelentés érkezik az intézményhez, amelyekben a nyelvi jogokra vonatkozó hiányosságokra figyelmeztetik a prefektúrát. Míg korábban leginkább a román feliratok, a román zászló hiánya miatt tettek panaszt, az elmúlt hónapokban a magyarok is jelzik a törvénytelenségeket, a kétnyelvű feliratok hiányát, azt, ha rozsdás, megrongált magyar táblákat látnak, vagy azt, hogy az állami közintézményekben sem kifogástalan a román zászlók állapota.
Kovászna megyében a nyár folyamán robbant ki a „nyelvháború”, amikor Valentin Ionascu alprefektus – kihasználva, hogy felettese pihenőszabadságát tölti – a közintézményeket és a kereskedelmi társaságokat is felszólította: az elnevezések feltüntetésében ne használják a magyar nyelvet, vagy kötelező módon minden esetben használják a románt is.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat októberi ülésén elfogadta azt a szabályozást, mely szerint a város közterületén megjelenő hirdetések legalább 50 százalékának magyar nyelvűnek kell lennie. Antal Árpád polgármester korábban hangsúlyozta, a prefektúrának nemcsak a román, hanem a magyar nyelvhasználat felett is kell őrködnie.
A Krónika kedden arról írt, hogy a „nyelvháború” kitörése óta az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elkezdte monitorozni, miként valósul meg a kisebbségi nyelvhasználat a Kovászna megyei negyven dekoncentrált intézményben.
Nemes Előd, a civil szervezet háromszéki elnöke a lapnak elmondta: a közintézmények székházainak többségén, a homlokzaton megjelennek a kétnyelvű táblák. Hiányzik azonban a magyar felirat a prefektúra alárendeltségébe tartozó Gépjármű- és Gépjárművezetés-ellenőrző Hivatal, az Útlevélügyi Főigazgatóság, illetve az Állami Levéltár, a katonaság, rendőrség és csendőrség épületeiről.
Az EMI elnöke hozzátette: tapasztalatuk szerint a háromszéki közintézményekbe belépve mintha teljesen megszűnne a törvény hatálya, hiszen csak elvétve lehet találni magyar nyelvű közérdekű információkat, de hasonlóan rossz a helyzet az intézmények honlapjai esetében is, amelyek szinte kizárólag román nyelvűek.