-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Szent-Iván éj az északi népeknél (baltiaknál és skandinávoknál egyaránt) az egyik legnagyobb ünnep az évben. Ennek a máglyafényes, páfrányvirág-vadászós bulinak a hangulatát hozzák el a nagykövetségek és kulturális intézetek június 23-án a Millenárisra. Meztelen finn pasik és pörgős észt-ukrán zene kilátásban.
Már korábban is beszámoltunk arról, milyen fontos ünnep az északi népek számára a Szent-Iván-éj. A skandináv népek és a finnek juhannusát (a jeles nap finn neve) Magyarországon is jobban ismerik, míg arról talán kevesebb embernek van tudomása, hogy a balti népek is ropják a táncot a tűz mellett ezen a napon, vagyis inkább éjszakán. Az észtek által jaanipäevnek (Jaan, vagyis János/Iván napjának) becézett ünnep sokban hasonlít a skandináv-finn szokáskörhöz, mégis számos különlegesen izgalmas vonása van. Régebbi posztokban már utaltunk a Szent-Iván-éji közös falusi hintázásokra, vidám házisör-készítésre és -kóstolásra. A millenárisos bulira való készülődés apropóján nézzük meg, hogyan is folyt a jaanipäeves pörgés az észt hagyományban, és hogy mit kínálnak nekünk jövő szombatra a kulturális intézetek.
Páfrányvirág, jóslások és tűzugrás
A Szent-Iván-éji ünnepségek Észtországban mindig a június 23-ról június 24-re virradó éjjelhez kapcsolódtak. Mint majdnem mindegyik észt ünnep esetében, itt is az igazi Iván-napot megelőző éjjelen történnek a jeles események, bár az is igaz, hogy a mulatozás gyakran még 24-én is folytatódik.
Az egész ünnepet mágikus légkör lengte be. A legfontosabb kellék a hatalmas máglya volt, amely megtisztulást hozott a közösségnek. A tánc és az elmaradhatatlan közös hintázás-éneklés mellett sokan járták az erdőt ezen az éjszakán, ugyanis a régiek az ekkor gyűjtött növényeknek különleges gyógyító erőt tulajdonítottak. Számos más növény is fontos szerepet játszott az ünnepen, a mezei varfűből például a lányok azt jósolták meg, ki lesz majd a jövendőbelijük.
(Forrás: Wikimedia Commons / NaturKamera, Michael H. Lemmer)
A másik jóslási módszer a virágkoszorú készítése volt. Ezt csak lefekvés előtt volt érdemes elkezdeni, ugyanis ha készen volt a keresztúton kilenc virágból font koszorú, a lány aznap már nem szólalhatott meg, különben álmában nem látta meg, ki lesz a jövendőbelije.
A másik kiemelt fontosságú növény a nyírfa volt, a szerelmes ifjak ugyanis azzal lepték meg kedvesüket, hogy nyírfát vittek a kiválasztott leányzó ablaka alá. A nyírfának amúgy mágikus erőt tulajdonítottak, ezért a házakat is szívesen díszítették vele az ünnep alkalmával. Az észtek úgy vélték, hogy Szent Iván-éjjelén különösen szükség van mindenféle védelemre, hiszen ilyenkor jó és rossz lények is szabadon működhetnek, illetve a boszorkányok is gyakorolhatták mesterségüket.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legkülönlegesebb Szent Iván-éji szokás a páfrányvirág-vadászat. Az észtek ugyanis úgy tartják, hogy a páfrány csak ezen az éjszakán virágzik, és akkor is csak pár percig. Aki megtalálja és leszakítja a virágját, gazdag lesz és boldog, valamint amire talán a legtöbb nyelvtanuló vágyik, a szerencsés megtaláló érteni kezdi az összes emberi nyelvet, illetve a madarak és más állatok nyelvét is. Mindez azért is különösen hasznos, mert ezen az éjjelen az állatok és a növények is beszélni tudnak, és aki kihallgatja őket, megtudhatja a világ összes titkát. Persze nem olyan könnyű rátalálni a páfrányvirágra, mert az ördög és a rossz szellemek igyekeznek megtéveszteni a szerencsevadászokat.
