-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Rubens és Michelangelo titkait fedték fel az új háromdimenziós szkennelési technológiák, amelyek azt is elárulják, ha a mesterek munkájába itt-ott tanítványaik is besegítettek.
Évszázadokon át biztosra vette mindenki, hogy Anthonys Van Dyck (1599–1641) flamand festő ifjúkori portréját tanítómestere és honfitársa, Peter Paul Rubens (1577–1640) festette. A XXI. századi technológia viszont felfedte, hogy önarcképről van szó: a vizsgálatok során az ecsetkezelést elemezték a kutatók, akik azt találták, hogy a képet szinte rétegenként építette fel az egykori művész, újra és újra revideálva a részleteket. Ez a munkamódszer egyáltalán nem volt jellemző Rubensre, aki, mielőtt munkához látott volna, már határozott elképzelésekkel rendelkezett az elkészítendő festményről. Sohasem változtatta meg a már megfestett dolgokat, így a 3D-s vizsgálat során ecsetkezelése egészen más képet mutatott – olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A háromdimenziós eljárással megvizsgálták Michelangelo (1475–1564) Palestrinai Piéta márványszobrát is, és mint a vésőnyomok itt-ott elárulják, az 1555 táján készült alkotásba besegített a mester valamelyik tanítványa. Mint David Arnold, a Brightoni Egyetem professzora rámutat, a 3D-s eljárások megváltoztatják a művészettörténészek munkáját.
„Most kezdjük csak megérteni, hogy milyen kérdések válaszolhatók meg ezek segítségével, amelyek révén nemcsak az alkotó kiléte állapítható meg, hanem felmérhetők például a műalkotásokat ért károsodások is, ezáltal hatékonyabb lehet a restaurátorok munkája” – magyarázta David Arnold professzor.