-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az előítéletesség és a kirekesztés nem szép dolgok, de időnként szükségesek. Legalábbis ahhoz, hogy előadhassuk a róluk szóló darabokat. Akik toleránsak és befogadók, lemaradhatnak a művészeti élményről.
A közismert My Fair Lady című musicalben Eliza Doolittle-t, a műveletlen virágáruslányt Higgins professzor megtanítja úgy beszélni, hogy a legfelsőbb körökben is maguk közé tartozónak vélik. Az eredeti angol darab persze az angol kiejtés sajátosságaira, a londoni kiejtési szokásokra és azok társadalmi megítélésére épül – nem kevés nehézséget okozva a fordítóknak.
Most, hogy a finnországi Kotka városában ismét bemutatják a darabot, új finn fordítás készült – számolt be az YLE. A korábbi finn fordításban – akárcsak az angol eredetiben – Elizának a diftongusokkal gyűlt meg a baja. Ez azonban nem hangzott túl meggyőzően, hiszen ezek kiejtése a finnek számára nem okoz gondot, nincsenek olyan megbélyegzett vagy magas presztízsű változatok, amelyekben különbözőképpen ejtenék a diftongusokat. (Igaz, a egyes diftongusok ejtésében vannak a nyelvjárások között különbségek, és a beszélt nyelvben is egyszerűsödnek bizonyos kettőshangzók.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az új fordításban Elizának a [b], [d], [f] és [g] mássalhangzókkal gyűlik meg a baja. Ezek közül a [b], az [f] és a [g] a finn irodalmi nyelvben is csupán idegen szavakban fordul elő, a [b] és a [g] ejtése meglehetősen fakultatív ([p]-t, illetve [k]-t ejtenek helyettük, pl. a bussi ’autóbusz’ ejtése megegyezhet a pussi ’zacskó’ ejtésével), az [f] viszont a legtöbb finn számára nem okoz gondot. Persze ez sem igaz mindenkire és minden esetben: az alábbi reklámban a lappföldi férfi azt kérdezi a „déli” turistától, hogy miért nem használ a szúnyogok ellen ohvit – azaz Off szúnyogriasztót.
A [d] esetében viszont egészen más a helyzet. A finn irodalmi nyelvben megvan, sőt, ritkának sem mondható a [d]. Ez azonban sajátos módon alakult ki. Helyén valamikor olyan hang állt, amilyet az angol helyesírás th-val jelöl pl. a this vagy a that szavakban: ezt dh-val, majd később egyszerűen d-vel írták. Ezt a hangot svéd anyanyelvű finnek a hozzá közel álló svéd [d]-vel helyettesítették. Mivel a svéd anyanyelvűek fontos szerepet játszottak a finn nemzeti ébredésben, ez az ejtésmód vált normává, illetve ez az ejtés vált általánossá ott, ahol jelentős számú svéd nyelvű kisebbség élt. Eközben azonban ez a hang a keleti nyelvjárásokban kiesett, a nyugati nyelvjárásikban viszont [r]-ré, ritkábban [l]-lé vált. Csak Pori környékén, egy szűk területen maradt meg az eredeti ejtése a 20. századig. Mindenesetre a mai finn nyelvjárások túlnyomó többségében nincs [d] hang.
(Forrás: Wikimedia Commons)
El tudnánk tehát képzelni, hogy a finn fordításban Higgins professzor nagy feladata a [d] ejtésének megtanítása (Elizának pedig megtanulása) lenne. Csakhogy ez sem adná vissza ugyanazt a helyzetet, amely az angol nyelvű eredetiben szerepel. A finneknél ugyanis egyáltalán nem bélyegzik meg azt, aki nem ejti „rendesen” a [d]-t – sőt, általában semmilyen ejtésmód megbélyegzése nem általános. Éppen ezért szegény fordító helyzete reménytelennek mondható.