Grétsy László, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke a díjátadón elmondta, hogy a 145 pályamunkából több mint negyven a határon túlról érkezett, nagyobbrészt Erdély területéről, de küldtek dolgozatokat Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából is. A pályázók közül nyolcan voltak húsz éven aluliak, a legfiatalabb munkát egy tizenkét éves tanuló adta be, a legidősebb jelentkező 86 éves.

Mint Grétsy László kiemelte, nagyon nehéz dolga volt a bírálóbizottságnak, mert „zömmel nagyon színvonalas pályamunkák futottak be”. Ezért az eredetileg kitűzött hat díjat megosztották, valamint három különdíj kiosztása mellett döntöttek.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Emlékeztetett arra, hogy az először 1999-ben meghirdetett pályázat célja a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat megerősítése, valamint az anyanyelv ápolása, művelése, „becsben tartása”. Hozzátette, hogy a dolgozatok „legjavát” az idén is kötetbe szerkesztik, a könyvet a pályázók, valamint egyetemi, főiskolai tanszékek kapják meg.

Szőcs Géza, a NEFMI kultúráért felelős államtitkára beszédét Cserép László, a minisztérium közművelődési főosztályvezetője olvasta fel. Üzenetében az államtitkár felidézte: az Országgyűlés múlt hétfőn egyhangúan úgy döntött arról, hogy november 13-át a magyar nyelv napjává emeli, 1844-ben ugyanis ezen napon tették a magyar nyelvet államnyelvvé.

Szőcs Géza üdvözölte a nagy számú pályázatot, valamint kiemelte: „a nemzeti önazonosságunk talpkövének számító magyar nyelv védelme, fejlesztése, a normatív nyelvhasználat képviselete intézmények, szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége”.

Az anyanyelvi pályázat első díját megosztva kapta Lőrincz Ilona Székelypálfalva beszélő helynevei, Szilvási Csaba Szatmári helynevek igézetében és Bencze Imre Tehénnyergelők című munkája. A díjjal 250-250 ezer forint is jár.

A 150-150 ezer forinttal járó második díjat Soós Sándor A dunakanyari út menti szakrális emlékek elnevezésének tanulságai és magyarázatai, Király Lajos Tíz Somogy megyei község helyneveinek névtani tanulságai, valamint Mihály Tibor Oroszhegy helynevei című dolgozata kapta.

A harmadik díjat Sebő József A bakony-balatoni táj beszélő nevei, Salamon Ferenc Sándor Érdekes háromszéki helynevek, különös tekintettel Csernáton helyneveinek vizsgálata című műve, K. Német András Ráctemplom, Pusztaszentegyház, Templomhely. Elpusztult középkori templomok emléke földrajzi helyneveinkben - különös tekintettel Tolna megyére elnevezésű pályamunkája kapta. Szintén harmadik díjjal jutalmazták Kiss Kálmán Túrterebes földrajzi neveinek története című munkáját.

A negyedik díjat négy pályázó, Sylvester János, Erdélyi Erzsébet, Schön Mária-Harmath Lajosné, Dénes József Attila, Varga-Dobai István, valamint Kiss Mónika kapta megosztva.

A NEFMI különdíját Bura László vehette át Helyneveink érdekességei, tanulságai, nép magyarázatai című munkájáért. Az Anyanyelvápolók Szövetségének különdíjait Fercsik Erzsébet és Raátz Judit a Keresztnevek a földrajzi nevekben - a földrajzinév-adás motivációi című dolgozata, valamint Tóth Ilona A helynevek rendszere a kárpátaljai Szőlősgyula nyelvhasználatában című pályázata kapta. A szövetség további 21 elismerő oklevelet is kiosztott.