nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csontváry és Rerih
Festők a történelem nyomában

Hogyan egyesül táj és történelem két hasonlóan gondolkodó festő műveiben? Hogyan élik át és festik meg népük történetét? Hogyan keresik az ember helyét az isten teremtette világban? – Csontváry és Rerih gondolkodásában, témaválasztásában elgondolkodtató kapcsolatokra találhatunk. A párhuzamosok gyakran találkoznak, olykor keresztezik egymást. A cél a végtelen utolérése.

zegernyei | 2013. augusztus 2.
|  

Egyszer elveszve Moszkvában, egy régi templomból átalakított kis múzeumban Zegernyei különös festményeket pillantott meg. A képeken nagy hegyek voltak, mindenféle harsány, ámde melankolikus színekben. Márpedig a színek nagyon fontosak: Zegernyei autót is csak akkor vesz, ha az sárga vagy piros. Ha nincs ki mind a négy kereke, az nem számít, csak sárga legyen vagy piros. De most nem a rikító színű autókról szól a mese, hanem a festőről, Nyikolaj Konsztantyinovics Rerihről, aki ugyanúgy látta és értette a színeket, mint Csontváry Kosztka Mihály Tivadar. És még sok másban is hasonlítottak.

Kezdetben lett az ember

Csontváry Tivadar 1853-ban született. Elmagyarosodott lengyel nemesi családból származott. A hazánkba keveredett ősapa, Kosztka András 1693-ban magyar nemességet is kapott, a török elleni csatákban szerzett érdemeiért.

Csontváry: Önarckép (1900 körül)
Csontváry: Önarckép (1900 körül)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

Csontváry ősei között voltak katonák és mérnökök is, apja pedig gyógyszertárat vezetett. Egyik testvére a hadseregben tábornoki rendfokozatig jutott. A család neve a szláv ’csont’ jelentésű szóból ered (lengyel kość, orosz кость), ezért nevezte el magát a festő Csontvárynak.

A Rerih család származásáról több elmélet is született. Sokáig az tűnt a legvalószínűbbnek, hogy Nyikolaj Rerih skandináv eredetű ősei I. Péter cár idején jöttek Oroszországba. Nos, az újabb kutatások szerint a Rerihek lehet, hogy tényleg Skandináviából érkeztek az orosz cár szolgálatára, de Nyikolaj Rerih édesapja, Konsztantyin Rerih családnevét csak 12 éves korában kapta. A kurlandi földesúr, báró Werner Eduard von der Ropp rendelkezett így, aki a gyermek apja volt. S ez ellen az édesanya, Charlotte Constantia Schuschel szobalány sem ellenkezett. A báró apuka támogatásával tanuló Konsztantyin Rerih jogász lett, a pétervári elit elismert tagja. Négy gyermeke közül Nyikolaj, a festő 1874-ben született.

Szvjatoszlav Rerih: Nyikolaj Konsztantyinovics Rerih professzor (1934)
Szvjatoszlav Rerih: Nyikolaj Konsztantyinovics Rerih professzor (1934)
(Forrás: A moszkvai Rerih-múzeum honlapja - http://www.icr.su/)

Hogyan lesz a festő? Vagy annak születik, vagy látomásos üzenetet kap. Nyikolaj Rerihet gyerekkorától érdekelte a festészet és a történelem, utóbbin belül különösen a régészet. Felsőfokú tanulmányait egyszerre két intézményben kezdte meg: a szentpétervári egyetem jogi karán és a művészeti akadémián.

Csontváry eleinte kereskedősegédként dolgozott, majd édesapja gyógyszertárában lett segéd. 1875-ben az egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett. Egy megfázásos, hűléses betegség után a Tátrába küldték gyógyulni. Egyszer a tájban gyönyörködve, egy vázlatot rajzolt a látványt megörökítendő. Irka-firka lehetett csak az a rajz, de valakinek nagyon megtetszett – Csontváry egy hangot hallott a válla fölött: „te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Rafaelnél.” E hallucináció hatására lett festő. A nap fényeit akarta megfesteni pirkadattól napnyugtáig, valamint a levegő perspektívájának megragadása érdekelte. A napút tehát nála a fény és a levegő együttes megjelenése. Írásaiból úgy tűnik, hogy ezt a maga alkotta kifejezést a plen air szinonimájaként is használta.

