-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A rénszarvasagancsba vésett stilizált lovat az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek.
Az eddig megtalált egyik első ember alkotta kőkorszaki „kisplasztika” lehet az 14 ezer éves rénszarvasagancsba vésett stilizált ló, amelyre egykoron Franciaországban bukkantak. Az agancsot valamikor 1830 és 1840 között találták Nechersben, és a brit Természettudományi Múzeum hatalmas gyűjteményében őrizték. Tudományos jelentőségét azonban csak most tudták megfejteni a múzeum szakemberei.
A francia falu papja, Jean-Baptiste Croizet bukkant rá az ősi szarvagancsra. Ember által ennél korábban készített vésett kisplasztika még nem került elő a világon, ezért feltételezik a kutatók, hogy ez az első vagy az egyik első ilyen megtalált kőkori lelet. A British Museum 1848-ban szerezte meg egy nagyobb gyűjtemény részeként 440 fontért, mai értéken 25,5 ezer fontért. Amikor a természettudományi múzeum 1881-ben kivált a British Museumból, az agancsba vésett lovat kiállították, ám később, jelentőségét nem ismerve, a múzeum raktárába került.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az utolsó jégkorszak vége felé készíthették kőkorszaki emberek. Bár ezek az emberek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, és még azelőtt éltek, hogy el kezdtek volna növényt termeszteni, az állatokat háziasítani, gyakorlott műszaki emberek, művészek voltak – olvasható a phys.org hírportálon. Az ábrázoló művészet legősibb emberi műalkotásainak azokat az elefántcsontból készült állat- és emberfigurákat tartják, amelyeket Németországban találtak. Ezek 35-40 ezer évesek lehetnek és a felső-paleolit korban, az aurignaci kultúra emberei készíthették.