nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Régi hagyomány
a polgári repülőgépek lelövése

Bár senki sem tartja tisztességes dolognak a fegyvertelenek ellen elkövetett támadást, ezek ugyanúgy részei a háborúknak, mint mondjuk egy elcsalt választás vagy népszavazás.

Fejes László | 2015. június 16.
|  

Csaknem egy évvel ezelőtt, 2014. július 17-én az oroszbarát ukrajnai szeparatisták Donyeck térségében lelőtték a A Malaysia Airlines 17-es számú járatát. A repülőgépet Buk légvédelmi rakétával lőtték le, a kilövőegység később Oroszország felé elhagyta a területet. De nem ez volt az első eset, hogy Oroszország által támogatott szeparatisták polgári repülőgépeket lőttek le. 1993 szeptemberében abház lázadók három nap alatt Szuhuminál a Transair Georgia három repülőgépét semmisítették meg – az egyikét a földön, miközben az utasok beszálltak. (Számos polgári repülőgépet semmisítettek meg a földön az ukrajnai szakadárok is a donyecki repülőtérért folyó csatában is – ezeken azonban utasok és személyzet sem voltak.)

A polgári repülőgépek támadásának megvan a szovjet hagyománya. 1983. szeptember elsején a Koreai Légitársaság 7-es számú járatát lőtték le. A gép New Yorkból Alaszkán keresztül repült Szöulba, de navigációs hiba miatt Kamcsatka és a Szahalin-szigetek fölé tévedt. Az akcióhoz állítólag az is hozzájárulhatott, hogy azon az éjszakán éppen egy ballisztikus rakétát akartak tesztelni, ám ezt egy nemzetközi szerződés tiltotta volna. De nem ez volt az első eset, hogy a szovjet légvédelem egy eltévedt koreai utasszállítót lőtt le: 1978. április 20-án az ország másik végében, a Kola-félsziget felett lőtték le a légitársaság 902-es járatát. Ennek a gépnek sikerült kényszerleszállást végrehajtania, így a rakéta becsapódásakor meghalt két utas kivételével mindenki túlélte az incidenst – néhány nap múlva őket szabadon is engedték.

Ám a polgári repülőgépek elleni szovjet támadások még  csak nem is a hetvenes években kezdődtek, hanem harminc évvel korábban. Éppen 85 évvel ezelőtt, 1940. június 16-én a Vörös Hadsereg megtámadta Észtországot. A támadás előtt néhány nappal a szovjetek blokád alá vették Észtországot. Két nappal a támadás megindítása előtt, 1940. június 14-én szovjet bombázók lelőtték a finn Aero O/Y Kaleva nevű utasszállító repülőgépét, egy Junker Ju 52-estez volt a történelemben a második eset, hogy egy ország hadserege polgári gépet támadott meg, de az első esetben ez háborús időszakban történt, és az ellenség járata ellen, ráadásul valószínűleg abban a hiszemben, hogy az ellenséges állam elnökének fia utazik a gépen.

Finnország és a Szovjetunió között ekkor éppen béke volt: március 13-án élettbe lépett a moszkvai béke, melynek értelmében a téli háború után Finnország sikerrel őrizhette meg függetlenségét, de elvesztette területének 10%-át, beleértve az ország második legnagyobb városát, Viipurit. A lakosság 12% százalékát kellett evakuálni a szovjetek által elfoglalt területekről. Finnország elvesztette vízierőmű-kapacitásának harmadát is. Karjala elvesztése kulturális okokból érzelmileg is nagy csapás volt.

