nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...
    2021. 01. 17, 23:10  A gyorsúszás is hungarikum?
  • Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...
    2021. 01. 16, 14:48  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...
    2021. 01. 15, 22:25  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...
    2021. 01. 13, 02:59  Százasak vagyunk?
  • nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...
    2021. 01. 13, 02:31  Százasak vagyunk?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A franciák végre ratifikálják...

Nagy többséggel elfogadta a francia nemzetgyűlés azt az alkotmánymódosítást, amellyel lehetővé válhat a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikációja.

MTI | 2014. február 1.
|  

A képviselői indítványt 361 képviselő támogatta, 149 nem ellenében, ami az alkotmánymódosításhoz szükséges háromötödös többséget meghaladja. Amennyiben a szenátus tagjai is hasonló arányban támogatják a javaslatot, egy hasonló tartalmú tervezetet terjeszt a kormány a két ház együttes ülése, a kongresszus elé elfogadásra.

Képviselői javaslat alapján ugyanis csak abban az esetben lehetséges alkotmánymódosítás, ha azt népszavazáson is jóváhagyják az állampolgárok. A kormány tervezetét azonban referendum nélkül is elfogadhatja a kongresszus.

Az Európában beszélt helyi és kisebbségi nyelvek védelme és támogatása érdekében az 1992-ben megszületett nemzetközi egyezményt az Európa Tanács 47 tagja közül 33 írta alá, s 25, köztük Magyarország már ratifikálta. A francia kormány 1999-ben aláírta az egyezményt, de alkotmányos problémák miatt a parlament eddig nem hagyta jóvá. Az alkotmánytanács határozata szerint ugyanis a charta több szempontból is a francia alkotmányba ütközik, amely kimondja, hogy a köztársaság nyelve a francia, valamint nem ismeri el a kisebbségeket.

Nyelvek és nyelvjárások franciaországban
Nyelvek és nyelvjárások franciaországban
(Forrás: Wikimedia Commons / Hellotheworld / CC BY-SA 3.0)

Az alkotmánytanácsi döntés az elmúlt 15 évben nem akadályozta meg a médiát és az oktatási rendszert a charta és a regionálisnyelvek (baszk, breton, elzászi, katalán, korzikai, kreol) népszerűsítésében, amit helyi szinteken az önkormányzatok is támogatnak. A charta elfogadása ehhez nyújthat törvényes alapot.

A törvényjavaslat szerint az alkotmány kiegészülne egy olyan passzussal, amely szerint a parlament „ratifikálhatja a chartát”, valamint egy nyilatkozattal, amely figyelembe veszi az alkotmánytanács ellenvetéseit. Ez a nyilatkozat megerősítené, hogy a francia nyelv használata minden olyan jogi személy számára kötelező, amely közfeladatot lát el, valamint természetes személyek közötti kapcsolttartásban a közigazgatásban és a közintézményekben kötelező marad.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X