nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tűzre pattant észtek

A Szent-Iván éj az északi népeknél (baltiaknál és skandinávoknál egyaránt) az egyik legnagyobb ünnep az évben. Ennek a máglyafényes, páfrányvirág-vadászós bulinak a hangulatát hozzák el a nagykövetségek és kulturális intézetek június 23-án a Millenárisra. Meztelen finn pasik és pörgős észt-ukrán zene kilátásban.

Tulikas | 2012. június 15.
|  

Már korábban is beszámoltunk arról, milyen fontos ünnep az északi népek számára a Szent-Iván-éj. A skandináv népek és a finnek juhannusát (a jeles nap finn neve) Magyarországon is jobban ismerik, míg arról talán kevesebb embernek van tudomása, hogy a balti népek is ropják a táncot a tűz mellett ezen a napon, vagyis inkább éjszakán. Az észtek által jaanipäevnek (Jaan, vagyis János/Iván napjának) becézett ünnep sokban hasonlít a skandináv-finn szokáskörhöz, mégis számos különlegesen izgalmas vonása van. Régebbi posztokban már utaltunk a Szent-Iván-éji közös falusi hintázásokra, vidám házisör-készítésre és -kóstolásra. A millenárisos bulira való készülődés apropóján nézzük meg, hogyan is folyt a jaanipäeves pörgés az észt hagyományban, és hogy mit kínálnak nekünk jövő szombatra a kulturális intézetek.

Páfrányvirág, jóslások és tűzugrás

A Szent-Iván-éji ünnepségek Észtországban mindig a június 23-ról június 24-re virradó éjjelhez kapcsolódtak. Mint majdnem mindegyik észt ünnep esetében, itt is az igazi Iván-napot megelőző éjjelen történnek a jeles események, bár az is igaz, hogy a mulatozás gyakran még 24-én is folytatódik.

Az egész ünnepet mágikus légkör lengte be. A legfontosabb kellék a hatalmas máglya volt, amely megtisztulást hozott a közösségnek. A tánc és az elmaradhatatlan közös hintázás-éneklés mellett sokan járták az erdőt ezen az éjszakán, ugyanis a régiek az ekkor gyűjtött növényeknek különleges gyógyító erőt tulajdonítottak. Számos más növény is fontos szerepet játszott az ünnepen, a mezei varfűből például a lányok azt jósolták meg, ki lesz majd a jövendőbelijük.

Mezei jósok
Mezei jósok
(Forrás: Wikimedia Commons / NaturKamera, Michael H. Lemmer)

A másik jóslási módszer a virágkoszorú készítése volt. Ezt csak lefekvés előtt volt érdemes elkezdeni, ugyanis ha készen volt a keresztúton kilenc virágból font koszorú, a lány aznap már nem szólalhatott meg, különben álmában nem látta meg, ki lesz a jövendőbelije.

A másik kiemelt fontosságú növény a nyírfa volt, a szerelmes ifjak ugyanis azzal lepték meg kedvesüket, hogy nyírfát vittek a kiválasztott leányzó ablaka alá. A nyírfának amúgy mágikus erőt tulajdonítottak, ezért a házakat is szívesen díszítették vele az ünnep alkalmával. Az észtek úgy vélték, hogy Szent Iván-éjjelén különösen szükség van mindenféle védelemre, hiszen ilyenkor jó és rossz lények is szabadon működhetnek, illetve a boszorkányok is gyakorolhatták mesterségüket.

A legkülönlegesebb Szent Iván-éji szokás a páfrányvirág-vadászat. Az észtek ugyanis úgy tartják, hogy a páfrány csak ezen az éjszakán virágzik, és akkor is csak pár percig. Aki megtalálja és leszakítja a virágját, gazdag lesz és boldog, valamint amire talán a legtöbb nyelvtanuló vágyik, a szerencsés megtaláló érteni kezdi az összes emberi nyelvet, illetve a madarak és más állatok nyelvét is. Mindez azért is különösen hasznos, mert ezen az éjjelen az állatok és a növények is beszélni tudnak, és aki kihallgatja őket, megtudhatja a világ összes titkát. Persze nem olyan könnyű rátalálni a páfrányvirágra, mert az ördög és a rossz szellemek igyekeznek megtéveszteni a szerencsevadászokat.

Az ünnepi asztalra ilyenkor mindenképpen tejből készült ételek kerültek, ugyanis a hagyomány úgy tartotta, hogy a tehenek tejhozama Szent Iván-nap után csökkenni fog. Az egyik jellegzetes étel a sõir, vagyis a házi sajt, amelyet tehéntúróból készítenek. (A szó maga nagy valószínűséggel az orosz сыр ’sajt’ szó átvétele.) A sajthoz persze házi sör is dukált, amelyet Dél-Észtországban mézzel ízesítettek.

Az ünnep legfontosabb eleme azonban vitathatatlanul a máglya volt, amelyet naplemente után gyújtottak meg. Az volt a szokás, hogy a tüzet át kell ugrani, ha a jövőben szerencsések és boldogok akarunk lenni. Ez a szokás még ma is felfedezhető Észtország-szerte.

Máglyamágia
Máglyamágia
(Forrás: Wikimedia Commons / Saperaud)

Észtes(-finnes) programok a Millenárison

Mivel a program egész napos, a szervezők gondoltak a gyerekekre is, a norvég színdarab és dán bábjáték mellett természetesen elmaradhatatlan az animáció, amelyet a lettek mellett az észtek is képviselnek, méghozzá két Lotte-filmmel. Aki lemaradt az idei Észt héten Lotte, vagyis a híres észt kutyalány történeteiről, akkor most megtekintheti a sorozat két klasszikus darabját, a Lotte utazása és a Barkácsfalvi Lotte című filmeket az Európa Pontban. A mozizás mellett napközben mindenféle kézművesprogramokon is részt lehet venni, finn ételeket kóstolgatni, megnézni a svéd speciális Szent Iván-napi „májusfáját” vagy a Soha nem látott Litvánia című fotókiállítást.

Skandináv idill (Tánc a májusfa körül)
Skandináv idill (Tánc a májusfa körül)
(Forrás: Wikimedia Commons / Peterappelros)

Mivel a szaunázás, különösen a finnek esetében, elengedhetetlenül fontos eleme a Szent Iván-éji ünnepségnek, a magyar látogatókat sem lehet megfosztani ettől az élménytől. Finn tervezők dizájnszaunát raktak össze az érdeklődők kedvéért. A szaunázni vágyóknak az izzasztást menedzselő Finnagora szervezetnél kell jelentkezni. Aki inkább azt kívánja látni, hogy főnek mások a szaunában, annak Az élet gőze (Miesten vuoro – szó szerint: ’a férfiak sora’) című finn filmet ajánljuk, amely megtekinthető lesz a Szent Iván-éji program keretében. A következő jelenetben megfigyelhetjük a szaunázás legfontosabb lépéseit, illetve meghallgathatjuk, hogy a filmrészletben szereplő férfi hogyan akart egy kis árvát bevezetni a finn szaunahagyományokba. A hangulatos képsorok és a csattanó miatt annak is érdemes megnéznie a videót, aki nem érti sem a finn beszédet, sem az angol feliratot.

Az esti programok közül pedig a legizgalmasabbnak a Svjata Vatra (Szent tűz) együttes koncertje ígérkezik. A stílusát tekintve nehezen kategorizálható együttest talán a folk-rock jelzővel illethetnénk leginkább. Zenéjük egyszerre dinamikus és misztikus, dalszövegeikben pedig a filozofikus mélységek mellett hétköznapi életképek is szerepelnek, fejőnőkkel és erejüket fitogtató legényekkel. Az együttes történetének számos romantikus pontja van, például az alapító ukrán származású Ruszlan Trocsinszkij Észtországba kerülésétől kedve a középkori bárkán megtett háromhetes balti-tengeri turnéjukig. A konzervatóriumot végzett harsonaművész Ruszlan és csapata végigkoncertezték a kikötővárosokat (Lettországban, Finnországban és Svédországban léptek föl), és koncertjeik mellett árnyjátékot mutattak be a közönségnek a hajójuk vitorláinak segítségével. Az előadást természetesen régi észt (nép)dalokkal kísérték, majd rendhagyó tűzijátékkal fejezték be.

A következő videó (Lenda lind! – Repülj, madár!) kis ízelítőt ad a Svjata Vatra stílusából. Remélhetőleg sokan kedvet kapnak tőle, hogy élőben is megtekintsék a zenekart. A koncertek azért is nyújtanak nagy élményt, mert Ruszlan és csapata a zenét mindig látványelemekkel és meglepetésekkel egészítik ki.

Az együttes ehhez a számhoz kiegészült Lea Liitmaaval. A klip különlegessége az árnyjátékszerű animáció, amelyet Liisi Reitalu készített a dalhoz, még hangulatosabbá teszi ezt az észt-ukrán alkotást. A dal szövege a Youtube-on három nyelven is megtekinthető.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X