@Fejes László (nyest.hu): és mennyire hihetünk azoknak, akik elmagyarázzák, hogy mennyire lehet hinni a személyes beszámolóknak?

@Fejes László (nyest.hu):

Igen, bár a 20. század elején tértek át a latin betűs írásra, léteznek kínai írásjegyszótárak is (nekem is van), de vannak olyan vietnámi-idegen nyelvű szótárak, ahol a sino-vietnámi szókincs esetében az eredeti kínai írásmódot is feltüntetik. Szóval nem lehetetlen a sino-vietnámi szókincs kínai írásmódjával találkozni.

(Ráadásul az utóbbi pár évben a Japánban japánul tanuló ázsiai diákok leginkább vietnámiak, így a kandzsioktatás és a sino-vietnámi szókincs óhatatlanul összekapcsolódik.)

@lcsaszar: www.nyest.hu/renhirek/mennyire-hihetunk-a-szemelyes-beszamoloknak

@Fejes László (nyest.hu): „A kezdetektől, de minimum a 60-as évektől így nevezzük..” Adatok?

Saját gyerekkori emlékeim...

@lcsaszar: „Úgy gondolom, a forma szó a formula népies "fordítása", mivel a formulának nincs értelme magyarul, de a forma szó elterjedt a köznyelvben.” Ezt írtam én is.

„Biztosan közrejátszik, hogy a versenyautó olyan "formás".” Ezt azért alá kéne támasztani. Magyarul fomrának max. az angolul formulának nevezett versenyeket nevezzük, pedig máshol is vannak dizájnos kocsik...

„A kezdetektől, de minimum a 60-as évektől így nevezzük..” Adatok?

@elhe taifin: Én csak a công-ról beszélek, egyrészt egyébként sem kezdenék kínai írásjegyekre keresni, másrészt ugye a vietnamit latin betűkkel írják...

„Japán szemmel kissé fura, ha vietnámiak a forma 1-t 公式-nek hívják :)” Na jó, de hol láthatnak ilyet? Mire a vietnamiak forma-1-ről halhattak, már rég latin betűkkel írtak...

Úgy gondolom, a forma szó a formula népies "fordítása", mivel a formulának nincs értelme magyarul, de a forma szó elterjedt a köznyelvben. Biztosan közrejátszik, hogy a versenyautó olyan "formás". A kezdetektől, de minimum a 60-as évektől így nevezzük..

@Fejes László (nyest.hu): Igen, egy-egy írásjegynek több jelentése is lehet, és a 2 vagy annál több összetételek jelentése is nyelvenként eltérő lehet (Mármint a kínai kultúrkör nyelveiről van szó. Afféle hamis barátok).

Pl a 公式 megvan a japánban is (sino-japán olvasata kósiki), de itt inkább "hivatalos" illetve "képlet" jelentésben használatos. Japán szemmel kissé fura, ha vietnámiak a forma 1-t 公式-nek hívják :)

@elhe taifin: A thức-ra az order fordítást találtam, a công-ra volt public, de több más is (pl. the is!), úgyhogy gondoltam, jobb vele az óvatosság. Mondjuk a „hivatalos szabály” már egész közel áll az eredetihez! :)

@Fejes László (nyest.hu):

Sino-vietnámi olvasatban ( thức) :)))

(式: módszer/ képlet / típus/ szertartás)

公 (công): hivatalos / nyilvános

@elhe taifin: „A 式 meg szerepel a cikkben :)” Hol?

@Fejes László (nyest.hu):

Maga a 方程式 egy 19. századi angol-kínai szótárban (英華字典) az "Equation" fordításaként használatos, de a 方程 része egy ókori kínai matematikakönyvben (九章算術) már felbukkan. Ha minden igaz, 方: összevet, összehasonlít + 程: mennyiség . A 式 meg szerepel a cikkben :)

@elhe taifin: „egy szép sino-vietnámi összetétel” Na jó, de miből? :)

@elhe taifin: „Kínai: 方程式.” És ez szó szerint hogy értendő?

@elhe taifin:

Kínai: 方程式.

Ezzel szemben a kínai kultúrkör más nyelvei lefordítás helyett inkább a "formula" szót vették át, valószínűleg az angolból:

japán: フォーミュラ fómjura

koreai: 포뮬러 p'omjullŏ

"Công thức"

A chunom.org szerint ez egy szép sino-vietnámi összetétel:

公式　công thức - formula