1884-től tíz évig bérelt egy gyógyszertárat Gácson, közben minden jövedelmét félretette és képezte magát. 1894-ben bérbe adta gyógyszertárát, s elindult Münchenbe, hogy Hollósy Simon festőiskolájában tanuljon. Fél év után továbbállt, hogy máshol, más mesterektől is útmutatást kapjon. Tanulmányai során már kereste a nagy motívumot. A mediterrán napfény és kultúra vonzotta.

Nemzeti motívumok

Rerih 21 évvel volt fiatalabb Csontvárynál. Mégis szinte egyszerre léptek a festőművészek színes útjára. Az 1890-es években még mindkét festő az akadémián tanult modorban festett. Csontváry állattanulmányokat és emberalakokat, Rerih viszont rögtön történeti témákkal kezdett. Az egyik művész lengyel gyökerű családból származván lett buzgó magyar hazafi, a másik pedig skandináv (valójában a báró révén balti német) családból érkezve hirdette az orosz nemzet dicsőségét.

Csontváry: Zrínyi kirohanása (1903)
Csontváry: Zrínyi kirohanása (1903)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

Csontváry 1903-ban két csatajelenetet festett. Az egyik a Zrínyi kirohanása, a másik kép címe: Hunyadi a nándorfehérvári ütközetben.

Csontváry: Hunyadi a nándorfehérvári ütközetben (1903)
Csontváry: Hunyadi a nándorfehérvári ütközetben (1903)
(Forrás: Németh Lajos 1970: 49. kép)

A művész nem volt velük megelégedve, nem vitte kiállításra egyiket sem. A Zrínyi kirohanása Csontváry halála után a gácsi gyógyszertár padlásáról került elő. Ez a gyengébbre sikerült kép, amennyiben gyengeségnek nevezhető bájos naivitása, népmesei hangulata. A művész személyisége és világszemlélete szempontjából figyelemre méltó a kép középpontjában álló balra dőlő és lefelé hajló fa (a pszichológusok szerinti jelentése: múltba tekintés, jövőtlenség, az egyéniség bezárkózása), valamint az égő, füstölgő kastély Zrínyi háta mögött. A tűz különösen vonzotta Csontváryt, már első itáliai képein ott látható a füstölgő Vezúv.

Csontváry: Pompeji Have (A Chirurgus háza a Vezúvval) (1897-98)
Csontváry: Pompeji Have (A Chirurgus háza a Vezúvval) (1897-98)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

Csontváry korai korszakára jellemző volt képeinek egyenetlen színvonala: olykor a téma naiv, ügyetlen megragadását látjuk, máskor azonban expresszív erőt és dinamizmust sugároznak kiválóan megkomponált képei. Utóbbira példa a Hunyadi a nándorfehérvári ütközetben. A háttérben lévő hegyek vonulata, a katonák fegyverei, a főhős Hunyadi és lovának mozgása körbe vezeti a tekintetet az egész képen. Sajnos a műről csak egy fekete-fehér fotó ismert. A tulajdonos titkolja kilétét, és kiállításokra sem kölcsönzi a képet. Németh Lajos, a Csontváry-monográfia írója azonban látta, és a kép színvilágát, stilizációs megoldásait az orosz ikonok csataábrázolásaihoz hasonlította. Késői korszakában Csontváry még visszatért a magyar történelemhez. Fennmaradt egy látomásos vázlata a honfoglalásról.

Csontváry: Magyarok bejövetele (1913-1919 között)
Csontváry: Magyarok bejövetele (1913-1919 között)
(Forrás: Németh Lajos 1970: 123. kép)

Ugyanúgy, ahogy Csontváry festői útjának elején elindult motívumokat keresni, úgy kelt útra Rerih is. Az orosz történelem nevezetes helyeit kereste fel – kolostorokat, várfalakat, tornyokat festett. E korból kiemelkedik két alkotása, melyek szintén valós történelmi események illusztrációi, miként Csontváry említett két képe.

