nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Művelődj a gyárban!

Mit csináljunk egy lepukkant gyárépülettel? Hogy lehet hasznosítani egy ilyen hodályt, ami ráadásul a nem túl vonzó kikötői részen épült? A finnek kitalálták: csináljunk belőle kultúrközpontot! A legendás Kábelgyárban jártunk.

Leijailla | 2013. április 19.
|  

A Kaapelitehdas (Kábelgyár) az egyik legnagyobb kulturális központ Finnországban. Három múzeumnak (Finn Fényképészeti Múzeum, Színházmúzeum és Szálloda- és Étteremmúzeum), táncszínháznak, számos zenekarnak és kulturális egyesületnek ad helyet. Az épület több, mint negyven éven keresztül (1943-tól 1985-ig) kábelgyárként szolgált, a háborús időkben stratégiai fontosságú hely volt, hiszen itt gyártották többek között a telefonkábeleket is. 1987-ben a város megvette az épületet, amely ma már műemlékvédelem alatt áll.

Kultúrgyár
Kultúrgyár
(Forrás: Wikimedia Commons / A333)

Mi folyik a Kábelgyárban?

A Kábelgyár nem pusztán műemlék, hanem Helsinki fontos kulturális műhelye. Az itt található művészi stúdiók minden fontosabb eseményből kiveszik a részüket. A 2012-es évben Helsinki a dizájn fővárosa volt, és magától értetődik, hogy az események egyik motorjául a Kábelgyár szolgált. Olyan izgalmas programokkal várták az odalátogatókat, mint például a LEGO-tervezés. Ezen a műhelyen mindenki kipróbálhatta, hogyan lehet felhasználni a LEGO-modellezést az építészeti tervezésben. Modellezni lehetett a helsinki Kalasatama negyedében épülő lakóparkokat és irodaházakat. A teljes kalasatamai építkezéssel a tervek szerint 2021-re lesznek készen, de az épületek nagy része már 2016-ban állni fog. (Ha valaki élőben szeretné követni, hogyan újul meg Helsinki, annak érdemes a kalasatamai webkamerás képet figyelnie.)

Kalasatama tervei
Kalasatama tervei
(Forrás: ABB)

A kábelgyári kulturális központban három múzeum található. Mindhárom valamilyen érdekes témakörrel kapcsolatos, nem szokványos jelenségeket mutat be. A Finn Fényképészeti Múzeum (Suomen valokuvataiteen museo) nem csak a finn fotográfia történetét tárja a nézők elé, hanem időszakos kiállításain fiatal művészeknek is lehetőséget ad a bemutatkozásra. Például 2013 április végéig látható lesz a múzeumban Nelli Palomäki fotókiállítása. A fiatal finn fényképész speciális fényképezőgépet használ (6×6-os filmmel), és csak fekete-fehér portréképeket készít. A kiállításon a művésztől vett idézetek díszítik az elválasztófalakat. Érdekes, hogy a szerző a fényképezőgépet az ellenségének tartja, és úgy érzi, hogy minden általa készített kép igazából önarckép, akkor is, ha nem ő volt a saját modellje. Az ábrázolt emberek egy része nem finn származású (például sok képet láthatunk orosz katonaiskolai növendékekről), velük nem is tudott kommunikálni a művész, mégis sikerül megláttatnia ezeknek az embereknek az igazi természetét, amelyet ők maguk talán inkább elrejteni szeretnének. Például a testvérek közötti féltékenységet vagy a fiatal lányoknál a kacérságot, a kadétoknál a túlzott becsvágyat.


A két másik múzeum, amely az épületben található, szintén különlegességekkel várja a látogatókat. A Szálloda- és Étteremmúzeumban megismerhetjük a finn vendéglátás titkait. Különösen izgalmas az Alko-boltok történetét áttekintő kiállítás. Az első Alko-boltokat 1932-ben, az alkoholtilalom eltörlése után nyitották. Az Alko-boltok ma is működő speciális üzletek, ahol a 4,7%-nál magasabb alkoholtartalmú italokat meg lehet vásárolni. Finnországban ugyanis korlátozva van az alkohol árusítása. Az éttermeknek külön engedélyt kell beszerezniük ahhoz, hogy tarthassanak sört vagy más alacsonyabb alkoholtartalmú italt, és a töményebb alkoholok eladása még bonyolultabb feltételekhez van kötve. Az Alko-boltok nyitvatartása is korlátozott, hétköznapokon 8-ig, szombaton este 6-ig vannak nyitva. De az élelmiszerboltokban is csak este 9-ig lehet alacsonyabb alkoholtartalmú italokat venni.

