-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
a dizájnról alkotott elképzeléseinket? 2012-ben a dizájn fővárosa lesz Helsinki. Kétnyelvű fényjátékok, élhetővé tett terek, olvasási készséget fejlesztő programok, persze mobilra. A dizájnév programjából csemegéztünk.
Könnyű felismerni a magyarországi finnbarátokat. Biztos, hogy találunk náluk valami finnesen egyszerű dolgot, ami mégis tartalmaz egy-egy ötletes megoldást. Legyen az archaikus motívumot újrahasznosító ékszer, dizájnos gumicsizma vagy érdekes alakú váza. Praktikus, letisztult formájú és természetbarát. Ezek talán a finn dizájn legfontosabb jellemzői. A (M)ilyenek a finnek? című kiállításra is sokan küldték be apró-cseprő finnes emléktárgyaikat, amelyek általában a legismertebb finn márkák sorába illeszkedtek bele. De vajon túl tudnak-e lépni a finnek a megszokott dizájnos hétköznapokon, és valami frisset és újat kínálni a dizájnév keretében a finn fővárosba látogatóknak?
A dizájn fővárosai
2004 óta jelöl ki városokat az Iparművészeti Társaságok Nemzetközi Tanácsa (The International Council of Societies of Industrial Design) a dizájn fővárosává. Eddig Torinó (2008) és Szöul (2010) részesült ebben a címben, idén Helsinki, 2014-ben pedig Fokváros ad helyet majd ennek a rendezvénysorozatnak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A program igen gazdag, a legérdekesebbek a város arculatát átformálni igyekvő események. Helsinkin kívül a főváros néhány alvóvárosa is részt vesz a projektben, többek között Kauniainen, ahol az unalmas szürke városházát azzal kívánják feldobni helyi tervezők, hogy változó színekben kivilágítják, és kétnyelvű feliratokat vetítenek rá. A feliratok pedig nem központi lózungok lesznek, hanem a városka finn és svéd lakóinak a kézírásos formában leadott véleménye arról, miért is jó ezen a helyen lakni. (Magyarországon is lenne számos hely, amelyet vidámabbá lehetne tenni hasonló módszerrel.)
A programok célja az is, hogy az eddig kihasználatlan tereket élhetővé alakítsák, újragondolják. Így kap új arculatot az a vásárcsarnok is, amely 1933-ban vágóhídnak épült. Mivel az épület története több szálon kötődik a kulinária világához, fiatal tervezők és séfek azzal az ötlettel álltak elő, hogy szeptembertől kezdődően négy hónapra birtokukba veszik a régi mészárszéket, és termelői piaccá, valamint éttermekké alakítják, természetesen mindezt sok dizájnnal kapcsolatos programmal fűszerezve. A kialakítandó vendéglők nem hagyományos éttermek lennének, hanem pop-up jellegűek, vagyis a vendégeknek a közösségi média (Facebook, Twitter) figyelésével kell kideríteniük, a város melyik pontján „jár” épp kedvenc éttermük, illetve milyen jellegű vendéglátó egységek „érkeztek” a régi vágóhíd épületébe az adott időszakban.
Mesesmskete
A dizájn nemcsak az épületeken fog megjelenni, és nem is pusztán képzőművészeti alkotások formájában. Több olyan projekt is van, amelyek például az információáramlást kívánják elősegíteni, elsősorban azt, hogy a városlakók tájékozottak legyenek saját települések ügyeivel, fejlesztéseivel kapcsolatban.
A számítógépes programfejlesztések is nagy szerepet kapnak a dizájnév eseményei közt, többek között az a jótékonysági célú mozgalom, amely az írástudatlanság felszámolását célozza meg (Grapho Learning Initiative). Az Ekapeli (tkp. ’első játék’) nevű, az olvasást játékosan tanító számítógépes programot, illetve mobilalkalmazást a finn gyerekek ingyen megkapják az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával. A bevándorlóknak külön program készül, például a legnagyobb számban az országba érkező orosz anyanyelvű gyerekeknek olyan feladatokat dolgoztak ki, amelyek a számukra nehéz hang(kapcsolat)okat (például ä, ö, öü) segítik elsajátítani (mind kimondani, mind kiolvasni) a gyerekeknek.
EU támogatással számos nyelvre átalakították a programot, mert például az angol esetében nem volt alkalmazható a finn módszer, hiszen a finn helyesírás nagymértékben tükrözi a kiejtést, míg ez az angolról általánosságban nem mondható el. Az Ekapeli gyártója GraphoGAME néven terjeszti tovább az olvasást tanító programot, elsősorban nehéz helyzetben élő afrikai családokhoz szeretnék eljuttatni a készülékeket, hogy valamilyen mértékben csökkenteni lehessen az analfabéta afrikai gyerekek számát. Mivel az afrikai családok nagy része rendelkezik mobiltelefonnal, a programhoz írtak egy telefonos alkalmazást. A cég egy történetíró versenyt is kihirdetett, a győztes sztorikat eljuttatják a lelkes kis olvasókhoz. A programnak az is része, hogy a kisgyerek, miután már valamilyen szinten megtanult olvasni, sms formájában rövid történeteket kap a tanárától, amelyeken gyakorolhatja az olvasást.
Az interdiszciplinaritás az egész rendezvénysorozatot jellemzi. Ezt a szemléletmódot tükrözi az az érdekes vállalkozás, amely a film és az építészeti dizájn világát kívánja egyesíteni. Helsinki egyik legrégibb mozijában, az art deco-stílusban épült Orionban találkoznak a film és a dizájn rajongói, többek között az egyetemi filmklub tagjai, hogy ismeretterjesztő előadások és -vetítések révén minél szélesebb körben elültessék az építészet és a dizájn iránti érdeklődést. A következő videó a Dalok a konyhából (Salmer fra kjøkkenet) című norvég film bemutatója, és bár nem finn környezetben játszódik, ironikus képet ad az egész skandináv (észak-európai) dizájn „tudományos” hátteréről.
Érdekesnek ígérkeznek még a múzeumok által szervezett programok is. A Finn Építészeti Múzeum interaktív kiállítása hét olyan épületet mutat be szerte a világon, amelyeket finn tervezők alkottak meg. A kiállítás arra tesz kísérletet, hogy a finn kontextustól némileg eltávolodva, külföldi környezetben tárja elénk a kortárs finn építészetet. A hét alkotás között olyan változatos funkciójú és földrajzi elhelyezkedésű épületeket találhatunk, mint a kínai Wuxi város operaháza, a tallinni kortárs művészeti múzeum vagy a dél-koreai Pan Gyo városban felépített lakóház. (Pan Gyo városa egy építészeti projekt keretében létrejött település Szöul közelében. Az építészeti cégek versenyeztek abban, ki tud minél ökologikusabb lakóterületet kialakítani, hogy a lakók minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak hátra. Talán mondanunk sem kell, milyen nemzetiségű cég ért el első helyet a projektben...) A kiállításon a látogatók virtuális túrán vehetnek részt a videóinstallációk segítségével.
A Vantaai Városi Múzeum kiállítása a paleolitikumtól kezdve napjainkig a használati tárgyakat vizsgálja abból a szempontból, hogyan érvényesül bennük egyszerre az esztétikum és a funkcionalitás, például elmerenghetünk azon, miként lehetne egybevetni a kőbalták dizájnját a mai formatervezett hétköznapi használati tárgyakéval.