Rerih: Vendégek a tengeren túlról
Rerih: Vendégek a tengeren túlról
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-old-100)

1901-ben festette a Заморские гости (Vendégek a tengeren túlról) című képet. Élénk színvilága, a részletek kidolgozottsága, ugyanakkor a téma levegőssége, a tenger rejtélyes öblei és távlatai meseszerűvé teszik a képet. A magabiztos festői tudás azonban a Csontváry-féle meseillusztráció (Zrínyi kirohanása) fölé helyezi. A kép az orosz őskrónika 862. évi bejegyzését idézi föl:

Azt mondták a ruszoknak a csúdok, a szlovének, a krivicsek meg a veszek: „Földünk nagy és bőven termő, de nincs rajta rend. Gyertek, uralkodjatok és birtokoljatok bennünket.” És felkerekedett három testvér a nemzetségével és magukkal hozták valamennyi ruszt, és megérkeztek…

Rerih: Város épül
Rerih: Város épül
(Forrás: http://grani.roerich.com/nkr)

Rerih másik festménye, a Город строят (Város épül) 1902-ben keletkezett. Stílusa hagyományosabb, mint a viking hajót ábrázoló festményé, a témaválasztás azonban ugyanonnan való, az országépítés nehéz, ámde magasztos tevékenységének állít emléket. Ezt olvashatjuk az őskrónikában a 988. évnél:

És azt mondta Vlagyimir: „Nem jó, hogy kevés város van Kijev körül.” És városokat kezdett alapítani a Gyesznán, az Oszteren, a Trubezsen meg a Szulán meg a Sztugnán. És összegyűjtötte a férfiak legjavát a szlovének meg a krivicsek, meg a csúdok, meg a vjaticsok közül és velük népesítette be a városokat…

Próféták jönnek

A nemzeti történelem felől mindkét festő a keresztény kultúrkör felé fordult. Izgatta őket a próféták személye, és az isteni tudás, amit közvetítenek.

Csontváry: Prédikáló szerzetes (1894-96 körül)
Csontváry: Prédikáló szerzetes (1894-96 körül)
(Forrás: Németh Lajos 1970: 19. kép)

Csontváry 1894–96 között festette Prédikáló szerzetes című képét. A mű sajnos elveszett, csak fotója ismert. A szerzetes átható, szuggesztív pillantása belénk hatol, titkainkat fürkészi. E képnél is erősebb hatású az 1903 táján festett Fohászkodó üdvözítő. A Jézus tekintetében megbúvó ellentétes érzések, valamint a kép számtalan rejtélyes, különös szimbóluma (a kompozícióban előre tolakodó, kiemelt fa, a háttér füstölgő, lángoló temploma a madarakkal és a kép jobb alsó sarkában a kétségbeesett apostolok) mind azt mutatják, hogy a festő lelkében nincs béke.

Csontváry: Fohászkodó üdvözítő (1903)
Csontváry: Fohászkodó üdvözítő (1903)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

Csontváryval szemben Rerih a vallásos témájú képeire nem a lelki viharait, hanem belső békéjét vetítette ki. 1914-ben festette a Прокопий Праведный за неведомых плавающих молится (Szent életű Prokopij az ismeretlen hajósokért imádkozik) című képét. A táj fenséges és nyugalmat áraszt. Prokopij egy magaslatról a folyón úszó hajókat szemléli – mintha súlytalanul lebegne mindenek fölött.

Rerih: Szent életű Prokopij az ismeretlen hajósokért imádkozik (1914)
Rerih: Szent életű Prokopij az ismeretlen hajósokért imádkozik (1914)
(Forrás: Wikimedia Commons, PD-old-100, feltöltő: Azastan)

A képpel ellentétben a lübecki német kereskedőből lett orosz szent, Usztyugi Prokopij nem volt egy kiegyensúlyozott, üdvözülten mosolygó lény. Az orosz egyház jurogyivijként, vagyis szent őrültként tartja számon. Állítólag ő jósolta meg azt is, hogy a születendő Permi Szent István egy egész népet fog a keresztény hitre téríteni.

Rerih: Szent Ferenc
Rerih: Szent Ferenc
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

Szakrális tájak

Csontváry a Közel-Keleten találta meg azokat a témákat, amelyek megfestésével bizonyíthatja, hogy ő a világ legnagyobb napút (plen air) festője. Megszállottként tört előre a maga által felállított cél felé. Igazi szent őrült volt. A keresztény kultúrkör egyszerre kevés lett neki. Valami ősit, régebbit sejtett meg a kereszténység felszíne alatt.