Az Alko cégnek a finn történelemben is fontos szerepe volt. A szovjetek ellen vívott téli háborúban (1939–1940) az egyik legjelentősebb szeszgyárral ugyanis Molotov-koktélokat gyártatott. A Molotov-koktél elnevezést is a finnek használták először a szovjetek elleni harcban. Alább egy eredeti, „gyári” Molotov-koktélt láthatunk.

Gyári Molotov-koktél
Gyári Molotov-koktél
(Forrás: Wikimedia Commons / Ohto Kokko)

Megfelelő számban csak a fővárosban lehet Alko-boltokat találni, de ezek nyitva tartása is korlátozva van. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a finnek más alkoholbeszerzési lehetőségek után nézzenek. Így alakultak ki az alapvetően az italkészletek felhalmozására szolgáló hajóutak. Vagyis az emberek azért szállnak hajóra, és indulnak útnak Stockholm és Tallinn felé, hogy a hajón található vámmentes boltokban beszerezzék a következő nagy grillezésre a „muníciót”. Egyes észt cégek már arra specializálódtak, hogy kedvezményesen lehet rendelni tőlük, ha valaki áthajózik az áruért Észtországba. Ez az idegenforgalomnak is jót tesz, mert az utazás napját a szomjas finn Tallinnban tölti, és ott költi el a pénzét, valamint a finn turista is jól jár, mert nem kell cipekednie, a helsinki kikötőben kell csak átvennie az árut.

A szállodamúzeumban egy részleg kifejezetten a hajós utazásokat mutatja be, illetve a megszokott interaktivitás sem maradhat el, a látogató táncra perdülhet a híres régi tánczenék ritmusára, vagy sztár lehet egy dal erejéig, ha kipróbálja az új finn népszokássá vált karaokét. A múzeum újabb tárgyak gyűjtésével is foglalkozik, hatalmas készleteket halmoztak fel étlapokból. Ennek a gyűjteménynek néhány példányát a múzeum honlapján is meg tudjuk tekinteni. Az étlapok nagyon izgalmasak nyelvileg. Már az 1860-as években találhatunk (legalábbis részben) finn nyelvű étlapokat, de sokáig a domináns nyelv a francia marad a kisebb jelentőségű svéd mellett. Az étlapokat a kivitelezésük, díszítsük szempontjából is érdemes megcsodálni.

Finn nyelvű étlap 1881-ből
Finn nyelvű étlap 1881-ből
(Forrás: Hotelli- ja ravintolamuseo)

Egyébként a kiállítás elsősorban a 20. századot mutatja be, ugyanakkor vannak olyan tárgyak is, amelyek a 18. századból származnak. Ezenkívül a múzeumhoz tartozik egy szakkönyvtár is, amely elsősorban az idegenforgalmi területen dolgozók munkáját segíti, de a laikus érdeklődők is belelapozhatnak régi finn szakácskönyvekbe és a turizmus történetét áttekintő kiadványokba.

A Kábelgyár harmadik múzeuma, a Színházmúzeum (Teatterimuseo) a finnországi finn és svéd színházak történetét mutatja be, interaktív tárlattal várja az odalátogatókat. Az állandó kiállításon bekukkanthatunk a színfalak mögé, illetve kipróbálhatjuk a szinkronizálást, valamint beöltözhetünk különféle jelmezekbe. A múzeum Színházi padlás című kiállításán kipróbálhatók azok a gépek is, amelyek az előadásokon a speciális effekteket biztosítják. Ahogy minden finn múzeumban, természetesen itt is gondolnak a gyerekekre, a bábszínházi bábok nem csak megtekinthetők, hanem mindenki ki is próbálhatja a bábozást.

Ha a helsinki Kábelgyárban járunk, a múzeumok meglátogatása mellett a „gyári” kávézókat is érdemes kipróbálni, illetve izgalmas élmény részt venni valamilyen koncerten vagy (sör)fesztiválon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X