-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A magyar megnevezés egyedülálló – formulájának, azaz a formula helyetti formának köszönhetően.
Sok okunk lehet szidni a Wikipédiát, felidézhetjük hibáit, megbízhatatlanságát, de vannak dolgok, amelyekre nagyon jó. Így például ha szeretnénk tudni, valamit hogy neveznek más nyelveken, sokkal jobb lehet a szótáraknál – különösen, ha olyan kifejezésekről van szó, melyeket a szótárak nem mindig tartalmaznak, vagy éppen megbízhatatlanok. A Wikipédia ugyanis módszeresen egymás mellé rendezi a különböző nyelvű, de azonos témájú szócikkeket, és egy kattintással megnézhetjük, hogy hívják ugyanazt a dolgot egy másik nyelven. (Persze az óvatosság itt sem árt: mivel az összerendezés automatikus, előfordulnak hibák.)
Ezt a módszert alkalmazhatta volna Gábor is, amikor a következő kérdéssel fordult hozzánk:
A Forma-1 csak a magyar nyelvben Forma-1? Nemzetközileg Formula-1. Hogy terjedt el ez Magyarországon?
Ha csak a latin betűs neveket nézzük, akkor láthatjuk, hogy a Forma egészen pontosan így tényleg csak a magyarban jelenik meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy „nemzetközileg” a Formula lenne a kizárólagos alak, hiszen számos hasonló alakot találunk: Fórmula, Fòrmula, Formúla, Formuła, Fformiwla, Formule, Formulė, Formulo, Formulenn, Foirmle, Formel, Vormel, sőt vietnamiul Công thức. Ezek – természetesebben az utóbbi kivételével – csak annyiban állnak közelebb az angolban is használt Formula alakhoz, hogy megőrzik az -(u)l- elemet (bár pl. a lengyel ezt is módosítja: az ł úgy ejtendő, mint az angolban általában a w).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A verseny nevében a formula latin eredetű, és itt ’szabálykönyv’ jelentésű – a szónak egyébként van ’vázlat’, ’szerződés’, ’szabályozás’, ’szabály, módszer’ jelentése is. A formula a forma kicsinyítő képzős alakja, eredeti jelentése tehát ’formácska’. Az autóverseny elnevezésében a szó arra a szabálykönyvre utal, amely az autók műszaki paramétereit határozza meg. (A vietnami thức is szabályra utal, ebben a kapcsolatban a công jelentését nem sikerült meghatároznunk – talán majd valamelyik kommentelőnk.)
A magyar idegen szavak szótárai általában tartalmazzák a formula szót, méghozzá ’szabály, előírás’, ’(szöveg)minta’, ’utasítás’, ’képlet’, ’recept’ stb. jelentésekben. Ennek ellenére, úgy tűnik, a magyarban nem használjuk a szót: a magyar weben való keresés sem jár eredménnyel, a találatok, vagy angol nyelvűek, vagy autóversenyzéssel kapcsolatosak (illetve egyszerre a kettő), továbbá tulajdonnevek (pl. cégnevek, terméknevek) elemei. Sajátos még alkalmazása az (egyedülálló) formulájának köszönhetően szókapcsolatban különböző élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikai és tisztítószerek reklámjaiban: ezekben ’képlet’ vagy ’recept’ lehet a jelentésük.
Ebből a szempontból érthető, hogy a Formula elnevezést annak idején nem vették át. Az kevéssé érthető, hogy miért éppen a formát érezték megfelelőnek, hiszen ez, bár bevett szó, egyáltalán nem használatos ’szabálykönyv’ vagy hasonló jelentésben. Hogy ez a „magyarítás” mikor történt meg, azt sajnos nem tudjuk megállapítani. Ami biztos, hogy 1984-ben Dávis Sándor már A Forma 1 világbajnokság története címen ad ki könyvet, és Jakab József A megégett ember és társai (Niki Laudáról és más pilótákról szóló) kötetében is a Forma 1 megnevezést használja. Az egész mögött tudatos döntést lehet sejteni – de hogy ezt ki és miért hozta, és mások miért mentek utána, azt sajnos nem tudjuk.