A lelőtt repülőgép néhány évvel korábban Helsinki repülőterén
A lelőtt repülőgép néhány évvel korábban Helsinki repülőterén
(Forrás: Wikimedia Commons / Helsingin Sanomat Oy/HS Arkisto)

A gép utasai között volt két francia diplomata, akik több mint 120 kilogrammnyi diplomáciai postát is vittek magukkal. A támadás célja minden bizonnyal a diplomáciai posta megszerzése, de legalábbis az országból való kijutásának megakadályozása volt. Ezt erősíti meg, hogy a gép tengerbe zuhanása után nem sokkal egy szovjet tengeralattjáró emelkedett a felszínre, és összeszedték a vízben lebegő diplomáciai dokumentumokat. Mellesleg pedig kifosztották azokat az észt halászokat, akik valamivel előttük érkeztek a becsapódás helyszínére.

A megszállt balti államokban, köztük Észtországban a szovjetek elcsalt választásokkal bábkormányokat neveztek ki, melyek aztán kérték államuk felvételét a Szovjetunióba. Utolsóként 1940. augusztus 6-án Észtország vált a Szovjetunió tagállamává. Egy év sem telt el, 1940. júniusában a náci Németország szállta meg a balti tagállamokat – függetlenségüket nem állították helyre. Finnország visszafoglalta  elvesztett területeit és további területeket is. A Szovjetuniónak, mely a háború során hatalmas veszteségeket szenvedett, csak 1944 tavaszán sikerült újra megszállnia a Baltikumot. Habár a balti államok már 1988-89-ben jelezték függetlenségi törekvéseiket, az államszövetség felbomlásáig, 1991 szeptemberéig nem ismerték el függetlenségüket. Az orosz csapatok csak 1994 nyarának végére hagyták el a balti államok területét, de néhány bázison még akkor is maradtak csapatok. Finnországnak ismét sikerült megőriznie függetlenségét, de további területeket is elvesztett, köztük kijáratát az Északi-tengerre.

A háborúk, az etnikai és politikai tisztogatások áldozatai mellett persze a polgári repülőgépek elleni támadások áldozatainak száma eltörpül.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
43 GéKI 2015. június 20. 10:59

@zegernyei: ( 40 )

Egyetértek Önnel!

Én megmondtam a @Fejes Lászlónak, hogy Ő félreérti az ÖN írásait, azok nem „humoros – irónikus” írások, mint azt Ő gondolja, hanem azok tartalma véresen komoly „finnugrizmus” – amelyet egy hithű „finnugrisztikus” publikál.

Azt is megírtam neki, hogy gondolkodjon el az ÖN további támogatását illetően… Én ennél többet, egy „illen blogon” belül nem tehetek.

Mindenkinek meg van a magához való esze… kinek több… kinek kevesebb… azzal kell gazdálkodnia…

42 Untermensch4 2015. június 20. 10:00

@GéKI: A korábbiak alapján jó okkal feltételezhetnéd hogy a humor beazonosítását nem feltétlenül 100%-os pontossággal sikerül megvalósítanod. Ebben az esetben tévesen humorként azonosítottál egy közlést ami nem volt az. Egyébként benne volt a lehetőség hogy humornak szánja és benne volt az a lehetőség is hogy az általam nem részletezett repülős sztori mellékkörülményeire utal, s végül győzött occam borotvája és a mozgási energiára utalt. De ezen nem kellene így megsértődni, se neked se nekem. Azért van "többfordulós" hozzászólási lehetőség hogy a félreértéseket feldolgozzuk.

41 szigetva 2015. június 20. 08:32

@Krizsa: „a hiv. nyelvészet által elejétől végig "védnökölt" Czuczor konferenciák” A hiv. nyelvészet csak onnan látszik, ahonnan te nézed. Annak viszont örülök, hogy korhely láthatóan célba talált, hiszen nem tudod kimutatni, miben különbözik a fejtegetése a tieidtől. (Csak abban, hogy ő idétlenkedik, te viszont komolyan gondolod.)

40 zegernyei 2015. június 20. 08:23

@GéKI: "Vagy azt próbálja meg, előadni, hogy csak viccelt ( ld:@zegernyei )"

Ejnye, GéKl bácsi! Már megint füllent! Sehol sem írtam, hogy csak vicceltem.

