Botond nevű olvasónk a nemrég ismertetett lett nyelvpolitikai slágerrel kapcsolatban tett fel kérdést:

Olvastam a lett számról szóló cikketeket, és nem tudtam nem észrevenni, hogy a lettben Oroszország Krievija, Németország pedig Vaciju. Azt szeretném megtudni, honnan származnak ezek az elnevezések?

Mindenekelőtt helyesbítenünk kell: a lettben Németország neve Vācija, a
Vāciju ragozott alak. A kérdés azonban jogos, hiszen ezek az elnevezések nem hasonlítanak ezen országok más nyelvekben megfigyelhető elnevezéseire – kivéve persze a lett közeli rokonának számító litvánt, ahol Németország neve Vokietija.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mind a lett Vācija, mind a litván Vokietija eredete homályba vész, csupán az a biztos, hogy a két szó azonos eredetű. A legvalószínűbb, hogy ezek a Vagoth germán törzsnévből származnak. Minden bizonnyal ebből származnak a finn Vuoja, Vuojo, illetve ész Oju, Oja elemek Gotland nevében: finn Vuojola, Vuojonmaa, Vuojanmaa; észt Ojumaa, Ojamaa (a maa mindkét nyelvben ’föld, ország’). Egy másik elképzelés szerint a lett és litván elnevezésekben a német Volk ’nép’ megfelelője rejlik, de olyan elképzelés is ismert, mely szerint a szó alapja egy balti ’beszél’ vagy ’csatakiáltás’ jelentésű szó. Ezt azonban komoly források nem támasztják alá.

A krivicsek területe a szláv törzsek között
(Forrás: Wikimedia Commons / Koryakov Yuri / CC BY-SA 3.0)

Egészen biztosan törzsnév rejlik az oroszok lett nevében, méghozzá a krivicseké. A krivicsek a legészakkeletibb keleti szláv törzs voltak, ők érintkeztek a baltiakkal és a finnségi népekkel. A lettek elődei is velük érintkezhettek először, és később a törzs nevét kiterjesztették mindenféle keleti szlávra.

A vót szál

Mindez idáig még rendben is volna, de miért válaszolunk a kérdésre a Rénhíreken? Hiszen sem a lettek, sem a litvánok, sem az oroszok, sem a németek nem finnugorok! Nos, el kell árulnunk, hogy mindkét népelnevezésnek köze van egy finnségi néphez, a vótokhoz.

A vótok zászlaja
(Forrás: Wikimedia Commons / Sankari)

A vótok nevét egy ’ék’ jelentésű szóból szokás eredeztetni – az etimológiához tartozik az a magyarázat, hogy a vótok minden bizonnyla ék alakú foltot viseltek a ruhájukon. (Ennek lehetett mágiskus védőszerepe, vagy éppen ezzel különböztették meg magukat a csatákban.) Ezt az elképzelést erősíti meg, hogy a számik lapp elnevezése is ’folt’-ot jelent a skandináv nyelvekben. Újabban azonban felmerült az a vélekedés, hogy a vót elnevezés csak véletlenül cseng egybe az ’ék’ jelentésű szóval, és valójában az elnevezés ugyanazzal a népnévvel függ össze, mint a németek lett-litván neve.

A vót nyelv elterjedése a 20. század közepén (Észtország és Leningrád között))
(Forrás: Wikimedia Commons / Hellooo / GNU-FDL 1.2)

Azt, hogy a vótokra hogyan ragadt rá ez az elnevezés, ma már aligha deríthető ki. Egy kisebb csoportjukra azonban a lettek által az oroszokra használt elnevezést is használták. Ez a történet jól mutatja, hogy miképpen vándorolhatnak a népnevek egyik népről a másikra.

A német lovagrend, illetve a novgorodi és a pszkovi köztársaság között  1444 és 1447 között folyó háborúban a németek számos vót foglyot ejtettek. Őket Kurlandban (a mai Lettország nyugati felén) telepítették le. A lettek oroszoknak nevezték őket – ahogyan Magyarországon a szlovákokat lecsehezik, az erdélyi magyarokat lerománozzák –, és ez az elnevezésük került át más nyelvekbe (Kreewini, Kreewinen, Krewingen). A krévinek évszázadokig megőrizték nyelvüket, a 17-18. századból számos néprajzi leírás, nyelv adat maradt fenn róluk. A 19. századra ellettesedtek – 1846-ban már csak néhány aggastyán beszélte valamennyire a nyelvet.

Krévinek
(Forrás: Wikimedia Commons; Gustav Ränk, Vatjalaiset, H:ki 1960 / M. de Pauly )

Források

Vagoth

Names of Germany

Riho Grünthal: Livvistä liiviin. Itämerensuomalaiset etnonyymit. Abstract: The Finnic ethnonyms

Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk