-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A nyár az egész Európában várva várt évszak, de leginkább mégis északon, ahol rövidebb ideig tartózkodik. Nem csoda ha mémek is születnek róla.
Bizonyára sokan ismerik a klasszikust:
– Milyen volt a nyár, Pekka?
– Nem tudom, mindhárom nap részeg voltam.
A vicc egyszerre utal a finn időjárásra és a finnek alkoholfogyasztási szokásaira. Utóbbiról annyit, hogy széles körben elterjedt a rohamivás, azaz a szórakozást az jelenti, hogy minél hamarabb az asztal alá isszák magukat (ha több napos az ünnep, ébredés után kezdik elölről). A nyár rossz híre azonban egyáltalán nem megalapozott. Igaz, előfordulnak hűvösebb hetek ott is, mint nálunk, és Helsinkiben átlagosan 5-6 fokkal hűvösebb az időjárás, mint nálunk, de ez inkább csak azt jelenti, hogy az igazi nagy hőség ritkább (de előfordul). A sarkkörön persze már további 5-6 fokkal hűvösebb a nyár, de ott is mértek már 30 fok feletti hőmérsékletet. Cserébe alig megy le a nap, Helsinkiben június végén a nap 24 órájából 19 világos – a sarkkörön pedig június 6 és július 7 között le sem megy a nap.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mi is nagyon várjuk a nyarat, a finnek számára még nagyobb ünnep, amikor elérkezik a napfényes időszak: a nyár maga az igazi élet. Nem csoda, ha a finn nyárról mémek is születnek. Ezekből válogatott a Vivas nevű finn portál.
A finnek persze rövidnek érzik a nyarat, különösen azért, mert ott sincs egész nyáron át szép idő. Ami miatt a nyár különösen hosszúnak tűnik, az a tél hosszúsága. Nem csoda, ha vicc témája az is, hogy nyár elejére a finnek már nem is emlékeznek a napra.
Mint azt feljebb fejtegettük, bármilyen szép is a finn nyár ritkán igazán meleg. Egyesek azzal tréfálkoznak, hogy ezt összefüggésbe hozzák egy másik emblematikus finn jelenséggel, a szaunával.
A finn nyár esősebb is, mint a magyar: bár júniusban még Magyarországon szokott többet esni, júliusban másfélszer, augusztusban majdnem kétszer annyi eső esik Helsinkiben, mint Budapesten. (Az éves átlag viszont alig magasabb.)
A nyárral való poénkodásnak persze van geekvonala is, és vannak olyan alkotások, melyben különböző országok rivalizálása is megjelenik.(Forrás: vivas.fi)
Az éghajlati adatok forrásai