A nyári melegben még az egyszerű mindennapi tevékenységekhez sem igen fűlik az ember foga, hát még az agyzsibbasztó nyelvtanuláshoz, új kultúrákkal való ismerkedéshez. Ezen kíván enyhíteni a finn Olvi cég, amely a finneknél már amúgy is virágzó sörkultúrát még inkább szeretné fellendíteni „kultúrsöreivel”, amelyek elnevezése valamilyen fontos finn szimbólumhoz vagy jelenséghez kötődik. Az egyik legújabb és a legnagyobb visszhangot kiváltó termékük elnevezése Tuntematon sotilas (Az ismeretlen katona). Mit takar ez az elnevezés, és miért keltett Finnország-szerte akkora érdeklődést?

A névadó névtelenek
(Forrás: Wikimedia Commons)

Az ismeretlen katona és a veteránok

Az ismeretlen katona elnevezésű sör az azonos című Väinö Linna-regényre utal, amely mind a mai napig fontos része a finn irodalmi kánonnak. A történet a folytatólagos háború (1941–1944) idején játszódik, és az egyszerű finn katonák sorsát ábrázolja. A regénynek több filmváltozata is készült. Minden december 6-án, persze nem a Mikulás tiszteletére, hanem sokkal inkább a finn függetlenség napjának alkalmából, az elnöki fogadás közvetítése után a finn köztévé levetíti az 1955-ös filmváltozatot.

A sörgyártó Olvi cég meglátta a marketinglehetőséget ebben a finn klasszikusban. Egy interjúban elárulták, hogy azért választották éppen a Väinö Linna-művet, mert a legnagyobb példányszámú finn napilap, a Helsingin Sanomat kutatása szerint Az ismeretlen katona a finnek által leginkább kedvelt irodalmi alkotás. Volt egy olyan terv is, hogy a sör eladásának bevételéből a második világháború finn veteránjait fogják támogatni, azonban a finn törvények tiltják, hogy alkoholos italok értékesítése jótékonysági kampánnyal kapcsolódjon össze.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az Olvi cégnek ezenkívül két másik hasonlóan hazafias-katonás söre is van. Ezek elnevezése a gyár székhelyének, Iisalminak a történetéhez kapcsolódik. Iisalmi közelében, a koljonvirtai mezőn zajlott le ugyanis 1808-ban az a híres csata, melynek során a svéd-finn csapatoknak sikerült legyőzniük az ötszörös orosz túlerőt. Ennek az ütközetnek két szereplőjéről is nevezett el sört az Olvi cég. Az egyik egy létező személy, Johan August Sandels herceg volt, a svéd-finn csapatok vezére, a másik pedig egy kitalált alak, Sven Tuuva.

Táj az ütközet helyszínéhez közel
(Forrás: Wikimedia Commons / SeppVei)

A Sandels-sör nemcsak hazájában népszerű, sokat exportálnak is belőle. A cég honlapján számos videófelvétel is található, ezeken azt nézhetjük meg, hogyan ízlik a világ különböző pontjain élő sörfogyasztóknak (többek között három apácának) a híres hadvezérről elnevezett sör. De hogy a kulturális vonatkozásokról is ejtsünk néhány szót, fontos megemlíteni, hogy a Sandels-sörök hátsó címkéjén különböző történeteket lehet olvasni a névadó hercegről, általában persze olyanokat, amelyekben fontos szerepet játszik a hősiesség és a sör szeretete.

Csendélet – többek között – Sandels-sörrel
(Forrás: Wikimedia Commons / KFP)

A másik hősről, Sven Tuuváról elnevezett sörhöz még több kulturális tartalom kapcsolódik. Sven Tuuva – eredeti svéd nevén Sven Duhva – Johan Ludvig Runeberg svéd nyelven író finn költő (a himnusz szerzője) Stål zászlós regéi című művének egyik versében szerepel. A története az orosz–svéd háború időszakában (1808–1809) játszódik. (Finn háborúnak is nevezik ezt az időszakot, mivel radikális változást hozott Finnország státusza szempontjából: több évszázados svéd uralom után 1809-től a cári birodalomhoz csatolták.)

A történet tehát egy Sven Tuuva nevű együgyű fiúról szól, aki annak ellenére, hogy nagyon esetlen, mindenáron harcolni akar hazája védelmében. A háborúban mindenféle kalandokat él át, és végül is nagy hőstettet hajt végre a koljonvirtai csatában. A műből 1958-ban film is készült, amelyet sokan kritizáltak a főszereplő túljátszott együgyűsége miatt. A film ugyanakkor hűen adja vissza a paródia és a hazafias pátosz elemeit vegyítő eredeti mű hangulatát. A következő jelenetben Sven Tuuva hőstettét láthatjuk.

