nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Jobb példa lenne a kacsacsőrű emlős csőre.. :) Szerintem vannak relatív dolgok,...
    2019. 04. 19, 17:01  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: Ha egy biológus fórumon elkezded fejtegetni (minden második mondat végén egy szmá...
    2019. 04. 18, 23:14  Lenni vagy nem?
  • mederi: @szigetva: Mint már említettem, érdekességnek szántam, önmagában ez nem etimologizálás.. N...
    2019. 04. 18, 21:36  Lenni vagy nem?
  • szigetva: @mederi: És ennek szerinted mi köze van a te magyar–kínai etimologizálásodhoz?
    2019. 04. 18, 16:55  Lenni vagy nem?
  • mederi: Mindenkinek ajánlom. :) gyogyhirek.hu/a-beszed-genje-a-nyelvtan-es-a-genetika/ A véleménye...
    2019. 04. 18, 14:40  Lenni vagy nem?
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Indokolatlan átkeresztelés

Az országgyűlés hivatalos ünneppé tette a Rokon Népek Napját – csak éppen megváltoztatta a nevét. A hozzá nem értés újabb ünnepe.

MTI, Rénhírek | 2013. április 9.
|  

A finnugor nyelvrokon népek napjává nyilvánította minden év októberének harmadik szombatját hétfőn elfogadott határozatával az Országgyűlés. Az erről szóló javaslatot két fideszes, egy KDNP-s, egy MSZP-s, egy jobbikos és egy független képviselő nyújtotta be. A Ház 314 igen szavazattal, hat ellenében és 17 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

A határozat indokolása szerint a kultúra és a nyelv fontosságának felismerése és megőrzése a globalizáció korában fontosabb, mint valaha, és támogatni kell az e célt szolgáló kezdeményezéseket. Az Országgyűlés a határozati javaslat elfogadásával az észt parlament által e tárgyban korábban megszavazott törvényhez csatlakozik. Egyúttal hasonló lépésre bátorítja a Finn Köztársaság, mint a harmadik államalkotó finnugor nép parlamentjét is. A határozat a közzététele napján lép hatályba.

A most Finnugor nyelvrokon népek napja néven hivatalossá váló ünnepet Magyarországon évtizedek óta ünneplik Rokon Népek Napja néven. A most elfogadott elnevezés azért született meg, mert egyes képviselők kifogásolták, hogy a rokon nép elnevezés genetikai rokonságot sugall, hiszen a rokon szó elsődleges jelentése is vérrokonságra utal.

Ez az érvelés több szempontból is hibás, túl azon is, hogy a rokon szó nem csupán vérrokoni kapcsolatra utalhat. Téves az az állítás is, hogy egy szó megtévesztő lehet, ha nem elsődleges értelmében használjuk. Így például a rokon értelmű szó szakkifejezés sem olyan szavakra utal, amelyeknek jelentései egymásból származnak, hanem olyanokra, amelyeknek jelentése hasonló. (A rokon szó jelentése más kifejezésekben is ’hasonló’: pl. rokon vonás.)

A rokon nép kifejezés a rokon nyelvű nép kifejezés rövidülése. Nem lehet megtévesztő, hiszen sem a genetika, sem a kultúrantropológia, sem a történelemtudomány nem beszél rokon népekről a saját szakterületéhez tartozó kritériumok alapján. Ahol a rokon népek kifejezést használják a tudományban, ott mindig a rokon nyelvet beszélő népekre gondolnak. Éppen ezért az országgyűlés okoskodása téves volt, és alapjában véve indokolatlan, hogy egy hagyományos ünnepnevet megváltoztattak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Roland2 2013. április 14. 15:52

@Sigmoid: "de egészen bizonyos vagyok benne, hogy ez nem konkrétan a finnugoroknak, vagy a finnugor nyelvrokonságnak szól, " De, ez alapvetően a finnugor népek ellen szól: nyilván azért hiszik többen azt , h. a Habsburgok a magyarok megtörésére, megalázására hozták létre a "finnugor elméletet", mert lenézően viszonyulnak az említett népek iránt. 1x egy családi ismerőssel vitatkoztam , aki a hun rokonságban hitt, neki az volt a baja, h. a finnugorok semmilyen kiemelkedő kulturális vagy haditettet nem vittek véghez és még csak saját államuk sincs, mindig csak szolganépek voltak. Annakidején a gimis töritanárom meg nevesincs népeknek nevezte az obi-ugorokat. De már a 18.-19. században voltak ilyen ellenző hangok,elég pl. Orczy Lőrinc versére gondolni. Ha a (nyelv)rokonság,rokonítás más, közismertebb népekkel állna fenn ( pl. germán vagy latin népek ), kevesebb ellenzője akadna ( ha akadna ).