39 Krizsa 2015. június 20. 08:02

@GéKI: A "zöldségtermesztő" gyökösködés,

a hiv. nyelvészet által elejétől végig "védnökölt" Czuczor konferenciák egymásutánja,

a hátrafelé nyilazásos nagymagyar hűde vásározás

- mind a hivatalos tudomány önvédelmi termékei (csalása).

Hogy az "áltudományoknak", ne higgyen senki.

Tegnapi szép példa erre a "Mit képvisel a képviselőfánk" cikk alatt a "korhely" nicknév egészoldalas (vicces) idétlenkedése.

Ha a Nyest az ilyesmit (én csak 3 éve látom, de nyilván már az elejétől) nap, mint nap, folyamatosan megtűri, és még csak ki se takarja a ninckneveket, mint (egyedül, s ilyenre nincs több példa:-))) az enyémet),

akkor ez is a Nyest feladatai közé tartozik.

38 GéKI 2015. június 20. 07:40

@Fejes László (nyest.hu): ( 36 )

Nem tudom, milyen „szakemberről” beszélsz. Remélem, nem azt nevezed szakemberségnek, hogy a „finnugrizmust” – szovjet tudósoktól tanultátok, a kommentezőknek szóló „bugris” megjegyzéseiteket, meg a magyaroktól.

renhirek.blogspot.hu/2010/07/placeborol-2.html

Egy mondatot azért kiemelek.

A kötet egészét jellemzik a dehonesztáló kifejezések, ezek közül csak a bevezetőből idéznék néhányat: „dilettáns”, „tanulatlan, műveletlen és gyakran gátlástalan”, „józan gondolkodásra képtelen” (7), „szajkózzák a sarlatánságokat”, „tömény butaságok”, „legfeljebb népbutításra alkalmasak”, „botcsinálta szakemberek”, „belekotnyeleskednek” (8), „könyvelőből, birkapásztorból vagy munkásőrből avanzsált csodadoktorok”, „tücsköt-bogarat összehordó tudálékoskodók”, „kardcsörtető és handabandázó dilettánsok”, „hisztérikus epidémia” (9), „butaságok”, „zavaros vagy éppen értelmezhetetlen kinyilatkoztatás”, „zöldségtermesztők”, „zavaros elméletek”, „tömény butaság”, „dilettáns elmeszülemények”, „vadnál vadabb ötletek” (10).

Ugye ismerősek a kifejezések! - Most már azt is tudjuk, hogy honnan „tanultátok”…mert hogy még ezt sem magatoktól találtátok ki…

Csakhogy „stílusos” legyek, megidéznék egy vérbeli történelmi klasszikust: ( uiliores homines essent tocius mundi) :) :(

37 GéKI 2015. június 20. 07:08

@Untermensch4: ( 34

":(" utalt rá hogy élőben nem vicces hangsúllyal hangzott volna el,"

Igen – minden „bunkó” erre szokott hivatkozni. Vagy azt próbálja meg, előadni, hogy csak viccelt ( ld:@zegernyei ) – vagy mint most, a @Fejes László, hogy csak félreértették, ő bizony ezt nem humornak szánta. Elég szánalmas… a „dunaparti cipős” is megpróbálkozott vele… nem jött be neki sem… a haverjain kívül senki nem hitte el neki … :( :(

36 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 19. 11:20

@Untermensch4: Szakemberhez kérdéssel foglalkozunk, ő kész vádakkal állt elő. Sőt. „Virág elvtárs, ez az ítélet.”

