-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szociofotók a 20. század eleji észtekről: pipázó trágyahordók, fabiciklis kisfiú, hintázó gyerekek. És az első észt rövidfilm, korrupt politikusok medvevadászatáról. Mindez Johannes Pääsukénak köszönhető, aki az észt filmgyártás és fotóművészet legendás alakja. De mi lett a képeken található emberekkel, házakkal, hagyományokkal?
Idén lenne százhúsz éves az észt film- és fényképészettörténet egyik kiemelkedő alakja, Johannes Pääsuke, akinek a nevéhez fűződik az első észt filmstúdió megalapítása, az első észt rövidfilm, Karujaht Pärnumaal (Medvevadászat Pärnumaaban), az első észt néprajzi film, Retk läbi Setumaa (Kirándulás Szettuföldön) és körülbelül 1300 fénykép a 20. század eleji észt életről. Tragikusan rövid élete (1892–1917/1918) ellenére számos olyan alkotása van, amelyek jelentős hatást gyakoroltak korára és az őt követő néprajzosokra-fényképészekre.
Allegorikus medvevadászat
Az 1914-ből származó első észt rövidfilm (körülbelül 10 perces) a Pärnu városában és környékén (Pärnumaaban, azaz tkp. Pärnu megyében) folyó politikai csatározások allegóriája, amelyben a medve kivételesen nem az oroszok jelképe, hanem a helyi észt erőké, ugyanis egy Karu ’medve’ vezetéknevű észt újságíró és a helyi balti-német politikusok, konkrétan a pärnui polgármester hatalmi harcát ábrázolja. A film meglepő fordulattal ér véget (a medve győzelmet arat a balti-német vadászokon, leteperi a polgármestert megtestesítő fővadászt), amely megmagyarázza, miért cenzúrázták ki a hatóságok Pääsuke alkotását.
Pääsuke fényképein is megjelenő alaposságát mutatja, hogy a film összes (15000!) képkockáját kézzel kiszínezte, hogy a film színesnek hasson a mozivásznon. (Sajnos ezt a youtube-os felvételen nem lehet látni.)
Különlegesek még Pääsukénak azok a felvételei, amelyek a régi Tartut ábrázolják. Ezeken a képsorokon a város képe nagy mértékben különbözik a mai állapottól, még áll rajtuk például Tartu híres kőhídja (észtül Kivisild), amely 1784-től 1941-ig kötötte össze a város két részét. (Lebombázása után nem építették újjá, 1957-ben vasbeton gyalogoshíddal helyettesítették.) Vagy látható például a filmben a hánytatott sorsú Raadi-kastély is, amely ebben az időszakban még egy balti-német család tulajdonában volt. 1922 és 1944 között aztán az épület az Eesti Rahva Muuseumnak (Észt Nemzeti Múzeum) adott otthont. 1940-ben a terület a szovjet hadsereg tulajdonába került, itt építették ki ugyanis a város szovjet katonai repülőterét. Az 1980-as évek végén a múzeum visszakapta a szovjetek által lelakott, súlyosan megrongálódott épületegyüttest. A restaurálási munkálatok azóta is folynak...
A két kamerás ember
Pääsuke fényképeinek jelentős részét (körülbelül 300 felvételt) akkor készítette, amikor munkahelye, az Észt Nemzeti Múzeum tanulmányútra küldte 1913-ban. Harri Volter kollégájával együtt másfél hónapon keresztül járták a mai Észak-Észtország területét, illetve Muhu és Saaremaa szigetét. Mivel mindketten néprajzkutatók is voltak, gyűjtötték a tárgyi kultúrát is, valamint rövidfilmeket forgattak. Pääsuke egyszerre kezelte a fényképezőgépet és a felvevőgépet, így vannak olyan fotók, amelyek a mozgóképen látható egyes mozdulatokat merevítik ki. Kritikusai felvetik azt is, hogy nem mindig tudta, épp melyik kamerát használja, filmfelvételei tehát inkább egybefűzött, animált fényképeknek tűnhetnek a mai szemlélőnek. Persze azt is figyelembe kell venni, hogy a filmgyártás kezdeti szakaszában még csak statikus kamera állt a „forgatókedvűek” rendelkezésére.