De részemről felvetem, h. az antifinnugrizmusnak van még egy kiinduló ( talán elsőre nem is annyira szembeötlő ) alappontja: mégpedig az, h mi magunk, magyarok sem vagyunk annyira híres, közismert nép. Bár egykor európai nagyhatalom voltunk, az utóbbi kb. 500 év magyar történelme - mégha voltak kisebb-nagyobb sikereink is - összességében negatív előjelű, ez idő alatt sokszor voltunk alávetett helyzetben, nem voltunk hajózó és gyarmattartó nemzet,a nyelvünket sem tudtuk több kontinensre "szétterjeszteni", és mivel sokszor voltak hadikonfliktusok ( pl. a török hódoltság alatti nagy emberveszteség és egyes vidékek elnéptelenedése ), se a kulturális, se a gazdasági élet nem tudott jól fejlődni - ehhez valszeg hozzájárult még az is, h. nálunk sokáig nem alakult ki olyan városi polgári réteg, mint Ny.-Európában. Sajnos mi se a történelmi, se a tudományos,kulturális szerepünkkel,teljesítményünkkel nem tudtunk olyan (el)ismertséget szerezni, mint a mondjuk az angolok,franciák,spanyolok,olaszok,németek,oroszok,arabok,görögök,stb.( De természetesen ez nem jelenti azt, h. a magyarok kevesebbet érnének másoknál).Sztem még a laikus,kevésbé olvasott külföldi is több dolgot - pl. ételt,zeneszerzőt,írót,történelmi személyt - tud felhozni,összekapcsolni ezekkel a népekkel kapcsolatban, mint a magyarokat ( vagy más kis kelet-európai vagy balkáni népeket ) illetően.És többnyire a kevésbé népszerűek szoktak másokra hívatkozni, h. az ő farvízükön keresztül,általuk tegyenek szert nagyobb ismertségre, más szóval, hogy fel tudjanak vágni velük:pl. "az én bátyám az a világhírű focista", "a haverom haverja ismeri a Schwarzeneggert",stb. Számukra coolabb a hun Attila vagy az (ék)írást feltaláló sumerek rokonainak vallani magukat, mint egy messzire élő,jogkorlátozásokkal szenvedő, nem közismert kis népre hivatkoznia.+ Úgy vannak vele : ha a románok a dákokat és a rómaiakat, a szlovákok meg az ősmorvákat emlegetik,akkor ő miért ne hivatkozzon a hunokra vagy a 30 000 éves kárpát-medencei ősmagyarokra ?

Azzal egyetértek,h. sajnos a magát baloldalinak (liberálisnak) tartó magyarországi értelmiség és politika többsége ( tisztelet a kivételnek ) idegenül vagy közömbösséggel viseltetik a nemzeti öntudattal és jelképekkel szemben,tipikusan ilyen a külhoni magyarok helyzete - akiket időnként lerománoznak,leszlovákoznak, és nem állnak ki nyíltan a jogaik és törekvéseik mellett - vagy Trianon kérdése - amiben meg általában a szomszédok pártjára állnak -, vagy az árpádsávos zászló használatának egyenlővé tétele a rasszista,náci eszmékkel ( általánosítani még akkor sem lehet, ha sajnos sokan valóban erre használják fel ).

"de gyakran kerül elő egy paragrafusban a magyarságot megalázó hangvételű megszólalásokkal." Én ilyet még nem igazán olvastam, ha jól emléxem Glatz Ferenccel kapcsolatban merültek fel hasonló vádak, de nem tom , h. megalapozottak voltak-e. De ha még így is van, akkor sem az a megoldás, h. hazugságokat találunk ki és önámítást végzünk, ha nem az, h. felhívjuk az illető figyelmét a fogalmazásának, mondanivalójának sértő voltára.

7 Sigmoid 2013. április 10. 12:14

@Roland2: Ennek két oldala van ám!

