-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szülői házirend megvédheti a gyermekeket az internetes veszélyektől. Magyarországon még mindig a televízió az uralkodó médium a gyermekeknél.
Azokban a családokban, ahol „házirend” szabályaihoz kötik az internet használatát, kisebb arányban érik negatív tapasztalatok a gyermekeket a világháló használatakor – derült ki a Symantec számítástechnikai biztonsági vállalat szerdán bemutatott legújabb tanulmányából.
A Norton Online Family tanulmánya 24 országban, összesen több mint 19 ezer résztvevő megkérdezésével készült.
Szerte a világon a gyerekek csaknem 62 százaléka vallotta be, hogy érték már negatív tapasztalatok az interneten, tízből négyen komoly veszélyekkel szembesültek – helytelen képeket kaptak idegenektől, zaklatták őket vagy a kiberbűnözés áldozataivá váltak. Azok, akik aktív tagjai a közösségi oldalaknak, még sebezhetőbbekké válnak bizonyos tartalmakkal szemben.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bebizonyosodott ugyanakkor a szülők felelőssége, hiszen az internethasználatra vonatkozó alapszabályok felállításával nagyon sokat tehetnek gyermekeik online védelméért – hangoztatta a szerdai sajtótájékoztató keretében Gombás László, a Symantec magyarországi szakértője. Ahol léteznek ilyen szabályok és követik is őket, a gyerekek alig több mint felét érik negatív élmények. Ezzel szemben a szabályszegőknél 82 százalékos az arány.
Minden bizonnyal sokat segítene a problémák elkerülésében az internethasználat oktatásának kiszélesítése. A tanárok 80 százaléka, a szülők 70 százaléka, a gyerekeknek pedig 44 százaléka gondolja úgy, hogy nem kapnak elég oktatást az online biztonságról.
A közösségi oldalak egyik legújabb, sajnálatosan növekvő jelentőségű jelenségére is felhívja a figyelmet a tanulmány: egyre terjed az úgynevezett cyberbaiting. Ennek során a gyerekek addig gúnyolják és hergelik tanáraikat, amíg azok zaklatott állapotba nem kerülnek. Reakcióikat a diákok felveszik, majd közzéteszik az interneten.
A kutatás szerint már minden ötödik tanár személyesen tapasztalta, vagy ismer olyan tanárt, aki átélte ezt a jelenséget.
A cyberbaiting nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanárok 67 százaléka véli úgy, hogy a tanulóikkal a közösségi oldalakon való barátkozás kockázatnak teszi ki őket. Mégis, 34 százalékuk hozzáadja baráti listájához a diákokat.
Magyarországon még mindig a televízió az uralkodó médium a gyermekeknél
Még mindig a televízió az uralkodó médium a 8-14 évesek körében, de az internetezés szorosan követi a televíziózást – számolt be a KID.COMM kutatási projekt eredményeiről a Nemzeti Média – és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának egyik tagja egy műhelybeszélgetésen.
A médiatanács honlapján szerdán közölt beszámoló szerint Vass Ágnes a kutatással kapcsolatban tartott műhelybeszélgetésen a projekt fő célkitűzésének nevezte, hogy feltárja a 8-14 éves, iskoláskorú gyerekek kommunikációs és médiafogyasztási szokásait és attitűdjeit. A kutatás keretében kétezer gyereket és szüleiket kérdezték meg személyes adatfelvétellel.
Vass Ágnes a kutatás lényeges megállapításait bemutatva kedden elmondta, hogy a 8-14 évesek majdnem mindegyike szokott internetezni, a megkérdezettek több mint fele napi gyakorisággal használja a világhálót. A 13-17 éves korosztály képviselőinek 44 százalékával fordult elő, hogy az elmúlt évben böngészés, online keresés közben pornográf oldalra tévedt, 47 százalékukkal pedig az, hogy böngészés közben durva, erőszakos jelenettel találkozott.
A kutatásból kiderült, hogy a szülők a korábbiakhoz képest nagyobb arányban támaszkodnak a gyermekeik számára megfelelő tartalom kiválasztásánál a korhatárjelzésekre mind a televízió, mind a mozi esetében. Vass Ágnes rámutatott, hogy ez a pozitív változás a médiatanács – széles társadalmi egyeztetést követően elfogadott – korhatár –besorolással kapcsolatos ajánlásának hatékony érvényesülését is elősegíti.
Az internetezés előretörése miatt ugyanakkor fontos a hatékony műszaki megoldások alkalmazása is a kiskorúak védelme érdekében. A médiatörvény szerint a káros médiatartalmak – mint a pornográfia vagy az erőszak nyers, közvetlen, naturális ábrázolása – csak akkor lehetnek hozzáférhetők, ha elérésüket valamilyen hatékony műszaki megoldással korlátozzák a szolgáltatók. A műszaki lehetőségekről a médiatanács szintén ajánlást tett közzé, amely elsősorban a szolgáltatók számára készült, de az abban megfogalmazottak a szülők számára is értékes információt hordozhatnak.
Az uniós irányelv szerint a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak ösztönöznie kell a médiaszolgáltatókat arra, hogy magatartási kódexeket dolgozzanak ki a gyermekprogramokat kísérő reklámokra, amelyek olyan táplálkozási vagy élettani hatással bíró táp – és egyéb anyagokat ajánlanak, amelyeknek túlzott mértékű bevitele nem ajánlott. A médiatanács tagja megjegyezte, hogy a jövőben Magyarországon is szükség lehet olyan normák elfogadására, amelyek – az egészséges táplálkozási szokások figyelembe vételével – a jelenleginél hatékonyabban védik a gyermekek érdekeit.