És a mai kor hősei: madarak és disznók

Az Olvi cég egy másik hasonló akciója az volt, hogy a híres képregényfigurának, a korábban már bemutatott Wagnernek is szentelt egy sörfajtát. Az ironikus és néha kicsit agresszív, de jó szövegű disznó, aki a tipikus finn férfiakat testesíti meg, általában párjával, az „emberszabású” Viivivel együtt jelenik meg a Helsingin Sanomat napilap hasábjain, és párkapcsolati problémáikon, közös örömeiken keresztül egy átlagos finn pár hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást az alkotó Juba (polgári nevén Jussi Tuomola) szemén keresztül. A sörgyár természetesen a hölgyfogyasztókra is gondolt, ugyanis a Wagner-sör mellé Viivi-cidert is készített, méghozzá körtés ízben.

Az Ismeretlen katona elnevezésű sör reklámkampánya és maga a cég is egyértelműen azt sugallja, hogy ezt a sörfajtát kifejezetten férfiaknak szánták. A gyár előszeretettel készít páros termékeket, amelyek közül a férfiaknak inkább sörrel, a nőknek pedig ciderrel akarnak kedveskedni. Így a fogyasztókban joggal merül fel a kérdés, hogy vajon ennek a típusnak is lesz-e „női” párja, ahogy a fent már idézett interjúban a riporter felveti, például stílusos lenne az Ismeretlen katona mellé egy Lotta elnevezésű sört készíteni. (A Lotta Svärd finn önkéntes női honvédelmi szervezet volt 1920-tól 1944-ig, különösen fontos szerepük volt a második világháborúban a hátországi feladatok átvállalásában, a betegápolásban, valamint a fronton a felderítésben. Vezetőjük, Fanni Luukkonen 1942-ben Magyarországra is ellátogatott. Érdekesség még, hogy a szervezet szintén egy Runeberg-hősről, Lotta Svärdről kapta a nevét.)

A lották főznek
(Forrás: Wikimedia Commons / Uusi Suomi)

A finn történelem sorsfordító pillanatai mellett a hétköznapok is megjelennek a finn dobozos italok csomagolásán. Szintén az Olvi cég gyártmánya az a cider, amely az 1930-as évek óta divatos női kockás lábbeli, az Aino-papucs mintázatát utánozza, és az eperízű ital maga is az Aino nevet kapta. A gyerekeknek készülő üdítőitalok díszítése pedig nem is lehetne más, mint a népszerű Angry Birds-játék figurái.

A finn sörök nemcsak csomagolásukban és elnevezésükben kapcsolódnak a finn kultúrához. Egy másik sörgyár, a rövid nevű Laitilan Wirvoitusjuomatehdas, például olyan különlegességeket gyárt, mint a mämmisör. A mämmi malátás finn édesség, amelyet a húsvéti ünnepekre készítenek. A külföldiek először idegenkedve fogadják a tányérukra halmozott barna masszát, amelyet illik még tejszínnel vagy vaníliaszósszal is leönteni, de az alapvetően szerethető, kicsit sajátos ízű finomsággal sokan hamar megbarátkoznak. A mämmi édeskés ízéhez szokott fogyasztóknak azonban csalódniuk kell, ha a sörtől is ezt az ízélményt várják. A mämmisörnek ugyanis inkább kesernyés íze van.

Inkább csak csukott szemmel...
(Forrás: Wikimedia Commons / Strangnet / CC SA 3.0)

És hogy mit profitálhat mindebből a nyelvtanuló? Már az italok csomagolásából is sok mindent megtudhat a finn kultúráról. Emellett érdemes az elnevezéseket is elemezgetni, könnyedén megtanulhatunk egy-egy nehezebb kifejezést ezzel a módszerrel. Ezt az elvet követi az egyik finntanuló-finntanító blog is, amelyen július 28-án a tuntematon ’ismeretlen’ volt a napi penzumnak kiszemelt finn szó, éppen a sör neve miatt. A blog szerzője ugyanis olyan szavakat választ ki, amelyeket a Finnországban élők naponta láthatnak az utcán, legyen szó plakátokról, közlekedési és más figyelmeztető táblákról vagy éppen termékek nevéről. A blogot azért is érdemes követni, mert nem pusztán szólistákat bifláztat be velünk, hanem az adott szóhoz kapcsolódó kulturális tartalmakat is megosztja olvasóival, és a szó vagy kifejezés, jelen esetben a tuntematon sotilas ’ismeretlen katona’ kiejtését is meghallgathatjuk.