A tudományos és városi elit jelentős része máig hordozz a Kádár-kor szellemi örökségét, és most itt nem bármilyen tudományos elméletre gondolok ezzel, hanem a nacionalizmus bármilyen formájával szembeni zsigeri fóbiára, sőt, egyfajta negatív nacionalizmusra, a magyarság becsmérlésének, kényszeres kicsinyítésének kultúrájára.

Igen, a barantás, visszacsapó íjas hunok-szittyák nem ritkán illetik durva, becsmérlő szavakkal a finnugor nyelvrokonságot kutató tudósokat, de egészen bizonyos vagyok benne, hogy ez nem konkrétan a finnugoroknak, vagy a finnugor nyelvrokonságnak szól, hanem jelentős részben annak a narratívának, aminek keretében az iskolában, közmédiában megismerkedtek ezzel az elmélettel.

Tudniillik jellemzően a finnugor nyelvrokonság oktatása, az unortodox elképzelések cáfolata jellemzően együtt jár egyfajta kádári-gyurcsányi, "merjünk kicsinek lenni" retorikával.

Sajnos ez a tudományos kérdés egy politikai spektrum részévé vált. Nem a nemzeti oldal tette azzá, hanem az internacionális baloldal. Nem hiszem, hogy a finnugor elméletet a magyarság megalázására találták volna ki, de gyakran kerül elő egy paragrafusban a magyarságot megalázó hangvételű megszólalásokkal.

6 tenegri 2013. április 9. 20:00

@Roland2: " Csakhogy ezekre az elméletekre még (ál)tudományos - soxor politikai - köpönyeget is húznak, kizárólagos tudománynak,eredménynek meghatározva magukat"

Pont azt mondom, hogy semmilyen néprokonság nem tudományos kategória (hanem pl. akár politikai), így nyilván nem érhetek egyet azzal, ha ezt vki tudományosnak akarja beállítani - de ezt nem is írtam. Azért mert sokan vannak, akik azt hiszik, hogy mégis tudományos, én még nem szeretném megtiltani senkinek, hogy azt gondoljon, amit akar vagy hogy használja a "rokon nép" címkét arra, akire akarja. Szimpatikusnak vagy a barátjának is azt nevez mindenki, akit jól esik neki (és ez még csak nem is lesz feltétlenül kölcsönös).

5 Roland2 2013. április 9. 18:53

@tenegri: "És szívük joga így tenni, " Csakhogy ezekre az elméletekre még (ál)tudományos - soxor politikai - köpönyeget is húznak, kizárólagos tudománynak,eredménynek meghatározva magukat, és ez sokszor az addigi elfogadott álláspont(ok) képviselőinek becsmérlésével,kigúnyolásával jár. Pl. itt ( tortenelemportal.hu/2012/02/osmagyar-vita-nem-vedte-meg-elmeletet-ba ) milyen vádakkal,sértésekkel illetik Baski Imrét ( attól függetlenül igaz-e az elképzelése vagy sem ). Tehát nem az van, h. a tudományos kérdéskörökön kívül civil szubjektivitásból vallja magát vki a hunok,sumerek,törökök,stb. rokonainak , hanem ezt ő tudományos abszolútumként hiszi , s aki ennek ellentmond az hazug,zsidó,kommunista,magyarellenes,stb. ( vö. egy mélyen hívő muszlimot vagy katolikust sem lehetne meggyőzni,arról h. nincs Isten ). Ezért is próbálnak törekedni pl. a jobbikosok az ún. "magyar őstörténeti intézet" megalakítására , h. az áltudományos törekvéseik nagyobb támogatást és elismertséget kapjanak az elfogadott nyelvészeti és történettudományi nézetek ellenében. Ez a szíve-joga dolog félreértéseket vagy zavart is okozhat : pl. ( elméletben ) mondjuk mit mondanál annak a - laikus - mongolnak, akit Obrusánszky arról győzött meg, h. a magyar és a mongol rokon népek ( a hunok által ) ? És amikor erről kérdez, ( gondolom ) te próbálnád árnyalni a képet, és objektívabban megközelíteni a témát. Utána szegény mongol meg törhetné a fejét, hogy most akkor kinek is higgyen ? :)

Abban én is egyetértek, h. a nyelvrokon népek napja kevésbé feélreérthető elnevezés.