Csontváry: Baalbek (részlet, 1906)
Csontváry: Baalbek (részlet, 1906)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

A napkultusz felé fordult. Bizonyára annak hatására, hogy a különböző napszakok színvilágát, a nap és a fény természetét kutatta. A kutatások szerint Komjáthy Jenő világszemlélete is hatott rá – hozzá hasonlóan a világot mint élő organizmust szemlélte, ember és isten, ember és természet között nem látott lényegi különbséget. Saját magát mint zsenit, a naphoz hasonlította:

A Zseni … maga a fényes nap, teljes igazsággal, kifogyhatatlan energiával, amelyből az egész világ táplálkozhatik. Éppen ezért, mert osztatlan energiát feltételez – vagyis elpusztíthatatlan – kifogyhatatlan és azért a zseni halhatatlan is (Csontváry Kosztka Tivadar 1913)

Csontváry: A taorminai görög színház romjai (1904-05)
Csontváry: A taorminai görög színház romjai (1904-05)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

A napkultuszhoz járult a természet más elemeinek is a tisztelete. A Villanyvilágított fák Jajcéban című képén a víz és az út összefonódik, eggyé válik. Más képein pedig a homok fodrozódik tengerként (Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, Mária kútja Názáretben). E motívumok is a természet egységét szimbolizálják Csontváry képein. A napút szó sem egyszerűen csak azt az utat jelentette számára, amelyet a nap bejárt keltétől nyugtáig. A festő elmélete szerint a nap energiát ad le a térnek, s ennek a folyamatnak bejáratott útvonala van, amely megadja a tér szerkezetét. A tér visszaadja energiája egy részét a napnak, a színek jelzik ennek az állandó energiaáramlásnak az intenzitását. (Pertorini Rezső 1966: 78)

Csontváry: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)
Csontváry: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban (1907)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

Nagy jelentőségűvé vált a fa is Csontváry szimbólumrendszerében. Ez a libanoni cédrusok megfestésében is tükröződik. A sok szimbólum közül nyilván a legfontosabb a két fő motívum: az egyik képen (Zarándoklás…) emberek sokasága táncolja körül, ünnepli a fát, a másik képen (Magányos cédrus) pedig a cédrus magányosan, árván áll. Ez utóbbi fán további szimbólumok, több különös dolog is megfigyelhető: fent egy szög áll ki belőle, egyik ága olyan, mint egy kardot ragadó kéz, a másik pedig mintha madárfejben végződne…

Csontváryhoz hasonlóan Rerih is a természet felé fordult, s ezzel együtt változott világnézete is. Az 1900-as évek elején a keleti kultúrák és a keleti filozófusok (Ramakrishna, Swami Vivekananda) iránt kezdett érdeklődni.

Rerih: Krisna
Rerih: Krisna
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

Ahogy Csontvárynak a térszemlélete, neki az időképe változik meg: szerinte múlt, jelen és jövő egy és ugyanaz. Abban az időben kezdett a Rerih család spiritiszta szeánszokat is tartani, ahol a „tanítók” (Buddha, Lao-ce, Morya) szellemét idézték meg. Rerih transzállapotában igyekezett látomásait le is rajzolni. Úgy vélte, hogy a szeánszokon a finom energiák megismerésére való törekvés nem miszticizmus, hanem az igazság keresése.

Rerih: Hajnalcsillag
Rerih: Hajnalcsillag
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

A két művészt természet- és történelemszemlélete új festési technikák felé vitte. Csontváry az impresszionistákhoz hasonlóan élt a kiegészítő színek egymás mellé helyezésével, néhány esetben azonban a harsány színeket a motívum belső erejének hangsúlyozására, fölerősítésére használta. Érett képein ecsetkezelése is megváltozott a korábbiakhoz képest. A szárazon, keményen felhordott olajfesték itt-ott vastag réteget képez, s ezáltal plasztikusságával, kidomborodásával is erősíti a motívumot.

Rerih: Himalája. Rózsaszín hegycsúcsok
Rerih: Himalája. Rózsaszín hegycsúcsok
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

Rerih is kísérletezett a színekkel és a technikával, míg eljutott a számára legmegfelelőbbhöz. Az olajfesték helyett áttért a temperára. A vékonyan, áttetszően fölhordott színeket gyakran fedte le egy másikkal. A változatos fényviszonyok ábrázolása őt is izgatta. Az élénk színek nála azonban éppen ellentétes célt szolgáltak, mint Csontvárynál. A magyar festőnél a zaklatott, expresszív részletek állnak össze valami fenséges, de nem teljesen megnyugtató egésszé, Rerihnél pedig az élénk pasztellszínek megnyugvást sugároznak. Ez már az Usztyugi Prokopijt ábrázoló festményen is megfigyelhető, de Rerih igazi természetre találása a Himalájában következett be. Ő ott bukkant rá természet és kultúra egységére – arra az örök rejtélyre, amit Csontváry a Szentföldön kutatott. Egyébként korai korszakában Csontváryt is foglalkoztatták a magas hegyek.