Az ünnepi asztalra ilyenkor mindenképpen tejből készült ételek kerültek, ugyanis a hagyomány úgy tartotta, hogy a tehenek tejhozama Szent Iván-nap után csökkenni fog. Az egyik jellegzetes étel a sõir, vagyis a házi sajt, amelyet tehéntúróból készítenek. (A szó maga nagy valószínűséggel az orosz сыр ’sajt’ szó átvétele.) A sajthoz persze házi sör is dukált, amelyet Dél-Észtországban mézzel ízesítettek.
Az ünnep legfontosabb eleme azonban vitathatatlanul a máglya volt, amelyet naplemente után gyújtottak meg. Az volt a szokás, hogy a tüzet át kell ugrani, ha a jövőben szerencsések és boldogok akarunk lenni. Ez a szokás még ma is felfedezhető Észtország-szerte.
(Forrás: Wikimedia Commons / Saperaud)
Észtes(-finnes) programok a Millenárison
Mivel a program egész napos, a szervezők gondoltak a gyerekekre is, a norvég színdarab és dán bábjáték mellett természetesen elmaradhatatlan az animáció, amelyet a lettek mellett az észtek is képviselnek, méghozzá két Lotte-filmmel. Aki lemaradt az idei Észt héten Lotte, vagyis a híres észt kutyalány történeteiről, akkor most megtekintheti a sorozat két klasszikus darabját, a Lotte utazása és a Barkácsfalvi Lotte című filmeket az Európa Pontban. A mozizás mellett napközben mindenféle kézművesprogramokon is részt lehet venni, finn ételeket kóstolgatni, megnézni a svéd speciális Szent Iván-napi „májusfáját” vagy a Soha nem látott Litvánia című fotókiállítást.
(Forrás: Wikimedia Commons / Peterappelros)
Mivel a szaunázás, különösen a finnek esetében, elengedhetetlenül fontos eleme a Szent Iván-éji ünnepségnek, a magyar látogatókat sem lehet megfosztani ettől az élménytől. Finn tervezők dizájnszaunát raktak össze az érdeklődők kedvéért. A szaunázni vágyóknak az izzasztást menedzselő Finnagora szervezetnél kell jelentkezni. Aki inkább azt kívánja látni, hogy főnek mások a szaunában, annak Az élet gőze (Miesten vuoro – szó szerint: ’a férfiak sora’) című finn filmet ajánljuk, amely megtekinthető lesz a Szent Iván-éji program keretében. A következő jelenetben megfigyelhetjük a szaunázás legfontosabb lépéseit, illetve meghallgathatjuk, hogy a filmrészletben szereplő férfi hogyan akart egy kis árvát bevezetni a finn szaunahagyományokba. A hangulatos képsorok és a csattanó miatt annak is érdemes megnéznie a videót, aki nem érti sem a finn beszédet, sem az angol feliratot.
Az esti programok közül pedig a legizgalmasabbnak a Svjata Vatra (Szent tűz) együttes koncertje ígérkezik. A stílusát tekintve nehezen kategorizálható együttest talán a folk-rock jelzővel illethetnénk leginkább. Zenéjük egyszerre dinamikus és misztikus, dalszövegeikben pedig a filozofikus mélységek mellett hétköznapi életképek is szerepelnek, fejőnőkkel és erejüket fitogtató legényekkel. Az együttes történetének számos romantikus pontja van, például az alapító ukrán származású Ruszlan Trocsinszkij Észtországba kerülésétől kedve a középkori bárkán megtett háromhetes balti-tengeri turnéjukig. A konzervatóriumot végzett harsonaművész Ruszlan és csapata végigkoncertezték a kikötővárosokat (Lettországban, Finnországban és Svédországban léptek föl), és koncertjeik mellett árnyjátékot mutattak be a közönségnek a hajójuk vitorláinak segítségével. Az előadást természetesen régi észt (nép)dalokkal kísérték, majd rendhagyó tűzijátékkal fejezték be.
A következő videó (Lenda lind! – Repülj, madár!) kis ízelítőt ad a Svjata Vatra stílusából. Remélhetőleg sokan kedvet kapnak tőle, hogy élőben is megtekintsék a zenekart. A koncertek azért is nyújtanak nagy élményt, mert Ruszlan és csapata a zenét mindig látványelemekkel és meglepetésekkel egészítik ki.
Az együttes ehhez a számhoz kiegészült Lea Liitmaaval. A klip különlegessége az árnyjátékszerű animáció, amelyet Liisi Reitalu készített a dalhoz, még hangulatosabbá teszi ezt az észt-ukrán alkotást. A dal szövege a Youtube-on három nyelven is megtekinthető.