4 tenegri 2013. április 9. 17:15

Úgy gondolom abból semmi probléma nem származik, ha valaki a "rokon" szó elé odabiggyeszti, hogy milyen értelmű rokonságra gondol, mert - mint a mellékelt ábra mutatja - elég sokféle módon értelmezik az emberek ezt a szót, s miért is ne lenne joguk hozzá, hogy ezt tegyék - szóval nekem még tetszik is a finnugor nyelvrokon népek napja elnevezés. Eleve - mint az említve is volt - a rokonság szó közös eredetet és hasonlóságot is jelölhet két dolog közt (mindkettőre vannak példák). A probléma leginkább abban van, ha ezt a sokféle értelmezést valaki nem hajlandó tudomásul és figyelembe venni, összemossa őket, egyiket átvetíti a másikra.

A nyelvrokonság rövidebben rokonságként való emlegetése sokmindenkiben sokféle képzetet kelt, s amúgy komoly emberek is könnyen félreértelmezik vagy félreértelmezték korábban, kiterjesztve mindenféle más területre is a nyelven kívül. Elég csak olyanokra gondolni, hogy pl. a magyar szellemi kultúra régi elemeit egyes tudományos művekben is hajlamosak a mai finnugor népek kultúrájához kötni, nem téve említést arról, hogy az adott jelenség pl. sokkal nagyobb területen, más népek közt is elterjedt, s a konkrét eredete nem is feltérképezhető (az egyik kedvenc példám erre a fészkes fene kifejezés magyarázata).

Néprokonság pedig van természetesen, csak nem tudományos, hanem érzelmi-politikai kategória, s mint ilyen nincsenek objektív kritériumai, s ahány ember annyiféle formája, forrása és értelmezése van. Lehet az értelmezésének a forrása a nyelvrokonság is, de kismillió más dolog is, történelem, kultúra, genetika miegyéb - egyik sem értelmezhető tudományosan népekre, de érzelmileg és politikailag igen. Az említett argentin-román viszonylatban pl. az ilyen távoli nyelvrokonság nem nagyon jön szóba a néprokonságnál, mert bőven találni más, közelebbinek vélt kötelékeket más népekkel. Jól mutatja az egész jelenség politikai motiváltságát, hogy akik kulturális, történelmi és genetikai kapcsolatokra hivatkozva nevezik rokon népnek mondjuk a kazakokat, kirgizeket vagy más török népeket, azok ugyanezt nem teszik a magyarokkal mind kulturálisan, mind genetikailag, sőt még nyelvileg is több kapcsolattal rendelkező szlovákokkal, szerbekkel, románokkal vagy épp osztrákokkal. És szívük joga így tenni, csak ne feledkezzenek meg róla, hogy a néprokonság olyasmi mint a barátság - mindenki maga választja, nincsenek objektív, minden esetben egyformán értelmezhető kritériumai, s idővel még változhat is.

3 Kuvrat 2013. április 9. 16:29

Így van. Amikor hun-magyar, avar-magyar vagy onogur-magyar rokonságot tételezünk fel, akkor sem a nyelvre gondolunk elsősorban.

Ami a nevetséges: soha senki nem bizonyította be, hogy Árpád népe magyar nyelven beszélt! A bizánciak türköknek nevezték őket, ismert törzs- és személyneveik törökök voltak. Amikor követségben jártak Bizáncban, a tolmács török nyelvről fordított (egy császár tévedhet, de egy tolmács soha).

Aztán: soha nem hallottam még olyat, hogy az argentinok rokon népnek tekintenék a románokat. Pedig a nyelvük rokon! :)

2 nikatwr 2013. április 9. 16:07

Tökéletesen egyetértek az előttem szólóval.

1 Sigmoid 2013. április 9. 13:59

Tekintve hogy ünnepről, azaz politikai entitásról, és nem tudományos elméletről, kiadványról beszélünk, az "okoskodás" valójában erre a méltatlankodó cikkre jellemzőbb inkább.

Függetlenül a tudomány állásától, el kell fogadjuk, hogy sokan vannak Magyarországon, akiknek érzelmi, politikai, szakrális szempontból a "rokon nép" szó nagyon fontos, és nem ismerik el "rokon" népnek például az észteket vagy a finneket - ehelyett adott esetben elismerik például a kazahokat, jellemzően a racionalitáson kívül eső, személyes érzelmi és vallási/szakrális jellegű okokból. :)

Ez az átnevezés teljességgel független a tudománytól. Egy érzelmi, politikai cselekedetről van szó.

Információ
X