Csontváry: A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában (1904-05)
Csontváry: A Nagy Tarpatak völgye a Tátrában (1904-05)
(Forrás: Képzőművészet Magyarországon - www.hung-art.hu)

A motívum megtalálása után Rerih a Himalája festője lett. A hegységről alkotott képsorozatai mindenhol ismertek. A művész Indiában hunyt el, 1947-ben.

A Himalája – megálló a magyar őshazához

A Himalája az egész emberiség közös kincse, csodálatának és félelmének tárgya. A magyaroknak azonban nagyobb szelet jár belőle, már csak Kőrösi Csoma jogán is.

A titokzatos tájakra először a felfedezők hatoltak be. Kőrösi Csoma Sándor még tanulóévei alatt határozta el, hogy felkutatja a magyarok őshazáját. Amikor 1819-ben útnak indult, Belső-Ázsiába, a „jugarok” (ujgurok) földjére szeretett volna eljutni. Úgy vélte, hogy a magyarokat és az ujgurokat valamiféle rokonság fűzi össze. Erre a két népnév (ujgur–ugor) hasonlóságából következtetett. Céljának eléréséhez azonban rossz útvonalat választott. Útját állta a Himalája. Többször is megkísérelt átjutni az elé tornyosuló hegyeken, közben éveket töltött Tibetben, ahol a tibetológia megalapítója lett, és az első tibeti–angol szótár összeállítója. Rendkívüli nyelvi ismeretei, nyelvészeti képzettsége révén, ha eljutott volna az ujgurok földjére, bizonyosan megállapította volna, hogy az ujgurok nyelve nem rokona a magyar nyelvnek. A magyar őstörténet-kutatás sok dilettáns ötlete meg sem született volna, ha Kőrösi Csoma Sándor kideríti, hogy az ujgur és a magyar nyelv nem egy nyelvcsaládba tartozik. Kőrösi Csoma Sándort a Himalája lábánál, Dardzsilingben temették el. Sírjához sok magyar utazó zarándokol el.

Rerih: Lhasza
Rerih: Lhasza
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

Csontváryhoz hasonló naivitással és szerény ismeretekkel vágott a világnak Berzenczey László. Úgy gondolta, hogy a magyarok rokona lehet a Kuku Nor-tó vidékén élő hung maul nép (a hung és a latin Hungaria, angol Hungary, hungarian stb. hasonlósága alapján). 1851–1852-ben Kína felől nem tudott eljutni hozzájuk. Második útja alkalmával, 1873–1874-ben Oroszország felől, Omszk városából indult el. Hihetetlen nehézségek árán, egyedül haladt útján. Ő volt az első utazó, aki észak felől, a Karakorumon és a Himaláján átkelve eljutott Indiába. Hiába sikerült azonban átmásznia a hegyen, őstörténeti szempontból útja teljesen haszontalan volt. Egészségének sem használt a kirándulás: hazatérése után elméje fokozatosan elborult.

A mai őstörténészek már komolyabb apparátussal indulnak expedícióikra, mint elődeik. A festők sem keresik már a nemzeti történelem magasztos témáit, legfeljebb ha zsíros állami megrendelést kapnak rá. Nem érdemes útra kelniük sem. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol a természet fensége érintetlenül találkozna az ősi kultúrákkal. A Szentföldön túszul ejtik vagy felrobbantják a turistákat, a Himalájában temetetlen alpinisták s szélfútta szemét mindenhol.

Rerih: Kancsendzönga
Rerih: Kancsendzönga
(Forrás: Nyikolaj Rerih-honlap - roerih.ru)

Csak a festmények maradtak hírmondóként.

Irodalom

Csontváry Kosztka Tivadar 1913: A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni. Budapest

Németh Lajos 1970: Csontváry. Budapest

Pertorini Rezső 1966: Csontváry patográfiája. Budapest

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 zegernyei 2013. augusztus 2. 19:36

@Roland2: A feltöltők néha bele szoktak nyúlni a színekbe. A város épül címe képnek is többféle tónusú feltöltése van.

1 Roland2 2013. augusztus 2. 12:23

Annak mi az oka, h. "Rerih: Szent életű Prokopij az ismeretlen hajósokért imádkozik " c. kép Wikis változatán más színek vannak : olyan, mintha napfelkelte/napnyugta lenne ?

( Egyébként a Himalájában, Nepálban él egy magar nevű nép en.wikipedia.org/wiki/Magars , de nekik sincs közük hozzánk. )

Információ
X