35 Untermensch4 2015. június 19. 11:13

@Fejes László (nyest.hu): Tulajdonképpen szakemberhez fordult... nyelvi-közlési problémával egy nyelvészhez, aki pont személyesen járatos az adott kérdésben(-válaszban)... :)

34 Untermensch4 2015. június 19. 11:12

@GéKI: "Úgy vélem a humornál sem állunk mi oly távol egymástól, mint az úgy, első ránézésre tűnik." Valóban, ami a különbség lehet ránézésre azt az okozhatja hogy (némi "önképzés" eredményeképp) a megsértődés vagy zaklatottság érzése helyett én "hirtelen felindulásból" hajlamosabb vagyok humorizálni mint idegeskedni. A csere megéri mert egyrészt a viccen ugyanúgy össze lehet veszni mint a komoly reakción, másrészt ha mégsem ez történik akkor mindenki vidámabb és a kevesebb stressz miatt tovább élünk, harmadrészt a "full contact" veszekedők látványához képest a közönség is jobban szórakozik. És újra az örök mumus, az írásbeli kommunikációs csatorna torzító "sávszélessége": a holttestek összeszámlálásánál a ":(" utalt rá hogy élőben nem vicces hangsúllyal hangzott volna el.

33 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 19. 10:32

@GéKI: Sajnos egy repülőgép lezuhanásakor a holttestek olyan mértékben roncsolódhatnak, hogy nehéz őket azonosítani, még az is előfordulhat, hogy az utasok megszámlálása is problémát jelent. Ez tény, ezzel kapcsolatban semmiféle visszavonnivalóm nincs.

Amennyiben a hozzászólásban humorizálást, vagy annak szándékát vélted felfedezni, az a magad problémája. Ha nem tudod rendezni, esetleg fordulj ezzel kapcsolatban szakemberhez.

32 GéKI 2015. június 19. 09:57

@Untermensch4:

Abszolúte egyetértünk. Igazad van a kitörlés nem helyes, én csak „hirtelen felindulásból” nem gondoltam végig rendesen, de segíteni akartam neki, hogy „revideálja” azt a mondatot. De igazad van, vonja vissza, vagy erősítse meg. Ha nem vonja vissza azzal megerősítette.

Úgy vélem a humornál sem állunk mi oly távol egymástól, mint az úgy, első ránézésre tűnik.

31 Untermensch4 2015. június 18. 22:52

@GéKI: A maláj gép lelövésének minimum a "f.sznak kell röpködni, háború van" mém miatt van nyelvészeti vetülete. Most akkor a humorhoz hasonlóan nem érted az erkölcsi felvetésemet? A megjelentetett megszólalás utólagos kitörlése sztem nem helyes. Hozzáfűzött helyreigazítás vagy "vélemény fenntartása" igen. Az utólagos törlés olyan mint a visszamenőleges törvénykezés vagy a szovjet nagylexikon már kinyomtatott és kiküldött példányaiból annak a lapnak a kivágatása amin Berija volt.

30 GéKI 2015. június 18. 20:53

@Untermensch4:

Csak akartam neki adni még egy esélyt – mielőtt végleg törlöm az „összes nickjét, az összes hozzászólásával együtt”… – a fejemből.

Mert mondjuk, olyan klasszikusokat nem akartam idézni, mint:

„Na és, mit gondolnak a nyelvek eredetéről a kőfaragók meg a balett-táncosok? Annyi közük nekik is van hozzá, mint az archeogenetikusoknak.”

„Amúgy tiszteletre méltó, de miért vitatkoznak a nyelvészek azon, hogy milyen volt az őshaza, és abban hogyan helyezkedtek el a különböző alapnyelvi csoportok? Semmi közük hozzá.”

Miért foglakozik egy nyelvészeti blog a repülőgépek lelövésével? Semmi közük hozzá!

Talán világos mire gondolok….

29 Untermensch4 2015. június 18. 12:31

@GéKI: "sürgősen töröltetném a rendszergazdával, még valaki más is észre nem veszi…" Szerintem meg pont ez lenne erkölcstelen "megoldás". Mindenki a saját szaváért felel, az utólagos átírás ugyanolyan lenne mint a retusált fényképek amikről tűnögettek el az emberek sztálin körül...

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X