Pääsuke fényképei közül a portrék a legizgalmasabbak, illetve azok a felvételei, amelyek valamilyen érdekes munkafolyamatot ábrázolnak, például a jég kitermelését, hajóépítést, vagy hogy miként próbálták meg az észtek egyszerű fadorongok segítségével kiemelni a nagyobb köveket a szántóföldből. Természetesen ebben az időszakban szó sem lehetett lesifotókról, így a képek általában beállítottak, a munkák egyes fázisait ábrázolják, azonban nem a munka eredeti tempójához igazodva. Pääsuke felvételei ennek ellenére sem tűnnek erőltetettnek.
Portréin a legtipikusabbak a mosolygós, torzonborz szakállas férfiak, fehér kendős asszonyok és szöszke mezítlábas gyerekek. A fotókról gyakran leolvashatók az emberek gesztusai és mimikájuk is. Egyébként különösen a filmfelvételeken lehet látni, hogy miként reagál a kamera jelenlétére az a néhány óvatlan járókelő, aki belegyalogol a felvételbe.
Pääsuke munkássága napjaink néprajzkutatóira és művészeire is nagy hatást gyakorolt, az Észt Nemzeti Múzeum két dolgozója, Tiina Taela és Piret Õunapuu három részletben, 2009-ben, 2010-ben és 2011-ben újrajárták Pääsuke és Volter kutatóútját, hogy feltárják, mi történt, mi változott az elmúlt csaknem száz év során. Azt kellett látniuk, hogy Észak-Észtország kiürült, legalábbis a falvak lakossága lecsökkent, a szántóföldeken gépek dolgoznak, és már nagyon ritka, hogy valaki gyalog közlekedjen a települések közt. (Észtül tudóknak ajánlom a blogukat.)
Pääsuke fotóin a vidéki életből ellesett képek olyan fontos jelenségeket örökítenek meg például, mint a falu hintája, amelyen nem a szocreál kopott festésű fémszagú láncos retteneteit kell érteni, hanem házmagas fahintát, amelyre a falu apraja-nagyja fölfért. Fontos eleme volt a közös hintázás például a Szent Iván-éji ünnepi szokásoknak.
Az észtek egy új sportot is kitaláltak, amelynek észtül és angolul is a kiiking nevet adták (a terminus még vár a magyarra ültetésre). A kiik észtül hintát jelent, és a dolog érdekessége, hogy a kiiking értelmes szó észtül is, jelentése ’hintázás’ (a kiikima ’hintázni’ ige töve és az -ing ’-ás/-és’ képző összekapcsolódásával alkották meg), angolul pedig jól illeszkedik a különböző -ing végződésű sportelnevezések közé. A kiiking lényege, hogy a játékos át tudjon pördülni a hintával, vagyis 360 fokos fordulatot tegyen meg vele. A kiiking-hintában nem ülnek, hanem állnak, és a sportoló lábfeje rögzítve van a hinta „üléséhez”. Minél magasabb a hinta, annál nehezebb átfordulni, a férfiaknál 7,02 méter a rekord, a nőknél 5,93 méter.
A következő videón azt láthatjuk, hogyan kezelik a hintát a kezdők és a haladók az észtországi Kiigelandben megrendezett kiiking-bajnokságon.
Az észtek népi kultúrájának annyira szerves része volt a hinta és a hintázás, hogy az észt népdalok között külön műfaj alakult ki erre a tevékenységre, az ún. hintadalok, észtül kiigelaulud. Ezek közül az egyik legszebb a Vägilased együttes Kulla kutse (Az arany hívása/csábítása) című száma, amely azonban nem eredeti népdal, Anzori Barkalaja folklorista írta a szövegét. A dal arról szól, hogy egy lányt, aki a tengerparton fésülködik, és beleejti a fésűjét a vízbe, megpróbál megkísérteni egy arany férfi, aki a tengerből emelkedik ki.
Kulla kutse Läksin juukseid kammima, kamm see kukkus merre.
|
Az arany csábítása A hajam fésülni mentem, a fésű a tengerbe esett. |